2022. október 5-én hosszú betegség után elhunyt Glant Tibor professzor.

Glant Tibor 1962-ben érettségizett a debreceni Fazekas Mihály Gimnáziumban. 1968-ban szerzett orvosdiplomát az akkori Debreceni Orvostudományi Egyetemen. Már az egyetemi évek alatt demonstrátor volt későbbi munkahelyén, az Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézetben. Patológiai, belgyógyászati, reumatológiai területen dolgozott rezidensként a Debreceni Orvostudományi Egyetemen, ahol klinikai, oktatói és kutatói tevékenységet is végzett. Az Anatómiai Intézetben húsz évig, 1968 és 1988 között oktatott és kutatott gyakornokként, majd egyetemi adjunktusként, végül 1987-től docensként. 1983-ban meghívták Kanadába, a montreali McGill University, Shriners Hospital Joint Diseases laboratóriumában, ahol felfedezte a proteoglikán-indukált arthritist, az emberi rheumatoid arthritis egérmodelljét. 1986ban Bethesdában az NIH/NIDR-ben dolgozott kutatóként. Feleségével, Dr. Mikecz Katalinnal 1988-ban távozott az Egyesült Államokba, ahol, haláláig végig a chicagói Rush Medical College-ban, később Rush Universityn dolgozott a Department of Orthopedic Surgery and Biochemistryn. Itt 1993-ban nevezték ki egyetemi tanárnak. 1995-96-ban Harvard vendégprofesszora volt Bostonban. 2017-ig vezette a Section of Biochemistry and Molecular Biologyt, később a Section of Molecular Medicinet. 2019-től emeritus professzor volt.

Tartalmas és igen eredményes pályája során itthon és külföldön is végig a kötőszövet, a porcszövet fejlődését, molekuláris patogenezisét kutatta munkatársaival. Számos eredményt ért el az ízületi gyulladás (arthritis) állatmodelljeiben, kiemelten a laboratóriumukban kifejlesztett és tökéletesített egér proteoglikán-indukált arthritis (PGIA) modellben. Ezen kutatásaik során a megismerés mellett a humán medicina, az arthritisek transzlációs aspektusait is kutatták, amelynek közvetlen relevanciája van a klinikum, az emberi betegségek tekintetében. Kutatásait 25 éven át támogatta az NIH, a National Arthritis Foundation és a Grainger Foundation.

Rendkívül eredményes kutatómunkáját több, mint 200 közleményben és könyvfejezetben foglalta össze. Az arthritis állatmodell mellett nevéhez fűződik a LEAPS (ligand epitóp antigén prezentációs rendszer) immunterápiás platform technológia kidolgozása is. 1980-ban szerzett kandidátusi fokozatot, 1989-ben lett az MTA doktora. 1995-től a NIH számos tudományos szakértői csoportjának tagja. 2007-ben a Magyar Tudományos Akadémia külső tagjává választották a Biológiai Tudományok Osztályában. Székfoglaló előadását 2011. március 8-án tartotta meg „A rheumatoid arthritis immunológiai és genetikai modellje” címmel.

A Pécsi Tudományegyetem díszdoktora (2003), a Magyar Reumatológusok Egyesülete tiszteletbeli tagja (2004). 1995-ben megkapta a reumatológiai Carol-Nachman Díjat, az új állatmodell kidolgozásának terén végzett munkájának nemzetközi elismeréseként. 1999-ben megkapta a NIH Kiváló Kutatásért kitüntetést, 2004-ben átvehette a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét.

Glant Tibor professzor igazi iskolateremtő volt. Számos magyar kutatóval dolgozott együtt idehaza és az Egyesült Államokban is. A Rush Universityben csaknem 50 fiatal magyar, debreceni, pécsi, szegedi és budapesti kutató előmenetelét támogatta, akik később szinte kivétel nélkül sikeres karriert építettek itthon vagy külföldön. Többen 2-3 évet töltöttek intézetében.

Emlékét megőrizzük és továbbadjuk a jövő nemzedékének.

Szekanecz Zoltán