Bolyaisok – Győrffy Dóra politológus-közgazdász
Milyen következményekkel jár a gazdaságpolitikai döntéshozatalra és a gazdasági fejlődésre a Közép– és Kelet-Európában mindennapos bizalmatlanság – ezt vizsgálta az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíjának támogatásával Győrffy Dóra, a Budapesti Corvinus Egyetem és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem professzora. Kutatási eredményei ismertetésével folytatjuk a legkiválóbb Bolyai-ösztöndíjasokat bemutató sorozatunkat.
Győrffy Dóra Fotó: btk.ppke.hu„A társadalomtudományokban a bizalom vizsgálata az 1960-as évekre nyúlik vissza” – mondta Győrffy Dóra. A politológus-közgazdász szerint ekkoriban hívták fel a figyelmet a politikai kultúrával és viselkedéssel kapcsolatos kutatások a rendszerbe vetett bizalom jelentőségére. Ez teszi ugyanis lehetővé, hogy a polgárok olyan döntéseket is elfogadjanak, amelyek rövid távú érdekeikkel ellentétesek [1].
A gazdasági fejlődés kapcsán az 1990-es években Robert Putnam Észak- és Dél-Olaszország fejlettségi különbségeit magyarázta a bizalommal [2], míg Francis Fukuyama a Nyugat gazdasági fölényét tulajdonította ennek a tényezőnek [3].
A személyes és az intézményekbe vetett bizalom jelentősége abban áll, hogy megkönnyíti az együttműködést olyan szereplők között is, akik nem ismerik egymást személyesen. A közép-kelet-európai rendszerváltást követően a társadalmi bizalom megteremtése jelentős kihívásnak bizonyult a régióban, amit 2003-ban egy nemzetközi kutatócsoport elemzett Kornai János vezetésével [4] [5].
„Saját kutatásaimban a bizalommal először a PhD-disszertációm [6] írása során foglalkoztam, amikor a költségvetési egyensúlytalanságok gyökereit próbáltam feltárni: az Európai Unió tagállamainak vizsgálatában azt találtam, hogy bizalmatlan környezetben a döntési időhorizont lerövidülése miatt nagyobb valószínűséggel várható tartós költségvetési hiány, mint magas bizalmi környezetben” – mondta Győrffy Dóra.
A kutató az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíját két alkalommal, 2007-ben és 2013-ban is elnyerte. „Ez lehetőséget adott doktori kutatásaim folytatására – annak vizsgálatára, hogy a költségvetési politikán kívül milyen egyéb makrogazdasági következményekkel jár a bizalmatlanság.” A globális pénzügyi válság kitörése 2008-ban különösen aktuálissá tette a témát. Kutatásaiban arra jutott, hogy alacsony bizalmi környezetben nagyobb valószínűsége van olyan gazdaságpolitikának, amely pénzügyi válsághoz vezethet [7] – és bár a válságot a magas bizalmi légkör sem zárja ki, a válságkezelés ilyen környezetben eredményesebbnek bizonyult [8].
Eredményeiről a politilógus-közgazdász 2 angol és 1 magyar nyelvű monográfiát, illetve 9 angol és 7 magyar nyelvű folyóiratcikket publikált. 2013-ban elnyerte a Bolyai-plakettet, 2015-ben pedig megszerezte az MTA doktora címet.
Az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíjának jelentőségét méltatva a kutató azt emelte ki, hogy az akadémiai támogatás a PhD-fokozat megszerzése után lehetővé tette az önálló kutatómunkát a saját témájában és a felkészülést az MTA doktora fokozatra. „Az ösztöndíj kevés bürokrácia mellett jelentős szabadságot biztosított egy számomra rendkívül érdekes téma vizsgálatához, és így meghatározó segítséget nyújtott kutatói életpályám felépítésében.”
[1] Ld. Easton, David (1965): A Systems Analysis of Political Life. New York: John Wiley and Sons.
[2] Putnam, Robert (1993): Making Democracy Work: Civic Traditions in Modern Italy. New York: Simon and Schuster.
[3] Fukuyama, Francis (1995): Trust: The Social Virtues and the Creation of Prosperity. New York: Free Press.
[4] Kornai, János – Rose-Ackerman, Susan (eds) (2004): Building a Trustworthy State in Post-Socialist Transition. New York: Palgrave Macmillan.
[5] Kornai, János – Rothstein, Bo – Rose-Ackerman, Susan (eds) (2004): Creating Social Trust in Post-Socialist Transition. New York: Palgrave Macmillan.
[6] Győrffy, Dóra (2007): Democracy and Deficits: The New Political Economy of Fiscal Management Reform sin the European Union. Budapest: Akadémiai.
[7] Győrffy, Dóra (2012): Institutional Trust and Economic Policy: Lessons from the History of the EU. Budapest – New York: CEU Press.
[8] Győrffy, Dóra (2018): Trust and Crisis Management in the European Union: An Institutional Account of Success and Failure in Program Countries. Cham: Springer (Palgrave Macmillan).
A témához kapcsolódó cikkeink
„Bolyaisok” – Fodor László jogtudós
A Magyar Tudományos Akadémia Bolyai János Kutatási Ösztöndíja magas presztízsű, teljesítmény-központú, országos ösztöndíj. Az mta.hu új sorozatában olyan kutatókat mutatunk be, akik e támogatásnak is köszönhetően folytatták tudományos tevékenységüket – a Kuratórium munkáját segítő 11 szakértői kollégium szerint kiválóan. Fodor László jogász, a Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának professzora a környezetvédelem alkotmányjogi alapjait és a fenntartható energiarendszerek jogi szabályozási kérdéseit vizsgálta Bolyai-ösztöndíjasként.
„Bolyaisok” – Vaderna Gábor irodalomtörténész
Lehet-e újat mondani Berzsenyi költészetéről? Milyen kontextusban mit jelentettek Berzsenyi versei a kortársak számára? Vaderna Gábor Bolyai-ösztöndíjas irodalomtörténész eddig ismeretlen kéziratok feldolgozásával igyekszik tisztázni a költő verseinek keletkezéstörténetét.
„Bolyaisok” – Serfőző Szabolcs művészettörténész
Az elmúlt évtizedek hazai történeti és művészettörténeti kutatásai kevés figyelmet fordítottak a kora újkori Habsburg-reprezentáció emlékeire. E hiány pótlásához szeretne a Magyar Tudományos Akadémia Bolyai János Kutatási Ösztöndíja támogatásával hozzájárulni Serfőző Szabolcs, a Magyar Nemzeti Múzeum - Történelmi Képcsarnok munkatársa. Egy olyan tanulmánykötet kéziratán dolgozik, amely áttekintést nyújt a Habsburg-dinasztia 1526 és 1780 közötti magyarországi reprezentációjáról.
„Bolyaisok” – Oláh Judit agrárközgazdász
Miképp befolyásolja a felhasznált természeti erőforrások piaci ára az előállított termékek költségszerkezetét? Milyen tényezők állnak a kőolaj- és fémárak alakulása mögött, és az milyen hatással van a fogyasztói árindexre? Milyen valós kockázatot hordoznak magukban a kimerülő természeti erőforrások? Oláh Judit agrárközgazdász, a Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Karának egyetemi docense a fenti kérdésekkel kapcsolatos összefüggéseket kutatja az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíj segítségével.
„Bolyaisok” – Kövesdi Balázs Géza építőmérnök
A korábbinál biztonságosabb és gazdaságosabban előállítható acélszerkezetű hidak építéséhez járulnak hozzá Kövesdi Balázs Géza, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építőmérnöki Kar docensének kutatási eredményei, amelyeket az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíja támogatásával ért el.
„Bolyaisok” – Makk Péter fizikus
A jövő elektronikai eszközeit megalapozó új, alacsony dimenziós nanostruktúrák között kiemelt szerepe van a szén kétdimenziós változatának, a grafénnek. A nagy tisztaságú grafén szerkezetek viselkedését vizsgálja az MTA Bolyai-ösztöndíjának támogatásával Makk Péter, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Fizika Tanszékének docense. Kutatásai ismertetésével folytatjuk azokat a Bolyai-ösztöndíjasokat bemutató sorozatunkat, akik e támogatásnak is köszönhetően végezték, illetve végzik tudományos tevékenységüket – a Kuratórium munkáját segítő 11 szakértői kollégium szerint kiválóan.
„Bolyaisok” – Manczinger Máté kutatóorvos
A tumorellenes immunterápia hatékonyságának javításához járulnak hozzá azok a tudományos eredmények, amelyeket az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíja támogatásának is köszönhetően ért el a szegedi orvos. Kutatásai ismertetésével folytatjuk azokat a Bolyai-ösztöndíjasokat bemutató sorozatunkat, akik e támogatásnak is köszönhetően végezték, illetve végzik tudományos tevékenységüket – a Kuratórium munkáját segítő 11 szakértői kollégium szerint kiválóan.
„Bolyaisok” – Kovács-Hostyánszki Anikó ökológus
A növényi biodiverzitás megőrzéséhez és az invazív növényfajok elleni védekezéshez járulhatnak hozzá Kovács-Hostyánszki Anikó ökológus, az Ökológiai Kutatóközpont Lendület Ökoszisztéma-szolgáltatás Kutatócsoportja főmunkatársának kutatásai. Az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíjat két ízben is elnyerő kutatónő tudományos eredményeinek ismertetésével folytatjuk a Bolyai-ösztöndíjasokat bemutató sorozatunkat. Ebben azokat a kutatókat ismerhetik meg, akik a támogatásnak is köszönhetően végezték, illetve végzik tudományos tevékenységüket – a Kuratórium munkáját segítő 11 szakértői kollégium szerint kiválóan.
„Bolyaisok” – Mátyás Ferenc neurobiológus
Jelentősen módosíthatják az általános információfeldolgozásról kialakított és széleskörben elfogadott nézeteket azok a tudományos eredmények, amelyeket Mátyás Ferenc, a Természettudományi Kutatóközpont (MTA Kiváló Kutatóhely) és az Állatorvosi Egyetem Anatómiai és Szövettani tanszék tudományos főmunkatársa és kutatótársai értek el. Munkájuk ismertetésével folytatjuk sorozatunkat, amelynek keretében olyan Bolyai-ösztöndíjasokat mutatunk be, akik e támogatásnak is köszönhetően folytatták, illetve folytatják tudományos tevékenységüket – a Kuratórium munkáját segítő 11 szakértői kollégium szerint kiválóan.
„Bolyaisok” – Vida Krisztián asztrofizikus
A Nappal és a Naprendszeren kívüli bolygókkal, vagyis az exobolygókkal kapcsolatos ismereteink bővítéséhez járulnak hozzá azok az eredmények, amelyeket Vida Krisztián, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (MTA Kiváló Kutatóhely) Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézetének tudományos munkatársa ért el az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíjának támogatásával. Kutatásai ismertetésével folytatjuk a legkiválóbb „bolyaisokat” bemutató sorozatunkat.
„Bolyaisok” – Czakó Gábor elméleti kémikus
Czakó Gábor Junior Prima díjas elméleti kémikus, az MTA doktora és a Szegedi Tudományegyetem egyetemi docense alapvető kémiai reakciók dinamikáját és mechanizmusait kutatja a legmélyebb atomi és molekuláris szinten. Az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíját 2014-ben nyerte el az ELTE munkatársaként, majd 2015-ben a Szegedi Tudományegyetem Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszékén megalapította az Elméleti Reakciódinamika Kutatócsoportot, amely 2019-ben elnyerte az MTA Lendület programjának támogatását is. Mára a kutatócsoport a világ élvonalába tartozik az elméleti reakciódinamika területén, amit a Bolyai-ösztöndíjas évek sikeres kutatásai alapoztak meg. Eredményei ismertetésével folytatjuk a legsikeresebb Bolyai-ösztöndíjasok bemutatását.
„Bolyaisok” – Benedek Csaba informatikus
A gépi látás korszerű kamerák és lézeres szenzorok mérésein alapuló kulcskérdéseit kutatja Benedek Csaba, a Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet (MTA Kiváló Kutatóhely) Gépi Érzékelés Kutatólaboratóriumának tudományos tanácsadója, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai és Bionikai Karának habilitált docense, aki tavaly védte meg MTA-doktori értekezését. Kutatócsoportjának eredményei számos gyakorlati területhez kötődnek a 3D térképezéstől kezdve épületek statikai elemzésén és stílusvizsgálatán át a 3D orvosi adatok feldolgozásáig és az önjáró járművek érzékelési kérdéseiig. Eredményei ismertetésével folytatjuk a legkiválóbb Bolyai-ösztöndíjasokat bemutató sorozatunkat.
„Bolyaisok” – Csupor Dezső fitokémikus
Hazai mohafajokból kinyerhető, új daganatellenes és antimikróbás hatóanyagokat keres munkatársaival Csupor Dezső, a Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Karán a Bolyai-pályázat támogatásával. Cikksorozatunkban azokat a kutatókat ismerhetik meg, akik az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíj támogatásának is köszönhetően végezték, illetve végzik tudományos tevékenységüket – az ösztöndíj kuratóriumának munkáját segítő 11 szakértői kollégium szerint kiválóan.
„Bolyaisok” – Mucsi Gábor előkészítés-technikai mérnök
A körforgásos gazdaság elveinek megfelelően másodnyersanyagból előállított építőanyag-ipari termékek fejlesztéséhez járulnak hozzá Mucsi Gábor, a Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Kar egyetemi tanárának kutatási eredményei, amelyeket az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíja támogatásával ért el.
„Bolyaisok” – Haszpra Tímea környezetfizikus
Az éghajlatváltozás hatásait egy eddig még kevéssé vizsgált terület, a nagyskálájú légköri szennyeződésterjedés kapcsán tanulmányozta az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíjának támogatásával Haszpra Tímea, az ELTE Elméleti Fizikai Tanszékének tudományos főmunkatársa. Kutatásai ismertetésével folytatjuk a legkiválóbb „bolyaisokat” bemutató sorozatunkat.
