„Bolyaisok” – Oláh Judit agrárközgazdász

Miképp befolyásolja a felhasznált természeti erőforrások piaci ára az előállított termékek költségszerkezetét? Milyen tényezők állnak a kőolaj- és fémárak alakulása mögött, és az milyen hatással van a fogyasztói árindexre? Milyen valós kockázatot hordoznak magukban a kimerülő természeti erőforrások? Oláh Judit agrárközgazdász, a Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Karának egyetemi docense a fenti kérdésekkel kapcsolatos összefüggéseket kutatja az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíj segítségével.

2020. május 27.

Az ásványi fémek és a fosszilis nyersanyagok – mint természeti erőforrások – a világon csak korlátozott mértékben állnak rendelkezésre. A növekvő népesség, továbbá az ipari és fogyasztási cikkek iránti növekvő globális kereslet a természeti erőforrások szűkösségéhez vezet. Oláh Judit kutatásaival rávilágít arra a tényre, hogy a vállalatoknak a természeti erőforrások felhasználása során a hatékonyság mellett indokolt figyelembe venniük a fenntarthatósági követelményeket a környezetterhelés minimalizálása és a hosszú távú versenyképesség fenntartása érdekében.

Oláh Judit

A felhasznált természeti erőforrások piaci árainak alakulása jelentős mértékben befolyásolja az előállított termékek költségszerkezetét is. „Kutatótársaimmal ennek összefüggéseit kezdtük el vizsgálni, konkrétan azt, hogy a fémek és a kőolaj, mint stratégiai árucikkek milyen hatással vannak az előállított termékek árára. Ezzel eddig kevés tudományos forrás foglalkozott” – mondta el Oláh Judit.

„Társszerzőimmel együtt elemeztem a reálárak hasznosságát a fémek és a kőolaj vonatkozásában, figyelembe véve a fogyasztói árindex növekedési tendenciáit. A kutatáshoz olyan értékes nyersanyagokat választottunk, mint az arany, a platina, a molibdén és a színesfémek (réz, cink). A lineáris regresszió eredményei alapján a tartalékok és a kitermelt erőforrás aránya (R/P mutató) 1991-2015 között negatív korrelációt mutatott a vizsgált fémek árával” – emelte ki kutatási eredményeit az agrárközgazdász.

Az olajár pozitív kapcsolatot mutat a vizsgált természeti erőforrások árszintjével rövid és hosszú távon egyaránt. A természeti erőforrások kimerülésének valódi kockázatát a szakértők ugyan hosszú ideje vitatják, de még mindig kérdéses, hogy ezt a kimerülést valós fenyegetésnek kell-e vennünk. Ilyen kockázatot jelenthet például a réz-, a cink- és a platinakészlet, mely a jövőben várhatóan egyértelműen tovább csökken, beszerzésük viszont ezzel párhuzamosan egyre drágább lesz.

„Jelenleg a fenntartható folyékony bioüzemanyagok multifunkcionális hatásával foglalkozom. Az első generációs folyékony bioüzemanyagok előállításának gazdasági, társadalmi, környezeti szempontjai a bioüzemanyag felhasználásának más perspektíváit mutatják, mint a tudományos irodalomban található egyéb elemzések” – ismertette aktuális kutatásait Oláh Judit.

„A Bolyai János-ösztöndíj kiemelt támogatást jelent kutatómunkám folytatásához, mert komoly lehetőséget ad az MTA-doktori disszertáció elkészítéséhez. Az Új Nemzeti Kiválóság Programmal kiegészítve kiszámítható anyagi hátteret biztosít a tehetséges egyetemi oktatóknak, kutatóknak, így három évig a minőségi kutatásra tudnak koncentrálni. A pénzügyi biztonság a gyerekek nevelése mellett hozzájárult ahhoz, hogy a rangos folyóiratokban publikált közleményeimnek köszönhetően a második év végén közel kerültem az MTA-doktori követelményrendszer teljesítéséhez. A Bolyai-ösztöndíjasok kutatásai elősegítik az általuk képviselt felsőoktatási intézmények presztízsének, nemzetközi rangsorának javítását is” – mondta a kutatónő.

Bolyai János Kutatási Ösztöndíj

Fiatal kutatók számára létrehozott, magas presztízsű, teljesítmény-központú országos ösztöndíj, amely segít a legkiválóbbaknak, hogy elinduljanak pályájukon, és végül a nemzetközi versenyben is megállják a helyüket – ez az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíja. A támogatást a kiemelkedő kutatási-fejlesztési teljesítmény ösztönzésére és elismerésére az MTA elnöke által felkért és az Akadémia köztestületi keretei között működő Kuratórium nyilvános pályázati rendszerben ítéli oda. Az ösztöndíjra a 45. életévüket még be nem töltő, tudományos fokozattal rendelkező, de MTA doktora címet még nem szerzett személyek pályázhatnak. Az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíja 1996-os alapítása óta több mint 500 egykori ösztöndíjas lett az MTA doktora, közülük 17-en pedig akadémikusok is.