I. Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya

Hogyan lett a szerbiai kisváros többnyelvű közegében felnőtt, eredetileg matematika–fizika szakos tanárként végzett fiatalemberből nyelvész, akadémiai intézetigazgató és egyetemi tanszék alapítója? Milyen útkeresések jellemezték, és milyen ideológiai hatások érték a nyelvészetet a múlt század második felében? Egyebek mellett ez is kiderül az Utak a Széchenyi térre című interjúsorozat újabb részéből, amely nem sokkal halála előtt készült a 2020-ban elhunyt Kiefer Ferenccel.

Február 15-ig nézhető meg az a kiállítás a Magyar Tudományos Akadémia Székházában, amely születésének 120. évfordulója alkalmából tiszteleg Ligeti Lajos (1902–1987), a 20. századi magyar keletkutatás iskolateremtő tudósa és tudományszervezője, turkulógus, mongolista, mandzsu-tunguzista, sinológus és tibetista előtt. Ligeti Lajos tudományszeretete, a tudomány és az oktatás elválaszthatatlanságát valló gondolkodásmódja, tudományszervező és tudományos ismeretterjesztő tevékenysége ma is példa lehet.

Genetikus textológia, distant reading, DigiPhil 1.0 és 2.0, automatikus optikai karakterfelismerési eljárás, kézírás-felismerő modellek, Arany János szabadkézi tintarajza egy mai geolokációs térképen, valamint egy mesterséges intelligencia irodalomtudományi intuíciói – csupán néhány kifejezés a digitális bölcsészet és filológia világából. De mit jelentenek ezek a szavak? Hogyan lehet a mesterséges intelligencia vívmányait az irodalomtudományban hasznosítani? És miért elengedhetetlenül szükséges – akár nemzeti kulturális örökségünk, akár személyes életünk, identitásunk vonatkozásában – ez a hasznosulás? A témát körüljáró tudományünnepi előadás és az azt követő beszélgetés felvétele cikkünkből elérhető.