VIII. Biológiai Tudományok Osztálya

A talamusz és a sokféleség dicsérete – Acsády László székfoglaló előadása A talamusz és a sokféleség dicsérete – Acsády László székfoglaló előadása

A talamusz és a sokféleség dicsérete – Acsády László székfoglaló előadása

Mi a talamikus működés lényege, miért fontos a megértése, és milyen idegrendszeri kórképek új módszereken alapuló gyógyításához járulhatnak hozzá az ezzel kapcsolatos eredmények? Erről is beszélt akadémiai székfoglalóján Acsády László neurobiológus, az MTA levelező tagja. Az előadásról szóló, képgalériával és videóval bővített összefoglaló.

Zuckerberg alapítványa támogatja a szegedi mesterségesintelligencia-kutatásokat Zuckerberg alapítványa támogatja a szegedi mesterségesintelligencia-kutatásokat

Zuckerberg alapítványa támogatja a szegedi mesterségesintelligencia-kutatásokat

A Chan Zuckerberg Initiative kutatási támogatását ítélték oda a szegedi Horváth Péter bioinformatikus csoportjának. Több más szegedi kutatócsoporttal együttműködve világviszonylatban is egyedülálló egysejt-analitikai eljárást fejlesztettek ki és tökéletesítenek annak érdekében, hogy a szervezet építőköveinek egyedi elemzésével a legapróbb eltéréseket is felfedezhessék, utat nyitva ezzel a sejtbiológiai folyamatok és a kóros elváltozások jobb megértésének. Horváth Péter szerint a mesterséges intelligencia jelenleg zajló forradalma a legmodernebb molekuláris módszerekkel kombinálva megalapozhatja a következő évtized orvosbiológiai áttöréseit.

Van jobb megoldás az evolúció ábrázolására: ez az élet korallja Van jobb megoldás az evolúció ábrázolására: ez az élet korallja

Van jobb megoldás az evolúció ábrázolására: ez az élet korallja

Hogyan lehet, és egyáltalán lehetséges-e az élet történetét egyetlen ábrában összefoglalni? Az utóbbi több mint másfél évszázadban erre a kérdésre a fa típusú ábrázolás, az „élet fája” volt a válasz. Podani János biológus, az MTA rendes tagja szerint van tudományosan pontosabb megoldás, amely többek között kiküszöböli a nem evolúciós szemléletű osztályozási rendszert, és érzékelteti a fajgazdagságot is.

Hogyan óvjuk meg a méheket? Ismeretterjesztő füzet és videó az MTA Ökológiai Kutatóközpontjától Hogyan óvjuk meg a méheket? Ismeretterjesztő füzet és videó az MTA Ökológiai Kutatóközpontjától

Hogyan óvjuk meg a méheket? Ismeretterjesztő füzet és videó az MTA Ökológiai Kutatóközpontjától

Magyarországon több mint 700 vadméhfaj él, és alapvető hiba összetéveszteni őket a darazsakkal. Nagyon kockázatos egyetlen fajra, a házi méhre bízni a beporzás nagy részét, ezért is ajánlatos óvni minden beporzófajt. Ehhez nyújt ötleteket az MTA Ökológiai Kutatóközpont ismeretterjesztő kiadványa, amely szabadon letölthető. Összeállításunkban az Akadémiai Dolgozók Fóruma videósorozatának újabb része is látható. Ebből egyebek mellett az is kiderül, hogy mi az a beporzásökológia.

A szúnyogállomány monitorozásának és célzott gyérítésének járványügyi fontossága - A Magyar Tudományos Akadémia felhívása és megoldási javaslata a döntéshozók számára, 2018. A szúnyogállomány monitorozásának és célzott gyérítésének járványügyi fontossága - A Magyar Tudományos Akadémia felhívása és megoldási javaslata a döntéshozók számára, 2018.

A szúnyogállomány monitorozásának és célzott gyérítésének járványügyi fontossága - A Magyar Tudományos Akadémia felhívása és megoldási javaslata a döntéshozók számára, 2018.

Koncepcióváltás a védekezésben, országos monitorozás, biológiai gyérítés, rendszeres élőhely-térképezés, akkreditált laboratóriumok, célorientált szakértői gárda, a lakosság tájékoztatása és aktív bevonása a védekezésbe. Az MTA Biológiai Tudományok Osztálya, az Agrártudományok Osztálya, az Orvosi Tudományok Osztálya és az MTA Ökológiai Kutatóközpont közös állásfoglalása.

Kondorosi Éva, az MTA rendes tagja a Balzan-díj idei kitüntetettjei között Kondorosi Éva, az MTA rendes tagja a Balzan-díj idei kitüntetettjei között

Kondorosi Éva, az MTA rendes tagja a Balzan-díj idei kitüntetettjei között

Kondorosi Éva akadémikus kapta idén a kémiai ökológia területén a Balzan-díjat. A 750 000 svájci frankkal járó elismerést a pillangósvirágúak és a velük szimbiózisban élő nitrogénkötő baktériumok közötti kapcsolat molekuláris biológiájának feltárásáért ítélték oda az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont kutatóprofesszorának, aki emellett az Európai Kutatási Tanács élettudományi alelnöke.

„Szeretném megerősíteni az SZBK helyét a térképen” – interjú Nagy Ferenccel, az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont főigazgatójával „Szeretném megerősíteni az SZBK helyét a térképen” – interjú Nagy Ferenccel, az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont főigazgatójával

„Szeretném megerősíteni az SZBK helyét a térképen” – interjú Nagy Ferenccel, az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont főigazgatójával

Új alapokra akarja helyezni a Biokémiai Intézetet, a kutatói kiválóság alapján építené tovább a közösséget, és a jó pénzügyi helyzetet is kihasználva tenné az intézményt hosszú távon is eredményessé az év elején megválasztott új főigazgató. Nagy Ferenc úgy látja, Szegeden nagy lehetőségek nyíltak meg a tudományban, és ebben a szituációban kell megtalálni az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont helyét úgy, hogy megerősödve, arculatát megőrizve működhessen a jövőben.

  • 82 találat
  • További