2026. augusztus 22-én tisztújító közgyűlést tartott az Amerikai Magyar Akadémikusok Társasága (AMAT, angolul Association of Hungarian American Academicians – AHAA), amelynek élén új társelnökök kezdik meg munkájukat. A társaság korábbi társelnökeit, Maliga Pál és Nagy Éva MTA külső tagot Sztipanovits János és Balla Tamás követik a vezetői tisztségben. A Társaság titkára továbbra is Tigyi Gábor, az MTA külső tagja.

2016-ban az amerikai kontinensen dolgozó MTA külső tagok alapították meg az AMAT-ot. A Magyar Tudományos Akadémia tengerentúli külső tagjait tömörítő szervezet célkitűzése az amerikai kontinensen dolgozó magyar akadémikusok bevonása a magyar tudományos életbe.

A Társaság számára nagy sikert jelentett az a 2025-ös kétnapos budapesti konferencia, amellyel egyúttal az AMAT tízéves fennállását is ünnepelték. A rendezvényt 2025. május 8–9-én, az MTA 199. ünnepi közgyűlésének keretében tartották meg, különleges jelentőségét pedig az adta, hogy ekkor ünnepelték a Magyar Tudományos Akadémia alapításának 200. évfordulóját. A rangos rendezvényre négy Nobel-díjas és egy Abel-díjas kutató – Karikó Katalin, May-Britt Moser, Edward Moser, Aaron Ciechanover és Lovász László – érkezett, és rajtuk kívül több neves külhoni akadémikus is tartott előadást.

Az AMAT ezenkívül évente támogatást nyújt fiatal kutatóknak és doktoranduszoknak ahhoz, hogy részt vehessenek Észak-Amerikában megrendezett tudományos konferenciákon, illetve tudományos konferenciát szervez, amelyen a külső tagok mellett az MTA és köztestületének éppen az Egyesült Államokban vagy Kanadában tartózkodó tagjai is részt vehetnek. A rendezvényt az elmúlt években többek között New Yorkban, Washingtonban, Nashville-ben és Budapesten tartották meg. Ezen kezdeményezések jól szemléltetik a nemzetközi tudományos együttműködés és a kutatói utánpótlás támogatásának kiemelt jelentőségét.

Az MTA-nak jelenleg 193 külső tagja van, ebből 82 él az amerikai kontinensen.

Az AMAT új társelnöke, Sztipanovits János magyar villamosmérnök, informatikus, a Vanderbilt Egyetem Villamosmérnöki és Számítástechnikai Tanszékének mérnök professzora. Szakmai pályafutását 1970-ben kezdte a Budapesti Műszaki Egyetem (BME) Műszer- és Méréstechnika Tanszékén (MMT), ahol 1983-ig dolgozott. 1980-ban kandidátusi fokozatot szerzett, majd 1982-ben doktorrá avatták. Magyarországi munkássága során elsősorban a jelek és rendszerek méréstechnikájával, valamint a moduláris mikroprocesszor-technológia fejlesztésével foglalkozott. A technológia széles körű ipari alkalmazásának elismeréseként 1985-ben kollégáival együtt Állami Díjban részesült. 1983-tól a Vanderbilt Egyetem Mérnöki Fakultásán folytatta szakmai tevékenységét Nashville-ben, Tennessee államban.

1998-ban megalapította a Vanderbilt Egyetem Szoftverintegrált Rendszerek Intézetét (Institute for Software Integrated Systems), amelynek azóta is igazgatója. Kutatásainak középpontjában a szoftverrendszerek modellalapú fejlesztése, valamint a kiberfizikai rendszerek elméleti megalapozása és gyakorlati alkalmazása áll. Ezen a kutatási területen több mint 350 tudományos publikáció szerzője.

1999 és 2002 között az amerikai kormány megbízásából a DARPA (Defense Advanced Research Projects Agency) programmenedzsereként, valamint az információtechnológiai terület igazgatóhelyetteseként dolgozott Washingtonban. A DARPA-nál végzett munkája során két országos jelentőségű kutatási programot indított: az egyik a beágyazott rendszerek modellalapú tervezésére, a másik pedig a hálózatba kapcsolt beágyazott rendszerek technológiájára irányult.

2006 és 2010 között az amerikai légierő tudományos tanácsadó testületének tagja volt. Pályafutása során Magyarországon és az Egyesült Államokban egyaránt több kitüntetésben részesült. Kiemelten fontosnak tartja a magyar–amerikai tudományos kapcsolatok erősítését és fejlesztését. 2010-ben a Magyar Tudományos Akadémia külső tagjává választották.

Balla Tamás, az AMAT másik újonnan megválasztott társelnöke orvos, fiziológus. Fő kutatási területe a foszfoinozitidek szerepe a sejtek jelátviteli mechanizmusaiban, különös tekintettel a foszfoinozitid 4-kináz enzimek szerepére. Tanulmányait a gyöngyösi Berze Nagy János Gimnáziumban végezte, ahol 1973-ban érettségizett. Ezt követően a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen tanult tovább, és 1979-ben általános orvosi diplomát szerzett. 1987-ben a Magyar Tudományos Akadémián megszerezte a tudományok kandidátusa fokozatot.

1979 és 1992 között a SOTE Élettani Intézetében dolgozott egyetemi docensként. 1985 és 1987 között az Egyesült Államokban, a National Institutes of Health (NIH) Gyermekegészségügyi és Humán Fejlődéstani Intézetében (NICHD) vett részt posztdoktori képzésben. 1989-ben visszatért az NIH-hez, ahol 1997-ben tenure track kutatói pozíciót kapott az Endokrinológiai és Reprodukciós Kutatólaboratóriumban. 2004-ben, a Molekuláris Jelátviteli Szekció vezetőjeként véglegesítették pozíciójában. Jelenleg ugyanitt szenior kutatóként dolgozik, az általa vezetett szekció pedig az Idegtudományi Program részeként működik. Csoportja az elsők között dolgozta ki azt a módszert, amellyel a Ptdlns(4,5) P2 és a Ptdlsn(3,4,5) P3 láthatóvá tehető élő sejtekben. Jelenleg olyan módszerek fejlesztésével foglalkozik, amelyek segítségével a foszfoionozitidek és más sejtmembránt alkotó lipidek láthatóvá tehetők és szintjük mesterségesen manipulálható élő sejtek specifikus sejtalkotó membránjaiban.

Több mint 230 publikációja van. Tagja az Amerikai Sejtbiológiai Társaságnak, az Amerikai Biokémiai és Molekuláris Biológiai Társaságnak és a Magyar Élettani Társaságnak. Kitüntetései és elismerései között szerepel az Amerikai Biokémiai és Molekuláris Biológiai Társaság Avanti Lipid Díja (2024), a NIH Tudományos Direktor Díja (2013, 2020), az Év Mentora Díj (NICHD, 2011, 2017). 2010-ben a Magyar Tudományos Akadémia Orvosi Tudományok Osztályának külső tagjává választották.

Sztipanovits János és Balla Tamás megválasztásával az AMAT vezetését két nemzetközileg elismert, kiemelkedő tudományos pályát befutott magyar kutató veszi át. Munkásságuk és az Egyesült Államokban szerzett tapasztalataik hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a Társaság tovább erősítse a magyar és az amerikai tudományos közösségek közötti kapcsolatokat, valamint még szorosabb együttműködést alakítson ki a tengerentúlon dolgozó magyar származású kutatókkal.

Az AMAT új társelnökeinek ezúton is gratulálunk megválasztásukhoz és munkájukhoz sok sikert, eredményes együttműködést és további szakmai sikereket kívánunk!