VIII. Biológiai Tudományok Osztálya

Az év kiemelkedő szünbiológiai témájú egyetemi doktori (PhD) értekezése-díj 2024. évi díjazottjai

A díjra olyan tehetséges, magyar állampolgársággal rendelkező kutatók pályázhattak, akik a szünbiológia területén végzik tudományos tevékenységüket, és az előző naptári évben sikerrel védték meg egyetemi doktori (PhD) értekezésüket, továbbá tagjai az MTA köztestülete Diverzitásbiológiai vagy Ökológiai Tudományos Bizottságának. A díj átadására a Diverzitásbiológiai és az Ökológiai Tudományos Bizottság által szervezett, a Magyar Tudomány Ünnepéhez kapcsolódó előadóülés keretében került sor 2024. november 12-én.

TOVÁBB

Felhívás a Jermy Tibor-díj odaítélésére

A Magyar Tudományos Akadémia által Jermy Tibor akadémikus hagyatékából alapított Jermy-Tibor-díj Díjbizottsága felhívja az MTA Biológiai Tudományok Osztályát, az MTA Agrártudományok Osztályát, az Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézet Állattani Osztályának képviselőjét, a Magyar Természettudományi Múzeum Állattárának vezetőjét, a Magyar Rovartani Társaság elnökét és az Ökológiai Kutatóközpont főigazgatóját, tegyenek javaslatot a Jermy Tibor-díj odaítélésére.

TOVÁBB

Az év kiemelkedő szünbiológiai témájú egyetemi doktori (PhD) értekezése-díj 2023. évi díjazottjai

A díjra olyan tehetséges, magyar állampolgársággal rendelkező kutatók pályázhattak, akik a szünbiológia területén végzik tudományos tevékenységüket, és az előző naptári évben sikerrel védték meg egyetemi doktori (PhD) értekezésüket, továbbá tagjai az MTA köztestülete Diverzitásbiológiai vagy Ökológiai Tudományos Bizottságának. A díj átadására a Diverzitásbiológiai és az Ökológiai Tudományos Bizottság által szervezett, a Magyar Tudomány Ünnepéhez kapcsolódó előadóülés keretében került sor 2023. november 14-én.

TOVÁBB

A Dr. Zólyomi Bálintné Barna Piroska Emlékdíj 2023. évi díjazottjai

Az Alapítványt anyagilag megalapozó örökhagyó Zólyomi Bálint botanikus, ökológus, a Biológiai Tudományok Osztályának egykori osztályelnök-helyettese. Az 1995-ben létrehozott Alapítvány célja elsősorban az, hogy a „Dr. Zólyomi Bálintné Barna Piroska Emlékdíj” létrehozásával jutalmazzák azokat a fiatalokat, akik Zólyomi Bálint akadémikus tudományterületein (növénytársulástan, ökológia, palinológia, florisztika, növényföldrajz, illetve természetvédelem) eredményesen tevékenykednek, ezzel is elősegítve tudományos munkájuk előrehaladását.

TOVÁBB

Felhívás a Jermy Tibor-díj odaítélésére

A Magyar Tudományos Akadémia által Jermy Tibor akadémikus hagyatékából alapított Jermy-Tibor-díj Díjbizottsága felhívja az MTA Biológiai Tudományok Osztályát, az MTA Agrártudományok Osztályát, az Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézet Állattani Osztályának képviselőjét, a Magyar Természettudományi Múzeum Állattárának vezetőjét, a Magyar Rovartani Társaság elnökét és az Ökológiai Kutatóközpont főigazgatóját, tegyenek javaslatot a Jermy Tibor-díj odaítélésére.

TOVÁBB

Az év kiemelkedő szünbiológiai témájú egyetemi doktori (PhD) értekezése-díj 2022. évi díjazottjai

A díjra olyan tehetséges, magyar állampolgársággal rendelkező kutatók pályázhattak, akik a szünbiológia területén végzik tudományos tevékenységüket, és az előző naptári évben sikerrel védték meg egyetemi doktori (PhD) értekezésüket, továbbá tagjai az MTA köztestülete Diverzitásbiológiai vagy Ökológiai Tudományos Bizottságának. A díj átadására a Diverzitásbiológiai és az Ökológiai Tudományos Bizottság által szervezett, a Magyar Tudomány Ünnepéhez kapcsolódó előadóülés keretében került sor 2022. november 24-én.

TOVÁBB

Elhunyt Gráf László biokémikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja Elhunyt Gráf László biokémikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja

Elhunyt Gráf László biokémikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja

Életének 81. évében, 2023. február 17-én elhunyt Gráf László, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, akadémiai és Széchenyi-díjas biokémikus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem professor emeritusa. Fő kutatási területe a természetes peptidek szerkezetének és biológiai funkciójának, valamint egyes proteázok működésének vizsgálata és az úgynevezett fehérjeszobrászat volt.

TOVÁBB
A magyar kutatók által felfedezett idegpálya az agy soha nem látott kapcsolatait fedi fel A magyar kutatók által felfedezett idegpálya az agy soha nem látott kapcsolatait fedi fel

A magyar kutatók által felfedezett idegpálya az agy soha nem látott kapcsolatait fedi fel

A Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet (KOKI) munkatársai egy eddig ismeretlen idegpályát fedeztek fel az agykéreg és az információk feldolgozásában legnagyobb szerepet játszó kéreg alatti agyi régió, a talamusz között. Minthogy az e területek közötti kapcsolat már sok évtizede az agytudomány egyik legkutatottabb témája, egy soha nem látott kommunikációs csatorna felfedezése valóságos szenzáció. Nem csoda, hogy az eredményeket a világ legfontosabb idegtudományi folyóirata, a Nature Neuroscience közölte. A tanulmány első szerzőjével, Hádinger Nórával, illetve a kutatócsoport vezetőjével, Acsády Lászlóval beszélgettünk.

TOVÁBB
„Mindent a maga idejében, és akkor százszázalékosan” – interjú Borhidi Attila akadémikussal „Mindent a maga idejében, és akkor százszázalékosan” – interjú Borhidi Attila akadémikussal

„Mindent a maga idejében, és akkor százszázalékosan” – interjú Borhidi Attila akadémikussal

Hogyan került egy fiatal magyar botanikus Kuba, Mexikó és Kelet-Afrika isten háta mögötti vidékeire, és milyen kutatásokat végzett ott, ahol előtte nemhogy kutató, de még ember sem nagyon járt? Egyebek mellett ez is kiderül az Utak a Széchenyi térre című interjúsorozat újabb részéből, amelyben Borhidi Attila akadémikus idézte fel élete és kutatói pályája legemlékezetesebb állomásait.

TOVÁBB
A természeti katasztrófáktól az emberi mikroszennyezés okozta lappangó veszélyekig – a Környezet és Egészség Bizottság ülése A természeti katasztrófáktól az emberi mikroszennyezés okozta lappangó veszélyekig – a Környezet és Egészség Bizottság ülése

A természeti katasztrófáktól az emberi mikroszennyezés okozta lappangó veszélyekig – a Környezet és Egészség Bizottság ülése

Hogyan lehet mérsékelni a természeti eredetű katasztrófák okozta károkat, és milyen antropogén szennyeződések nyomára bukkantak a kutatók például a Balatonban – erről is szó volt a Magyar Tudományos Akadémia Környezet és Egészség Osztályközi Állandó Bizottsága tudományos ülésén. Az esemény társszervezője a Nemzeti Népegészségügyi Központ, a Magyar Környezetvédelmi Egyesület és a Magyar Polgári Védelmi Szövetség volt.

TOVÁBB
  • 136 találat
  • További