„Bolyaisok” – Mucsi Gábor előkészítés-technikai mérnök
A körforgásos gazdaság elveinek megfelelően másodnyersanyagból előállított építőanyag-ipari termékek fejlesztéséhez járulnak hozzá Mucsi Gábor, a Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Kar egyetemi tanárának kutatási eredményei, amelyeket az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíja támogatásával ért el.
Mucsi Gábor Forrás: uni-miskolc.huHogyan lehet befolyásolni őrléssel az ipari hulladékok reaktivitását? Erre a kérdésre kereste a választ „Erőműi pernye és pernyealapú termékek tulajdonságainak szabályozása mechanikai aktiválással” című kutatási programjában az akadémiai ösztöndíjat 2015-ben elnyert mérnök.
Fő tudományos célkitűzése annak feltárása volt, hogy milyen összefüggés van a pernyeszemcse-diszperzitás és strukturális sajátságai, valamint az őrölt pernye mint végtermék használati tulajdonságai között.
„Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy
az erőműi pernyéket széles körben lehet hasznosítani”
– mondta a kutató, aki szerint azonban Magyarországon alacsony a hasznosítási arány. Szerinte ennek egyik oka az eljárástechnikai hiányosságokban – aprítás, osztályozás – keresendő. A másik ok a pernyék relatíve alacsony reaktivitása. „A mechanikai aktiválás lehetőséget ad a reaktivitás módosítására a nyersanyagok fizikai-kémiai tulajdonságainak változtatása révén. Erre törekedtem munkám során” – mondta Mucsi Gábor.
Kutatásai során elvégezte a malom üzemi paramétereinek optimálását, és meghatározta azt az őrlési energiabevitelt, amelynek esetében elérhető a maximális finomság. „Általánosságban megállapítható, hogy minden esetben létezik egy optimális finomság, amelyet követően a pernyealapú geopolimer kötőanyag szilárdsága nem növekszik tovább. A malomjellemzők és az őrlemény diszperzitásbeli sajátságai közötti összefüggéseket tártam fel. Vizsgáltam az őrlőberendezések alkalmazhatóságát annak megállapítására, hogy a terméktulajdonságok által igényelt diszperzitás és strukturális őrleménysajátság milyen malommal és annak milyen üzemparaméterei mellett érhető el.”
Az általa kifejlesztett módszernek köszönhetően jelentősen növelhető a geopolimer termékek nyomószilárdsága a nyersanyag mechanikai aktiválásával, továbbá szabályozható a kötésidő is.
A kutatás 3 éve alatt jelentősen növekedtek a publikációs mutatói: a Bolyai-ösztöndíj kezdetétől a harmadik év végéig 188 független hivatkozással, impaktfaktor vonatkozásában pedig 24,9-cel. Megjelent egy D1 és kilenc Q1 folyóiratcikke is az időszakban.
Az ösztöndíjas időszak hozadékának tekinthető az a habilitációs tézisfüzet is, amelyet 2018-ban készített el az „Ásványi eredetű nyersanyagok tulajdonságainak szabályozása finomőrléssel – anyagok őrölhetősége” címmel, téziseit sikeresen meg is védte.
A Mucsi Gábor által végrehajtott kutatási program szervesen kapcsolódik ahhoz az építőiparban megfigyelhető trendhez, amelynek során
az elsődleges alapanyagok mellett egyre több hulladékalapú terméket használnak fel.
A téma iránt doktoranduszhallgatók is érdeklődnek. „Iparihulladék-alapú geopolimer hab fejlesztésének témakörében doktoranduszhallgatóm, Szabó Roland 2020-ban sikeresen megvédte PhD-disszertációját. Mellette jelenleg további három PhD-hallgatóval dolgozom együtt másodnyersanyag- (hulladék-) alapú geopolimerek és egyéb termékek fejlesztésén.”
Mucsi Gábor számára az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíja alapozta meg MTA-doktori disszertációja elkészítését, emellett a támogatásnak köszönhetően több olyan nemzetközi rendezvényen is részt vehetett, ahol előadásokat tartott.
Mucsi Gábor Bolyai-ösztöndíjasként megjelent legfontosabb publikációi:
https://www.sciencedirect.com/science/article/abs/pii/S030175161530017X
https://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S0959652618300246
A témához kapcsolódó cikkeink
„Bolyaisok” – Mátyás Ferenc neurobiológus
Jelentősen módosíthatják az általános információfeldolgozásról kialakított és széleskörben elfogadott nézeteket azok a tudományos eredmények, amelyeket Mátyás Ferenc, a Természettudományi Kutatóközpont (MTA Kiváló Kutatóhely) és az Állatorvosi Egyetem Anatómiai és Szövettani tanszék tudományos főmunkatársa és kutatótársai értek el. Munkájuk ismertetésével folytatjuk sorozatunkat, amelynek keretében olyan Bolyai-ösztöndíjasokat mutatunk be, akik e támogatásnak is köszönhetően folytatták, illetve folytatják tudományos tevékenységüket – a Kuratórium munkáját segítő 11 szakértői kollégium szerint kiválóan.
„Bolyaisok” – Kovács-Hostyánszki Anikó ökológus
A növényi biodiverzitás megőrzéséhez és az invazív növényfajok elleni védekezéshez járulhatnak hozzá Kovács-Hostyánszki Anikó ökológus, az Ökológiai Kutatóközpont Lendület Ökoszisztéma-szolgáltatás Kutatócsoportja főmunkatársának kutatásai. Az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíjat két ízben is elnyerő kutatónő tudományos eredményeinek ismertetésével folytatjuk a Bolyai-ösztöndíjasokat bemutató sorozatunkat. Ebben azokat a kutatókat ismerhetik meg, akik a támogatásnak is köszönhetően végezték, illetve végzik tudományos tevékenységüket – a Kuratórium munkáját segítő 11 szakértői kollégium szerint kiválóan.
„Bolyaisok” – Manczinger Máté kutatóorvos
A tumorellenes immunterápia hatékonyságának javításához járulnak hozzá azok a tudományos eredmények, amelyeket az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíja támogatásának is köszönhetően ért el a szegedi orvos. Kutatásai ismertetésével folytatjuk azokat a Bolyai-ösztöndíjasokat bemutató sorozatunkat, akik e támogatásnak is köszönhetően végezték, illetve végzik tudományos tevékenységüket – a Kuratórium munkáját segítő 11 szakértői kollégium szerint kiválóan.
„Bolyaisok” – Makk Péter fizikus
A jövő elektronikai eszközeit megalapozó új, alacsony dimenziós nanostruktúrák között kiemelt szerepe van a szén kétdimenziós változatának, a grafénnek. A nagy tisztaságú grafén szerkezetek viselkedését vizsgálja az MTA Bolyai-ösztöndíjának támogatásával Makk Péter, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Fizika Tanszékének docense. Kutatásai ismertetésével folytatjuk azokat a Bolyai-ösztöndíjasokat bemutató sorozatunkat, akik e támogatásnak is köszönhetően végezték, illetve végzik tudományos tevékenységüket – a Kuratórium munkáját segítő 11 szakértői kollégium szerint kiválóan.
„Bolyaisok” – Kövesdi Balázs Géza építőmérnök
A korábbinál biztonságosabb és gazdaságosabban előállítható acélszerkezetű hidak építéséhez járulnak hozzá Kövesdi Balázs Géza, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építőmérnöki Kar docensének kutatási eredményei, amelyeket az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíja támogatásával ért el.
„Bolyaisok” – Oláh Judit agrárközgazdász
Miképp befolyásolja a felhasznált természeti erőforrások piaci ára az előállított termékek költségszerkezetét? Milyen tényezők állnak a kőolaj- és fémárak alakulása mögött, és az milyen hatással van a fogyasztói árindexre? Milyen valós kockázatot hordoznak magukban a kimerülő természeti erőforrások? Oláh Judit agrárközgazdász, a Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Karának egyetemi docense a fenti kérdésekkel kapcsolatos összefüggéseket kutatja az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíj segítségével.
„Bolyaisok” – Serfőző Szabolcs művészettörténész
Az elmúlt évtizedek hazai történeti és művészettörténeti kutatásai kevés figyelmet fordítottak a kora újkori Habsburg-reprezentáció emlékeire. E hiány pótlásához szeretne a Magyar Tudományos Akadémia Bolyai János Kutatási Ösztöndíja támogatásával hozzájárulni Serfőző Szabolcs, a Magyar Nemzeti Múzeum - Történelmi Képcsarnok munkatársa. Egy olyan tanulmánykötet kéziratán dolgozik, amely áttekintést nyújt a Habsburg-dinasztia 1526 és 1780 közötti magyarországi reprezentációjáról.
„Bolyaisok” – Vaderna Gábor irodalomtörténész
Lehet-e újat mondani Berzsenyi költészetéről? Milyen kontextusban mit jelentettek Berzsenyi versei a kortársak számára? Vaderna Gábor Bolyai-ösztöndíjas irodalomtörténész eddig ismeretlen kéziratok feldolgozásával igyekszik tisztázni a költő verseinek keletkezéstörténetét.
„Bolyaisok” – Fodor László jogtudós
A Magyar Tudományos Akadémia Bolyai János Kutatási Ösztöndíja magas presztízsű, teljesítmény-központú, országos ösztöndíj. Az mta.hu új sorozatában olyan kutatókat mutatunk be, akik e támogatásnak is köszönhetően folytatták tudományos tevékenységüket – a Kuratórium munkáját segítő 11 szakértői kollégium szerint kiválóan. Fodor László jogász, a Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának professzora a környezetvédelem alkotmányjogi alapjait és a fenntartható energiarendszerek jogi szabályozási kérdéseit vizsgálta Bolyai-ösztöndíjasként.
„Bolyaisok” – Vida Krisztián asztrofizikus
A Nappal és a Naprendszeren kívüli bolygókkal, vagyis az exobolygókkal kapcsolatos ismereteink bővítéséhez járulnak hozzá azok az eredmények, amelyeket Vida Krisztián, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (MTA Kiváló Kutatóhely) Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézetének tudományos munkatársa ért el az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíjának támogatásával. Kutatásai ismertetésével folytatjuk a legkiválóbb „bolyaisokat” bemutató sorozatunkat.
„Bolyaisok” – Czakó Gábor elméleti kémikus
Czakó Gábor Junior Prima díjas elméleti kémikus, az MTA doktora és a Szegedi Tudományegyetem egyetemi docense alapvető kémiai reakciók dinamikáját és mechanizmusait kutatja a legmélyebb atomi és molekuláris szinten. Az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíját 2014-ben nyerte el az ELTE munkatársaként, majd 2015-ben a Szegedi Tudományegyetem Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszékén megalapította az Elméleti Reakciódinamika Kutatócsoportot, amely 2019-ben elnyerte az MTA Lendület programjának támogatását is. Mára a kutatócsoport a világ élvonalába tartozik az elméleti reakciódinamika területén, amit a Bolyai-ösztöndíjas évek sikeres kutatásai alapoztak meg. Eredményei ismertetésével folytatjuk a legsikeresebb Bolyai-ösztöndíjasok bemutatását.
„Bolyaisok” – Benedek Csaba informatikus
A gépi látás korszerű kamerák és lézeres szenzorok mérésein alapuló kulcskérdéseit kutatja Benedek Csaba, a Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet (MTA Kiváló Kutatóhely) Gépi Érzékelés Kutatólaboratóriumának tudományos tanácsadója, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai és Bionikai Karának habilitált docense, aki tavaly védte meg MTA-doktori értekezését. Kutatócsoportjának eredményei számos gyakorlati területhez kötődnek a 3D térképezéstől kezdve épületek statikai elemzésén és stílusvizsgálatán át a 3D orvosi adatok feldolgozásáig és az önjáró járművek érzékelési kérdéseiig. Eredményei ismertetésével folytatjuk a legkiválóbb Bolyai-ösztöndíjasokat bemutató sorozatunkat.
„Bolyaisok” – Csupor Dezső fitokémikus
Hazai mohafajokból kinyerhető, új daganatellenes és antimikróbás hatóanyagokat keres munkatársaival Csupor Dezső, a Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Karán a Bolyai-pályázat támogatásával. Cikksorozatunkban azokat a kutatókat ismerhetik meg, akik az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíj támogatásának is köszönhetően végezték, illetve végzik tudományos tevékenységüket – az ösztöndíj kuratóriumának munkáját segítő 11 szakértői kollégium szerint kiválóan.
