A magyar tudományos kutatás kiemelkedő eredményei a rendszerváltástól napjainkig (1989–2019)

MTA30 – Az Akadémia harminc éve a tudományos eredmények tükrében

Eddig még soha nem készült olyan összegzés a magyar tudományos élet teljesítményéről, mint az az immár elérhető, online összeállítás, amelyet több mint két és fél évnyi munkával állított össze a Magyar Tudomány folyóirat szerkesztőbizottságának vezetésével mintegy harminc kutató. Az MTA30 betekintést nyújt a hazai tudományos műhelyek tevékenységébe, egyúttal tükrözi a magyar tudományosság tartalmi sokszínűségét, megőrizve az egyes diszciplínák hagyományait, idézési szokásait és stiláris eltéréseit. Az összeállítás előzményeiről, a munkáról és annak eredményéről Falus András akadémikus, a Magyar Tudomány főszerkesztője beszélt az mta.hu-nak.

Pár héttel azután, hogy Palkovics László innovációs miniszter bejelentette az akadémiai kutatóhálózat elcsatolásának szándékát, az MTA 191. közgyűlésén Blaskó Gábor akadémikus javaslatára megszületett a döntés, hogy a Magyar Tudományos Akadémia állítson össze egy áttekintő anyagot a rendszerváltás óta eltelt időszak hazai tudományos eredményeiről.

Falus András Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás

Az MTA30 digitális felületére belépőt rövid összefoglaló után az adott tudományterületet képviselő tudományos osztály „külső” vagy „rövid” tartalomjegyzéke, összefoglalója fogadja, amelyből tájékozódhat a tárgyalt témákról. Majd az itt megadott linkre kattintva jut el az adott osztály honlapján található „belső” vagy „részletes” tartalomhoz, ahol az osztály döntése alapján a további kommunikáció lehetőségeiről, például kontaktszemélyekről is információt kaphat, és kérdéseket is feltehet.

Az MTA tizenegy tudományos osztályának a Magyar Tudomány folyóirat szerkesztőbizottságához delegált tagjaival, a jelenlegi és korábbi osztályelnökökkel együtt kezdték meg a munkát. „Minden osztályelnökkel tárgyaltam a szempontokról, minden osztály legalább egy ülésén részt vettem, feltárva és lehetőség szerint megválaszolva a felmerülő kérdéseket – idézte fel az első lépéseket Falus András. – Ezek az alkalmak sokat segítettek a konszenzushoz vezető megoldások kialakításában. A lényeg annak a meghatározása volt, hogy mi nem tartozik az MTA30 körébe, továbbá annak a rögzítése, hogy

az összeállítás nem egy teljességre törő enciklopédia lesz, sem pedig bibliográfia, hanem egy szöveggyűjtemény azokról az eredményekről, amelyeket az adott osztály meg kíván mutatni a társadalomnak.”

Az osztályok a szerteágazó témakörök és a tudományos adatközlés sokszínűségéből adódó eltéréseket figyelembe véve, lényegében szabad kezet kaptak az egyes tartalmi elemek – például a főbb eredmények, tudományos iskolák, kiemelkedő közlemények stb. – arányainak meghatározásában.

„Az MTA30 összeállítás csak digitális formában készül el. A tudományos osztályok összeállításai nyitott végűek, tehát szabadon kiegészíthetőek, módosíthatóak az egyes osztályok tagjai, illetve az ágazati alelnökségek vagy az Elnökség által” – mondta Falus András, aki szerint ez a prospektív fejlesztés hozzájárul a magyar társadalom irányába való még nyitottabb kommunikáció és az ismeretátadás távlati céljának megvalósításához.

Az akadémikus úgy látja, az MTA30 hosszú távon eredményesen járul majd hozzá az akadémiai tudomány és a társadalom közötti kapcsolat és kommunikáció erősítéséhez. A tudományos osztályok feladatkörének ilyen jellegű bővítése továbbá az egyes szakterületek jobb megismerését is szolgálja a „nemzet tanácsadója” koncepciójának jegyében.