VIII. Biológiai Tudományok Osztálya

A Chan Zuckerberg Initiative kutatási támogatását ítélték oda a szegedi Horváth Péter bioinformatikus csoportjának. Több más szegedi kutatócsoporttal együttműködve világviszonylatban is egyedülálló egysejt-analitikai eljárást fejlesztettek ki és tökéletesítenek annak érdekében, hogy a szervezet építőköveinek egyedi elemzésével a legapróbb eltéréseket is felfedezhessék, utat nyitva ezzel a sejtbiológiai folyamatok és a kóros elváltozások jobb megértésének. Horváth Péter szerint a mesterséges intelligencia jelenleg zajló forradalma a legmodernebb molekuláris módszerekkel kombinálva megalapozhatja a következő évtized orvosbiológiai áttöréseit.

Hogyan lehet, és egyáltalán lehetséges-e az élet történetét egyetlen ábrában összefoglalni? Az utóbbi több mint másfél évszázadban erre a kérdésre a fa típusú ábrázolás, az „élet fája” volt a válasz. Podani János biológus, az MTA rendes tagja szerint van tudományosan pontosabb megoldás, amely többek között kiküszöböli a nem evolúciós szemléletű osztályozási rendszert, és érzékelteti a fajgazdagságot is.

Magyarországon több mint 700 vadméhfaj él, és alapvető hiba összetéveszteni őket a darazsakkal. Nagyon kockázatos egyetlen fajra, a házi méhre bízni a beporzás nagy részét, ezért is ajánlatos óvni minden beporzófajt. Ehhez nyújt ötleteket az MTA Ökológiai Kutatóközpont ismeretterjesztő kiadványa, amely szabadon letölthető. Összeállításunkban az Akadémiai Dolgozók Fóruma videósorozatának újabb része is látható. Ebből egyebek mellett az is kiderül, hogy mi az a beporzásökológia.

Koncepcióváltás a védekezésben, országos monitorozás, biológiai gyérítés, rendszeres élőhely-térképezés, akkreditált laboratóriumok, célorientált szakértői gárda, a lakosság tájékoztatása és aktív bevonása a védekezésbe. Az MTA Biológiai Tudományok Osztálya, az Agrártudományok Osztálya, az Orvosi Tudományok Osztálya és az MTA Ökológiai Kutatóközpont közös állásfoglalása.

Kondorosi Éva akadémikus kapta idén a kémiai ökológia területén a Balzan-díjat. A 750 000 svájci frankkal járó elismerést a pillangósvirágúak és a velük szimbiózisban élő nitrogénkötő baktériumok közötti kapcsolat molekuláris biológiájának feltárásáért ítélték oda az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont kutatóprofesszorának, aki emellett az Európai Kutatási Tanács élettudományi alelnöke.

Új alapokra akarja helyezni a Biokémiai Intézetet, a kutatói kiválóság alapján építené tovább a közösséget, és a jó pénzügyi helyzetet is kihasználva tenné az intézményt hosszú távon is eredményessé az év elején megválasztott új főigazgató. Nagy Ferenc úgy látja, Szegeden nagy lehetőségek nyíltak meg a tudományban, és ebben a szituációban kell megtalálni az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont helyét úgy, hogy megerősödve, arculatát megőrizve működhessen a jövőben.

Világszerte pusztítja egy gombafaj a békákat és más kétéltűeket. Honnan indult a kórokozó? Milyen jelentősége van az eredettörténetének? Erről, valamint a Magyar Természettudományi Múzeum Növénytárának sorsáról is szó volt a tudományos magazin e heti adásában.

A Magyar Természettudományi Múzeum kutatója, Vörös Judit is részt vett abban a nemzetközi kutatásban, amely kiderítette annak a gombának a származási helyét, amely felelős számos kétéltű világméretű pusztulásáért. A Science folyóiratban megjelent tanulmány ismerteti, hogy ez a gomba Kelet-Ázsiából származik.

Elfogadták az MTA 189. közgyűlésén azt a határozatot, amelynek fő célja a Magyar Természettudományi Múzeum Növénytárában található gyűjteményi állomány helyzetének megnyugtató rendezése.

Az Európai Kutatási Tanács 2018-ban 653 millió euróval támogat 269 élvonalbeli kutatót, köztük három magyar tudóst, akik közül Nusser Zoltán akadémikus immár a második alkalommal nyerte el ezt a grantet.