Osztályülés
A Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya 2023. június 12-én vegyes jelenlétű osztályülést tart.
A Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya 2023. június 12-én vegyes jelenlétű osztályülést tart.
A Magyar Tudományos Akadémia Nyelv- és Irodalomtudományok Osztályának és a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézetének XIX. Századi Osztályának az MTA 196. közgyűléséhez kapcsolódó konferenciája
Nemzetközi zenetudományi konferencia Ligeti György születésének századik évfordulóján
A Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya 2023. április 17-én vegyes jelenlétű osztályülést tart.
A Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya 2023. március 13-án vegyes jelenlétű osztályülést tart.
Hogyan lett a szerbiai kisváros többnyelvű közegében felnőtt, eredetileg matematika–fizika szakos tanárként végzett fiatalemberből nyelvész, akadémiai intézetigazgató és egyetemi tanszék alapítója? Milyen útkeresések jellemezték, és milyen ideológiai hatások érték a nyelvészetet a múlt század második felében? Egyebek mellett ez is kiderül az Utak a Széchenyi térre című interjúsorozat újabb részéből, amely nem sokkal halála előtt készült a 2020-ban elhunyt Kiefer Ferenccel.
A Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya 2023. február 13-án tartja következő ülését.
A Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya 2023. január 16-án tartja következő ülését.
Február 15-ig nézhető meg az a kiállítás a Magyar Tudományos Akadémia Székházában, amely születésének 120. évfordulója alkalmából tiszteleg Ligeti Lajos (1902–1987), a 20. századi magyar keletkutatás iskolateremtő tudósa és tudományszervezője, turkulógus, mongolista, mandzsu-tunguzista, sinológus és tibetista előtt. Ligeti Lajos tudományszeretete, a tudomány és az oktatás elválaszthatatlanságát valló gondolkodásmódja, tudományszervező és tudományos ismeretterjesztő tevékenysége ma is példa lehet.
A Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya 2022. december 12-én tartja következő, vegyes jelenlétű ülését.
Genetikus textológia, distant reading, DigiPhil 1.0 és 2.0, automatikus optikai karakterfelismerési eljárás, kézírás-felismerő modellek, Arany János szabadkézi tintarajza egy mai geolokációs térképen, valamint egy mesterséges intelligencia irodalomtudományi intuíciói – csupán néhány kifejezés a digitális bölcsészet és filológia világából. De mit jelentenek ezek a szavak? Hogyan lehet a mesterséges intelligencia vívmányait az irodalomtudományban hasznosítani? És miért elengedhetetlenül szükséges – akár nemzeti kulturális örökségünk, akár személyes életünk, identitásunk vonatkozásában – ez a hasznosulás? A témát körüljáró tudományünnepi előadás és az azt követő beszélgetés felvétele cikkünkből elérhető.