„Bolyaisok” – Csupor Dezső fitokémikus

Csupor Dezső bioaktív növényi anyagok kémiai vizsgálatával foglalkozik – egy olyan kutatási területtel, melynek több évtizedes hagyománya van a Szegedi Tudományegyetem Farmakognóziai Intézetében. A növényi vegyületek kinyerése, tisztítása és szerkezetük meghatározása terén nemzetközileg is elismert műhely működik Hohmann Judit akadémikus irányításával. Az ilyen típusú kutatásoknak azért van nagy jelentősége, mert az újonnan felfedezett természetes eredetű molekulák új gyógyszerek kifejlesztésének alapjául szolgálhatnak. Erre jó példa az ingenol-mebutát, amelyet Szegeden nyertek ki a vézna kutyatejből, s amely egy ausztrál gyógyszergyár termékeként daganatot megelőző bőrelváltozások gyógyszereként van forgalomban.

Csupor Dezső szerint az új, egyedi hatású vegyületek azonosítására nagyobb esély kínálkozik korában még nem vizsgált nyersanyagok tanulmányozásával. Mivel a hazai magasabb rendű növények, különösen pedig a gyógynövények jelentős részét számos farmakológiai rendszerben vizsgálták és kémiai összetételükkel kapcsolatban is jelentős mennyiségű adat áll rendelkezésre, a kutató Bolyai-pályázata keretében elsődlegesen egy olyan növénycsoport vizsgálatát tűzte ki célul, amelyekről viszonylag kevés tudományos ismerettel rendelkezünk. A legalaposabban feltárt edényes növények mellett egyre nagyobb figyelem irányul a tengeri növényekre (és egyéb élőlényekre), valamint a hazánkban is megtalálható mohákra.

„Mivel a mohák annak ellenére is viszonylag jó ellenállnak a kár- és kórokozók behatásainak, hogy nem rendelkeznek jelentős mechanikai védelemmel, feltételezhető, hogy anyagcseretermékeik jelentős hatást fejtenek ki környezetükre, így farmakológiai szempontból is ígéretesek lehetnek. A hazánkban honos több mint 600 mohafaj zöméről szinte egyáltalán nem rendelkezünk kémiai vagy a hatásaikat jellemző kísérleti eredményekkel, így a kutatás új hatóanyagok azonosítását hordozta” – mondta Csupor Dezső.

A szegedi kémikus munkatársaival két olyan betegségcsoportot választott a kutatás fókuszpontjaként, amelyek sok beteget érintenek, és amelyek gyógyszeres kezelése nem kielégítően megoldott.

A daganatos betegségek hatékonyabb gyógyítása folyamatosan újabb, hatásosabb, kevesebb mellékhatással rendelkező gyógyszerek kifejlesztését igényli, a fertőzéses eredetű megbetegedések kezelése pedig azét okoz növekvő kihívást, mert a korábban kifejlesztett antibiotikumokkal szemben egyre több kórokozó válik rezisztenssé.

A munka első lépéseként a kutatók több tucat hazai mohafajt gyűjtöttek be, majd ezek kivonatait daganatellenes és antimikróbás hatásra irányuló szűrővizsgálatnak vetették alá. Ennek eredményeként több olyan fajt találtak, amelyeket biológiai hatásaik alapján érdemesnek tartottak arra, hogy megkíséreljék hatóanyagaik kinyerését és azonosítását.

„A hatóanyagok azonosításához komplex kromatográfiás kísérletek vezettek, majd a tiszta vegyületek szerkezetének felhasználásához modern spektroszkópiás méréseket alkalmaztunk. Az elsőként vizsgálat alá vont Paraleucobryum longifolium fajból 5 színes vegyületet nyertünk ki. Ezek a vegyületek a mohába nagyon kis mennyiségben voltak jelen, kilogrammos mennyiségű növényi anyagból mindössze 1 mg körüli mennyiségben nyertük ki tisztán ezeket. Ilyen kis mennyiségből kellett elvégezni a szerkezetvizsgálatot és a biológiai hatásvizsgálatokat” - mondja Csupor Dezső. „A Paraleucobryum longifolium színes hatóanyagai a moha elsőként azonosított pigmentjei, de ezek a vegyületek más szempontból is különlegesek. A leukobrineknek nevezett vegyületsorozat tagjai 9,10-fenantrénkinon dimerek, amelyek a növényvilágban nagyon ritkán előforduló molekulák. A leukobrinek hatását is vizsgáltuk, és mérsékelt daganatellenes hatást találtunk.”

A kutatások folytatásaként Csupor Dezsőék más, a szűrővizsgálatban hatásosnak talált faj kémiai vizsgálatát is tervezik, ez a munka jelenleg is folyik. A cél ebben az esetben is új vegyületek kinyerése és azonosítása. Az újszerű szerkezettel rendelkező molekulák esetén fennáll az esélye annak, hogy korábban nem ismert mechanizmussal fejtik ki hatásukat, és ez magában hordozza a gyógyszerkutatási áttörések esélyét.

Amint Csupor Dezső elmondta, a Bolyai-pályázat keretében folytatott munka a hazai fitokémiai fókuszú mohakutatás egyik első lépésének tekinthető. A kutatás több kutatócsoport részvételével zajlott, a kémiai, botanikai és farmakológiai vizsgálatokban részt vevő kollégák együttműködését a pályázat keretében megkezdett munka segítette.