„Bolyaisok” – Fodor László jogtudós

„Ha kutatóként mindig csak az éppen felmerülő, újabb és újabb környezetvédelmi problémákra fordítottam volna a figyelmemet, a levegő védelmétől a hulladékgazdálkodáson át a környezeti hatásvizsgálat vagy a közösségi részvétel eljárási jogi kérdéseiig, akkor valószínűleg nem tudtam volna könyveket írni.

Az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíja azonban arra késztetett, hogy egy-egy szűkebb problémakört mélyebben, szisztematikusan feldolgozzak, más országok szabályozási modelljeire is odafigyeljek, a társtudományok eredményeit is hasznosítsam” – mondja Fodor László.

Az akadémiai támogatást két ízben – 2002-ben, majd 2013-ban – is elnyerő tudós kiemelte az ösztöndíj adta kutatói szabadságot: „Számos pályatársammal ellentétben mindig is abban a szerencsés helyzetben voltam, hogy nem kellett második, kereső foglalkozást keresnem, és ehhez a Bolyai-ösztöndíj is érdemben hozzájárult.”

Fodor László Fotó: Magyar Hírlap / Hegedűs Róbert

Fodor László a 2002-ben elnyert támogatás révén a környezetvédelem alkotmányjogi alapjait kutatta. „Az összes környezetvédelmi tárgyú alkotmánybírósági döntés feldolgozása alapján rámutattam az Alkotmánybíróság által elért vívmányokra, a gyakorlat és a dogmatika gyengeségeire, illetve több alkotmányjogi mérce (mint amilyen a „visszalépés tilalma”) alkalmazására is olyan modellt dolgoztam ki, amely mindmáig érvényes, függetlenül attól, hogy időközben a jogállami Alkotmányt Magyarország Alaptörvénye váltotta fel.” A kutató átvizsgálta valamennyi európai alkotmány rendelkezéseit, illetve áttekintette a német szakirodalmat is. Ezek alapján kimutatta azt is, hogy a magyar alkotmánybírósági gyakorlatra nagy hatása volt a német joggyakorlatnak és szakirodalomnak. Legfontosabb eredményeit a Környezetvédelem az alkotmányban című könyv tartalmazza, amely a Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Kara és a Gondolat Kiadó gondozásában jelent meg 2006-ban.

A Bolyai-ösztöndíj 2013-as elnyerése a fenntartható energiarendszerek jogi szabályozási kérdéseinek vizsgálatát tette lehetővé a jogtudós számára. Mint mondta, e téma napjainkban a környezeti fenntarthatóság vonatkozásában többnyire a klímavédelem szempontjainak az energiajogban való érvényesítését jelenti. A megújuló energiahordozók elterjedésének a támogatásán, az energiahatékonyság növelésének a szabályozóeszközein túl (mint amilyen az „okos mérés” követelménye) kitekintett az atomenergia-beruházások jogi kereteire is. Első átfogó elemzését adta – környezetvédelmi szempontból – az Európai Unió működéséről szóló szerződés új, energiapolitikai rendelkezéseinek, illetve a Klímavédelem az energiajogban – szabályozási modellek Németországból című könyvében is összefoglalta a német energiapolitikai fordulat jogi-szabályozási elemeihez kapcsolódó eredményeket.

Fodor László szerint nagyon hasznosak voltak számára az ösztöndíj Kuratóriumának a beszámolóira adott visszajelzései, amelyek támpontot jelentettek abban, hogy éppen jó irányban halad-e kutatás. Azt pedig komoly elismerésként élte meg, hogy a munkáját emléklappal, majd Bolyai-plakettel ismerték el.

„Az ösztöndíj hatása egyébként túlmutatott a támogatás időszakán, hiszen mindkét témában később is folytattam, folytatom a már megkezdett kutatásokat, illetve még ma is támaszkodom rájuk, nem csak a kutatómunka, hanem az oktatás során is.”