„Bolyaisok” – Molnár György pedagógus, oktatáskutató, mérnöktanár
Hogyan lehet a tanítási-tanulási folyamatba úgy bevonni a hallgatókat, hogy az előadás alatt használják a mobiltelefonjukat, de a figyelmük végig fennmaradjon? Milyen eszközök és technológiák segítségével motiválhatók a fiatal generációk, a digitális nemzedékhez tartozó diákok? Hogyan tehető hatékonyabbá a tanulás, hogyan érhetünk el jobb eredményeket? Ezekre a kérdésekre keresett választ az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíjának támogatásával Molnár György, a BME Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Műszaki Pedagógia Tanszékének docense. Kutatásai ismertetésével folytatjuk a legkiválóbb „bolyaisokat” bemutató sorozatunkat.
A neveléstudományi szakember stratégiai és taktikai célja egyfelől a digitális pedagógia által biztosított és alkalmazható, a digitális készségeket is fejlesztő, korszerű,
saját eszközhasználatra épülő, élménypedagógián alapuló módszertani megújítás kiterjesztése
volt, másfelől pedig az új pedagógiai módszerekkel a diákok elégedettségi szintjének és tanulási eredményeinek a javítása.
Molnár György Fotó: bme.huEzenfelül szeretett volna hozzájárulni
a pedagógusok módszertani kultúrájának megújításához, illetve digitális készségeik fejlesztéséhez. Mindezek a törekvések egyértelműen kapcsolódnak a digitális kompetencia keretrendszereinek (DigComp.edu, DigComp.org, DigComp2.1.) hazai adaptációjához, amely szervesen beépül a pedagógusok előmeneteli rendszerébe, valamint a digitális iskola és névjegy rendszerébe.
Mobil eszközök a tanórán
„Az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíjával támogatott kutatásom fókuszpontjában a saját mobil eszköz használatának tanórai, élményalapú alkalmazása állt. Emellett vizsgáltam ennek pedagógiai és módszertani hatásait is. Tapasztalataim szerint a saját mobil eszköz használata jelentősen motiválja a tanulókat, és hatékonyabbá teszi a tanulási folyamatot, ami markánsan tetten érhető a tanulási eredményekben” – mondta Molnár György.
Kutatómunkája során a tanárjelöltek igényeit megismerve konkrét kurzusokon fejlesztette korszerű módszertani és technológiai repertoárjukat, saját mobilkommunikációs eszközeikre és a Web 2.0-s szolgáltatásokra támaszkodva. Kutatási eredményeit hamarosan megjelenő, Pedagógia, innováció, digitális kultúra (a szakképzés új irányai) című monográfiájában foglalta össze, emellett számos publikációja született a témában.
A kutatás három éve alatt jelentősen erősödtek a publikációs mutatói: 341 független hivatkozás, 32 új tanulmány, az impaktfaktora 11,72-es növekedése fémjelzi az időszakot, ezalatt jelent meg továbbá 1 Q1 és 9 Q2 folyóiratcikke is.
A Bolyai-ösztöndíj hozadékának tekinthető 2018-ban elkészített, „Eredmények és lehetőségek a digitális kor pedagógiájában, avagy kételyek és jó gyakorlatok az innovatív és holisztikus szemléletű pedagógiai módszerek útján” című habilitációs dolgozata is, amelynek téziseit sikeresen megvédte, megszerezve
a tudományos címet.
Folytatódó kutatómunka doktoranduszokkal
Molnár György kutatása nem öncélú: fontosnak tartja munkája oktatási, módszertani hasznosíthatóságát is. Ezért arra törekszik, hogy eredményeit más intézményekkel is megismertesse, aminek köszönhetően akár további közös kutatások is indulhatnak.
Az eddig feltérképezett és leírt kutatási nyomvonalon haladva szeretné folytatni kutatómunkáját a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj hároméves periódusa után is. Tervei között szerepel nemzetközi, egységes IKT-alapú keretrendszerek kidolgozása a sztenderdizált tanulási környezetek, a saját eszközhasználat, az alkalmazott élménypedagógiai módszerek, a pedagógusok egységes digitáliskompetencia-rendszere, valamint a készségfejlesztő képzések terén.
A kutatási téma iránt doktoranduszhallgatók is érdeklődnek. Velük az „IKT és BYOD (saját eszközökre) épülő korszerű oktatási módszerek gazdasági/gazdálkodási hatásai”, „A LearningApps használata az oktatásban, hatása a tanulók teljesítményére”, valamint a „Tanulói motiváció és tanulási eredmény mérése a különböző elektronikus tanulási környezetekben” kutatási területeken működik együtt.
Molnár Györgyöt az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíja segítheti MTA-doktori disszertációjának elkészítésében is, emellett a támogatásnak köszönhetően több nemzetközi rendezvényen, szakmai konferencián vehetett részt és tarthatott előadást.
Molnár György Bolyai-ösztöndíjasként megjelent legfontosabb publikációi:
http://www.mpt.bme.hu/dr-habil-molnar-gyorgy-publikacioi-bolyai/
Francisti, Jan – Balogh, Zoltán – Reichel, Jaroslav – Magdin, Martin – Koprda, Štefan – Molnár, György (2020): Application Experiences Using IoT Devices in Education. APPLIED SCIENCES-BASEL 10 : 20 p. 7286, DOI WoS Scopus Egyéb URL
A témához kapcsolódó cikkeink
„Bolyaisok” – Fodor László jogtudós
A Magyar Tudományos Akadémia Bolyai János Kutatási Ösztöndíja magas presztízsű, teljesítmény-központú, országos ösztöndíj. Az mta.hu új sorozatában olyan kutatókat mutatunk be, akik e támogatásnak is köszönhetően folytatták tudományos tevékenységüket – a Kuratórium munkáját segítő 11 szakértői kollégium szerint kiválóan. Fodor László jogász, a Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának professzora a környezetvédelem alkotmányjogi alapjait és a fenntartható energiarendszerek jogi szabályozási kérdéseit vizsgálta Bolyai-ösztöndíjasként.
„Bolyaisok” – Vaderna Gábor irodalomtörténész
Lehet-e újat mondani Berzsenyi költészetéről? Milyen kontextusban mit jelentettek Berzsenyi versei a kortársak számára? Vaderna Gábor Bolyai-ösztöndíjas irodalomtörténész eddig ismeretlen kéziratok feldolgozásával igyekszik tisztázni a költő verseinek keletkezéstörténetét.
„Bolyaisok” – Serfőző Szabolcs művészettörténész
Az elmúlt évtizedek hazai történeti és művészettörténeti kutatásai kevés figyelmet fordítottak a kora újkori Habsburg-reprezentáció emlékeire. E hiány pótlásához szeretne a Magyar Tudományos Akadémia Bolyai János Kutatási Ösztöndíja támogatásával hozzájárulni Serfőző Szabolcs, a Magyar Nemzeti Múzeum - Történelmi Képcsarnok munkatársa. Egy olyan tanulmánykötet kéziratán dolgozik, amely áttekintést nyújt a Habsburg-dinasztia 1526 és 1780 közötti magyarországi reprezentációjáról.
„Bolyaisok” – Oláh Judit agrárközgazdász
Miképp befolyásolja a felhasznált természeti erőforrások piaci ára az előállított termékek költségszerkezetét? Milyen tényezők állnak a kőolaj- és fémárak alakulása mögött, és az milyen hatással van a fogyasztói árindexre? Milyen valós kockázatot hordoznak magukban a kimerülő természeti erőforrások? Oláh Judit agrárközgazdász, a Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Karának egyetemi docense a fenti kérdésekkel kapcsolatos összefüggéseket kutatja az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíj segítségével.
„Bolyaisok” – Kövesdi Balázs Géza építőmérnök
A korábbinál biztonságosabb és gazdaságosabban előállítható acélszerkezetű hidak építéséhez járulnak hozzá Kövesdi Balázs Géza, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építőmérnöki Kar docensének kutatási eredményei, amelyeket az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíja támogatásával ért el.
„Bolyaisok” – Makk Péter fizikus
A jövő elektronikai eszközeit megalapozó új, alacsony dimenziós nanostruktúrák között kiemelt szerepe van a szén kétdimenziós változatának, a grafénnek. A nagy tisztaságú grafén szerkezetek viselkedését vizsgálja az MTA Bolyai-ösztöndíjának támogatásával Makk Péter, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Fizika Tanszékének docense. Kutatásai ismertetésével folytatjuk azokat a Bolyai-ösztöndíjasokat bemutató sorozatunkat, akik e támogatásnak is köszönhetően végezték, illetve végzik tudományos tevékenységüket – a Kuratórium munkáját segítő 11 szakértői kollégium szerint kiválóan.
„Bolyaisok” – Manczinger Máté kutatóorvos
A tumorellenes immunterápia hatékonyságának javításához járulnak hozzá azok a tudományos eredmények, amelyeket az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíja támogatásának is köszönhetően ért el a szegedi orvos. Kutatásai ismertetésével folytatjuk azokat a Bolyai-ösztöndíjasokat bemutató sorozatunkat, akik e támogatásnak is köszönhetően végezték, illetve végzik tudományos tevékenységüket – a Kuratórium munkáját segítő 11 szakértői kollégium szerint kiválóan.
„Bolyaisok” – Kovács-Hostyánszki Anikó ökológus
A növényi biodiverzitás megőrzéséhez és az invazív növényfajok elleni védekezéshez járulhatnak hozzá Kovács-Hostyánszki Anikó ökológus, az Ökológiai Kutatóközpont Lendület Ökoszisztéma-szolgáltatás Kutatócsoportja főmunkatársának kutatásai. Az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíjat két ízben is elnyerő kutatónő tudományos eredményeinek ismertetésével folytatjuk a Bolyai-ösztöndíjasokat bemutató sorozatunkat. Ebben azokat a kutatókat ismerhetik meg, akik a támogatásnak is köszönhetően végezték, illetve végzik tudományos tevékenységüket – a Kuratórium munkáját segítő 11 szakértői kollégium szerint kiválóan.
„Bolyaisok” – Mátyás Ferenc neurobiológus
Jelentősen módosíthatják az általános információfeldolgozásról kialakított és széleskörben elfogadott nézeteket azok a tudományos eredmények, amelyeket Mátyás Ferenc, a Természettudományi Kutatóközpont (MTA Kiváló Kutatóhely) és az Állatorvosi Egyetem Anatómiai és Szövettani tanszék tudományos főmunkatársa és kutatótársai értek el. Munkájuk ismertetésével folytatjuk sorozatunkat, amelynek keretében olyan Bolyai-ösztöndíjasokat mutatunk be, akik e támogatásnak is köszönhetően folytatták, illetve folytatják tudományos tevékenységüket – a Kuratórium munkáját segítő 11 szakértői kollégium szerint kiválóan.
„Bolyaisok” – Vida Krisztián asztrofizikus
A Nappal és a Naprendszeren kívüli bolygókkal, vagyis az exobolygókkal kapcsolatos ismereteink bővítéséhez járulnak hozzá azok az eredmények, amelyeket Vida Krisztián, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (MTA Kiváló Kutatóhely) Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézetének tudományos munkatársa ért el az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíjának támogatásával. Kutatásai ismertetésével folytatjuk a legkiválóbb „bolyaisokat” bemutató sorozatunkat.
„Bolyaisok” – Czakó Gábor elméleti kémikus
Czakó Gábor Junior Prima díjas elméleti kémikus, az MTA doktora és a Szegedi Tudományegyetem egyetemi docense alapvető kémiai reakciók dinamikáját és mechanizmusait kutatja a legmélyebb atomi és molekuláris szinten. Az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíját 2014-ben nyerte el az ELTE munkatársaként, majd 2015-ben a Szegedi Tudományegyetem Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszékén megalapította az Elméleti Reakciódinamika Kutatócsoportot, amely 2019-ben elnyerte az MTA Lendület programjának támogatását is. Mára a kutatócsoport a világ élvonalába tartozik az elméleti reakciódinamika területén, amit a Bolyai-ösztöndíjas évek sikeres kutatásai alapoztak meg. Eredményei ismertetésével folytatjuk a legsikeresebb Bolyai-ösztöndíjasok bemutatását.
„Bolyaisok” – Benedek Csaba informatikus
A gépi látás korszerű kamerák és lézeres szenzorok mérésein alapuló kulcskérdéseit kutatja Benedek Csaba, a Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet (MTA Kiváló Kutatóhely) Gépi Érzékelés Kutatólaboratóriumának tudományos tanácsadója, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai és Bionikai Karának habilitált docense, aki tavaly védte meg MTA-doktori értekezését. Kutatócsoportjának eredményei számos gyakorlati területhez kötődnek a 3D térképezéstől kezdve épületek statikai elemzésén és stílusvizsgálatán át a 3D orvosi adatok feldolgozásáig és az önjáró járművek érzékelési kérdéseiig. Eredményei ismertetésével folytatjuk a legkiválóbb Bolyai-ösztöndíjasokat bemutató sorozatunkat.
„Bolyaisok” – Csupor Dezső fitokémikus
Hazai mohafajokból kinyerhető, új daganatellenes és antimikróbás hatóanyagokat keres munkatársaival Csupor Dezső, a Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Karán a Bolyai-pályázat támogatásával. Cikksorozatunkban azokat a kutatókat ismerhetik meg, akik az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíj támogatásának is köszönhetően végezték, illetve végzik tudományos tevékenységüket – az ösztöndíj kuratóriumának munkáját segítő 11 szakértői kollégium szerint kiválóan.
„Bolyaisok” – Mucsi Gábor előkészítés-technikai mérnök
A körforgásos gazdaság elveinek megfelelően másodnyersanyagból előállított építőanyag-ipari termékek fejlesztéséhez járulnak hozzá Mucsi Gábor, a Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Kar egyetemi tanárának kutatási eredményei, amelyeket az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíja támogatásával ért el.
„Bolyaisok” – Haszpra Tímea környezetfizikus
Az éghajlatváltozás hatásait egy eddig még kevéssé vizsgált terület, a nagyskálájú légköri szennyeződésterjedés kapcsán tanulmányozta az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíjának támogatásával Haszpra Tímea, az ELTE Elméleti Fizikai Tanszékének tudományos főmunkatársa. Kutatásai ismertetésével folytatjuk a legkiválóbb „bolyaisokat” bemutató sorozatunkat.
Bolyaisok – Győrffy Dóra politológus-közgazdász
Milyen következményekkel jár a gazdaságpolitikai döntéshozatalra és a gazdasági fejlődésre a Közép– és Kelet-Európában mindennapos bizalmatlanság – ezt vizsgálta az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíjának támogatásával Győrffy Dóra, a Budapesti Corvinus Egyetem és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem professzora. Kutatási eredményei ismertetésével folytatjuk a legkiválóbb Bolyai-ösztöndíjasokat bemutató sorozatunkat.
