Mezőgazdaságunk tulajdonosi szerkezetében, termelési és értékesítési rendszereiben az elmúlt 30 év drámai változásokat hozott, melyek az agrártudományokban is szakmai és tudományos kihívásokban bővelkedő időszakot eredményeztek. Az időközi intézményi redukciók ellenére a rendkívül gyorsan változó gyakorlati igények, valamint a tudományterület nemzetközi fejlődése és az EU-s pályázati rendszerek által diktált verseny együttes próbáját kutató és egyetemi intézményeink többsége sikeresen állta. Az agrártudományi kutatások egyre modernebb, molekuláris biológiai és informatikai módszerekkel és új alapkutatási eredményekkel járultak hozzá tudományágaik fejlődéséhez, miközben tudományterületünk új interdiszciplináris tudományos bizottságokkal is kiegészült. A tudományos bizottságok területén elért kiemelkedő kutatási eredmények publikációkkal hitelesített, szemelvényszerű ismertetéséhez a mellékelt tartalomjegyzék ad útmutatót.

A bevezetőnk első tételét képező agrár-bioműszaki tudományok a mezőgazdaság műszaki fejlesztését elsősorban informatikai és digitalizációs fejlesztésekre és döntéshozatali rendszerekre igyekeztek alapozni. Az Agrár-közgazdasági Tudományos Bizottság a nemzetközi kutatási eredményeket integráló és adaptáló, a hosszú távú globális és európai trendekre alapozó elemzéseivel a mindenkori kormányzatok döntéseit segítette. Az állattenyésztési tudományok a hazai adottságoknak és igényeknek leginkább megfelelő tudományterületeken (génmegőrzés, genomdiverzitás, akvakultúra, takarmányértékelés) értek el nemzetközileg is kiemelkedő eredményeket. Állataink és akvakultúránk egészségvédelmét, az állati eredetű élelmiszerek biztonságát szolgáló állatorvos-tudományi kutatásaink elsősorban a kórélettan, a neurobiológia és reprodukcióbiológia, valamint a fertőző állatbetegségek és zoonózisok elleni védekezés és megelőzés terén voltak kimagaslóak. Erdészeti kutatásaink eredményei főként a természetvédelem iránti társadalmi igények kielégítését és a klímaváltozás negatív hatásainak mérséklését szolgálták. Az élelmiszer-gazdaság tudományos megalapozását, az életminőség javítását egyaránt jól szolgálták az egyre fontosabb kertészeti és élelmiszer-tudományi, valamint a tájépítészeti kutatások is. A mezőgazdasági biotechnológiai kutatások elsősorban a termesztett növények és haszonállatok genetikai értékének molekuláris biológiai javításával, génbanki megőrzésével, hibridek előállításával tűntek ki. A fentiekhez kapcsolódtak a komplex növénynemesítési kutatások, a növénytermesztés biológiai alapjainak fejlesztését célozva, különös tekintettel a klímaváltozás és a globális népességnövekedés okozta kihívásokra. A növénytudományok másik kiemelkedő ágát képviselő növényvédelmi kutatások elsősorban a növénykárosító vírusok, baktériumok, gombák és rovarok biológiájának jobb megismerésén alapuló korai és hatékony védekezést tették lehetővé. Végül legnagyobb nemzeti kincsünknek, a termőtalajnak és vízgazdálkodásunknak mint erőforrásnak a gondozásában, fejlesztésében elért új kutatási eredmények, valamint a környezetkímélő és a klímaváltozáshoz alkalmazkodó modern növénytermesztést szolgáló technológiákat megalapozó kutatások emelendők ki.

Az MTA IV. Agrártudományok Osztálya részletes összeállítása az osztály honlapján, ide kattintva érhető el.