„Bolyaisok” – Kövesdi Balázs Géza építőmérnök
A korábbinál biztonságosabb és gazdaságosabban előállítható acélszerkezetű hidak építéséhez járulnak hozzá Kövesdi Balázs Géza, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építőmérnöki Kar docensének kutatási eredményei, amelyeket az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíja támogatásával ért el.
A fiatal kutató három célt tűzött ki maga elé „Korszerű méretezési eljárások fejlesztése acélszerkezetek horpadásvizsgálatára” című kutatási programjában. Munkája fókuszában a nagyszilárdságú acélanyagból készült szerkezeti elemek globális stabilitási méretezési hátterének kidolgozása, a gyártástechnológiai sajátosságok figyelembevétele a numerikus modellezésben, valamint a numerikus modellezésen alapuló korszerű méretezési eljárások fejlesztése állt.
Kövesdi Balázs„Napjainkban, a szerkezet-építőmérnöki gyakorlatban a nagyszilárdságú acélanyag az egyik legnagyobb anyagszerkezeti újítás, melynek alkalmazása a hídépítésben jelentős szakmai előrelépés, ugyanakkor széles körű elterjedését még korlátozza a hiányos méretezési háttér. A jelenlegi szerkezettervezési gyakorlat a hagyományos acélanyagra kidolgozott méretezési módszereket alkalmazza a nagyszilárdságú acélok esetében is, ami általában jelentős túltervezéshez vezet, s így az új anyagok alkalmazása gazdaságtalanná válik” – indokolta kutatási témáját Kövesdi Balázs. Hozzátette: jelentős és egyre elterjedtebb újítást jelent a tervezési gyakorlatban és a méretezési eljárások fejlesztésében a numerikus modellek alkalmazása is, amelyek innovatív, anyag- és energiatakarékos acélszerkezetek fejlesztését és alkalmazását teszik lehetővé. „A megváltozott tervezési, gyártási és fenntartási körülmények a korábbi számítási módszerek megújítását, elméleti felülvizsgálatát igénylik, ami kutatómunkám fő motivációját adja.”
A „bolyais” kutató a program keretében részt vett a nagyszilárdságú acélszerkezetek stabilitásvizsgálati méretezési eljárásainak megújításában. Kutatótársaival közösen a nemzetközi szakirodalomban elsőként publikált egy olyan módszert, amely figyelembe veszi a nagyszilárdságú acélból gyártott szerkezeti elemek sajátfeszültségi modelljét és geometriai imperfekcióit a kihajlásvizsgálat méretezési eljárásában.
Az új modellel nagy pontossággal meghatározható a nagyszilárdságú anyagból készült szerkezetek stabilitási teherbírása. Olyan új, numerikusmodell-alapú, számítógépes szimulációt alkalmazó méretezési módszereket is kidolgoztak, amelyek képesek figyelembe venni az újszerű szerkezeti kialakítások és gyártástechnológiák hatását.
Ezzel a módszerrel új, biztonságos és gazdaságos konstrukciók tervezhetők.
A végrehajtott kutatási program szervesen kapcsolódott az építőipari digitalizációs trendekhez és az európai acélszerkezeti kutatási és szabványfejlesztési folyamatokhoz.
„Az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíj nyerteseként összesen 25 impaktfaktoros folyóiratcikkem jelent meg (20 Q1-es folyóiratban), összegzett impaktfaktoruk 63,041. Eredményeim közül két méretezési eljárás bekerült a közeljövőben megjelenő második generációs Eurocode 3 szabványba, így
kutatási eredményeimet közvetlenül alkalmazzák majd az acélszerkezeti tervezési gyakorlatban.
A nagyszilárdságú acélszerkezetek numerikusmodell-alapú méretezése témakörében doktoranduszhallgatóm, Somodi Balázs 2017-ben sikeresen megvédte PhD-disszertációját. Másik PhD-hallgatóm, Kollár Dénes a hegesztési eljárások numerikus modellezése és a gyártási imperfekciók stabilitásvizsgálati eljárásokban való figyelembevétele témákban végzi kutatómunkáját, beadott dolgozatának nyilvános védésére várhatóan 2020 nyarán kerül sor” – mondta el a kutató.
Kövesdi Balázs jelenleg további két PhD-hallgatóval dolgozik együtt az új generációs acélhidak numerikusmodell-alapú fáradás- és stabilitásvizsgálati méretezési módszereinek fejlesztésén. „Megbecsülés, folyamatos motiváció és támogatás” – a fiatal kutatómérnök szerint az akadémiai ösztöndíj elsősorban ezeket jelentette számára kitűzött kutatási céljai és nemzetközi szinten is elismert eredményei elérésében.
Bolyai János Kutatási Ösztöndíj
A fiatal kutatók számára létrehozott, magas presztízsű, teljesítmény-központú, országos ösztöndíj, amely segít a legkiválóbbaknak, hogy elinduljanak pályájukon, és végül a nemzetközi versenyben is megállják a helyüket – ez az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíja. A támogatást a kiemelkedő kutatási-fejlesztési teljesítmény ösztönzésére és elismerésére az MTA elnöke által felkért és az Akadémia köztestületi keretei között működő Kuratórium nyilvános pályázati rendszerben ítéli oda. Az ösztöndíjra a 45. életévüket még be nem töltő, tudományos fokozattal rendelkező, de MTA doktora címet még nem szerzett személyek pályázhatnak. Az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíja 1996-os alapítása óta több mint 500 egykori ösztöndíjas lett az MTA doktora, közülük 17-en pedig akadémikusok is.
A témához kapcsolódó cikkeink
„Bolyaisok” – Fodor László jogtudós
A Magyar Tudományos Akadémia Bolyai János Kutatási Ösztöndíja magas presztízsű, teljesítmény-központú, országos ösztöndíj. Az mta.hu új sorozatában olyan kutatókat mutatunk be, akik e támogatásnak is köszönhetően folytatták tudományos tevékenységüket – a Kuratórium munkáját segítő 11 szakértői kollégium szerint kiválóan. Fodor László jogász, a Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának professzora a környezetvédelem alkotmányjogi alapjait és a fenntartható energiarendszerek jogi szabályozási kérdéseit vizsgálta Bolyai-ösztöndíjasként.
„Bolyaisok” – Vaderna Gábor irodalomtörténész
Lehet-e újat mondani Berzsenyi költészetéről? Milyen kontextusban mit jelentettek Berzsenyi versei a kortársak számára? Vaderna Gábor Bolyai-ösztöndíjas irodalomtörténész eddig ismeretlen kéziratok feldolgozásával igyekszik tisztázni a költő verseinek keletkezéstörténetét.
„Bolyaisok” – Serfőző Szabolcs művészettörténész
Az elmúlt évtizedek hazai történeti és művészettörténeti kutatásai kevés figyelmet fordítottak a kora újkori Habsburg-reprezentáció emlékeire. E hiány pótlásához szeretne a Magyar Tudományos Akadémia Bolyai János Kutatási Ösztöndíja támogatásával hozzájárulni Serfőző Szabolcs, a Magyar Nemzeti Múzeum - Történelmi Képcsarnok munkatársa. Egy olyan tanulmánykötet kéziratán dolgozik, amely áttekintést nyújt a Habsburg-dinasztia 1526 és 1780 közötti magyarországi reprezentációjáról.
„Bolyaisok” – Oláh Judit agrárközgazdász
Miképp befolyásolja a felhasznált természeti erőforrások piaci ára az előállított termékek költségszerkezetét? Milyen tényezők állnak a kőolaj- és fémárak alakulása mögött, és az milyen hatással van a fogyasztói árindexre? Milyen valós kockázatot hordoznak magukban a kimerülő természeti erőforrások? Oláh Judit agrárközgazdász, a Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Karának egyetemi docense a fenti kérdésekkel kapcsolatos összefüggéseket kutatja az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíj segítségével.
Híd a fiatal kutatók felé – változások előtt az Akadémia Bolyai-ösztöndíja
A Magyar Tudományos Akadémia kezdeményezte a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj összegének emelését. Az Akadémia jövőre negyedszázados, teljesítményközpontú, magas presztízsű, országos ösztöndíja ezzel és több más tervezett változtatással még vonzóbb lehet a fiatal kutatók számára a tudományos pálya kiemelkedően fontos szakaszában, a PhD-fokozat megszerzését követő időben.
