„Bolyaisok” – Manczinger Máté kutatóorvos

„Az immunrendszer feladata elkülöníteni a kórokozókat a saját sejtjeinktől és egyéb veszélytelen mikroorganizmusoktól. Ebben alapvető szerepük van az ún. humán leukocita antigén (HLA) molekuláknak, amelyek megkötik a saját és idegen fehérjéket, és megismertetik velük az immunrendszert – mondta Manczinger Máté. – A HLA-molekulákat rendkívüli genetikai változatosság jellemzi, aminek eredményeként nagy valószínűséggel az egyes emberekben eltérő variánsokat találunk. Léteznek ún. generalista variánsok, amelyek sok eltérő fehérjét kötnek meg és mutatnak be az immunrendszernek, míg a specialisták lényegesen kevesebb eltérő fehérje bemutatására képesek.”

Manczinger Máté és kutatótársai kimutatták, hogy a generalisták olyan területeken (pl. Délkelet-Ázsia) terjedtek el, ahol sokféle kórokozó található.

Mint elmondta, ennek az a magyarázata, hogy ezek a variánsok több kórokozó fehérjéjét képesek bemutatni, így az ilyen területeken élők hatékonyabban védekezhetnek a nagyszámú fertőző betegséggel szemben. Ugyanakkor fontos tisztázandó kérdés, hogy a generalista variánsok egy konkrét fertőző betegség (pl. a Covid-19) esetén mekkora előnyt biztosítanak a specialistákkal szemben. Ennek a problémának a tisztázására jelenleg is folytatnak kutatásokat.

Manczinger Máté

Manczinger Máté szerint a HLA-molekulák szerepének pontosabb megismerése kulcsfontosságú az immunrendszer működése szempontjából. „Az utóbbi évtizedben vált elterjedtté a tumorellenes immunterápia, amely sok tumortípus esetében a leghatékonyabb kezelési mód. A terápia során különféle gyógyszerekkel a tumorellenes immunválaszt erősítjük fel, ami a tumor pusztulását eredményezi. Az immunterápia jelentőségét mutatja, hogy a témával kapcsolatos úttörő kutatásokért 2018-ban orvostudományi Nobel-díjat adományoztak” – mondta.

A generalista HLA-molekulák tanulmányozása közben meglepő dolgot fedeztek fel. „Azt gondolhatnánk, hogy ezeknek a molekuláknak a hordozása az immunterápiával kezelt tumoros betegek jobb túlélését eredményezi, hiszen több mutáns fehérje bemutatására képesek. Meglepő módon ennek pont az ellenkezőjét tapasztaltuk: a generalista HLA-molekulákat hordozó betegek túlélése sokkal rosszabb volt immunterápiát követően.”

A kutatókat természetesen nem hagyta nyugodni a kérdés, hogy mi lehet ennek a hátterében. Kutatásaik során kimutatták, hogy

a generalista HLA-molekulák hordozása csökkenti az immunrendszer megkülönböztető képességét.

Ez kórokozók felismerése során nem hátrányos, mert a fehérjéik lényegesen eltérnek a mieinktől, és így a felismerésük nem szenved csorbát. „Ugyanakkor a tumoros fehérjék hasonlóak a saját fehérjéinkhez, ezért ezeket az immunrendszer inkább tolerálja, mintsem hogy elpusztítaná őket” – mondta Manczinger Máté, aki úgy összegezte a felismerést, hogy a generalista HLA-molekulák hordozása esetén a mennyiség a minőség rovására megy, aminek a tumorellenes immunválasz látja kárát.

A kutató 2018-ban nyerte el az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíját. Az elismerésnek köszönhetően kutatásuk kiemelt figyelmet kap, ami elengedhetetlen ahhoz, hogy kutatócsoportja folyamatosan fejlődhessen és gyarapodhasson. Tudományos munkáját jelenleg három PhD-hallgató és a Szegedi Tudós Akadémia két diákjának segítségével végzi.