Az AMAT 10, a stressz(elmélet) 90 éves
10-ik jubileumát ünnepli az MTA Amerikai Magyar Akadémikusok Társasága. Érdekes egybeesés pedig, hogy 1936-ban — éppen 90 évvel ezelőtt — jelent meg Selye János első, mérföldkőnek számító közleménye a Nature hasábjain, amelyben leírta a szervezet nem specifikus válaszreakcióját, vagyis azt a jelenséget, amelyet ma egyszerűen stresszként ismerünk. Selye életműve a tengeren túl teljesedett ki, és ott is hunyt el. Nagy Éva, az MTA külső tagja és az AMAT társelnöke, valamint Szabó Sándor, az MTA külső tagja és az AMAT korábbi elnöke az MTA 200., tisztújító közgyűlése alkalmából megrendezett Külső Tagok Fóruma fogadásán az AMAT elmúlt tíz évét idézték fel.
2016-ban az amerikai kontinensen dolgozó MTA külső tagok megalapították az Amerikai Magyar Akadémikusok Társaságát (AMAT, angolul Association of Hungarian American Academicians, AHAA). A Magyar Tudományos Akadémia tengerentúli külső tagjait tömörítő AMAT célkitűzése az amerikai kontinensen dolgozó magyar akadémikusok bevonása a magyar tudományos életbe.

A társaság évente tudományos konferenciát szervez, amelyen a külső tagok mellett az MTA és köztestületének éppen az Egyesült Államokban vagy Kanadában tartózkodó tagjai is részt vehetnek. A konferencia egyedülálló személyes találkozási pontot kínál a különböző tudományterületekről érkező magyar származású tudósok részére, lehetőséget teremtve arra, hogy bemutassák legfrissebb kutatási eredményeiket, megosszák tapasztalataikat, kapcsolatokat építsenek. A rendezvényt az elmúlt években többek között New Yorkban, Washingtonban, Nashville-ben és Budapesten tartották meg. Az idei konferenciának októberben Chicago ad otthont.
A 2025-ös kétnapos budapesti konferenciával egyúttal az AMAT tíz éves fennállását ünnepelték. A rendezvényt 2025. május 8–9-én, az MTA 199. ünnepi közgyűlésének keretében tartották meg, különleges jelentőségét pedig az adta, hogy a Magyar Tudományos Akadémia alapításának 200. évfordulóját ünnepelte ekkor. A rangos rendezvényre négy Nobel-díjas és egy Abel-díjas kutató – Karikó Katalin, May-Britt Moser, Edward Moser, Aaron Ciechanover és Lovász László – érkezett, és rajtuk kívül több neves külhoni akadémikus is tartott előadást. A konferencia kezdeményezője és főszervezője Módy István, az MTA külső tagja, a Los Angeles-i Kaliforniai Egyetem neurobiológusa, az AMAT alelnöke, valamint Tigyi Gábor, az MTA külső tagja, a Tennessee-i Állami Egyetem orvosi karának professzora voltak. A szervezőket az anyaintézmény és a magyar tudomány iránti elkötelezettség vezette abban az elhatározásban, hogy az MTA alapításának 200. évfordulója alkalmából olyan rangos tudományos konferenciát hozzanak létre, amelyen az Akadémia mind a 11 tudományos osztálya képviselteti magát külső tagjain keresztül. Az AMAT vezetőségének részéről három előadó tartott előadást: Bodor Miklós vegyész, gyógyszerész, professor emeritus, aki húsz évvel ezelőtt megalapította a Bodor Laboratoriest, és számos klinikai használatban levő gyógyszer feltaláló atyja, Ács Zoltán közgazdász, a London School of Economics és a George Mason Egyetem professor emeritusa, jelenleg a Vienna Institute for Global Studies vezetője és Maliga Pál növénygenetikus, a növényi molekuláris biológia elismert kutatója, a Rutgers Egyetem Növénybiológiai Tanszékének címzetes professzora, az AMAT társelnöke. A konferenciát az tette még különlegesebbé, hogy a külső tagok eltökélt szándéka volt: a rendezvényt saját maguk finanszírozzák, ezzel is kifejezve elkötelezettségüket az anyaintézmény iránt, és hozzájárulva a 200 éves évforduló méltó megünnepléséhez.
A szervezet emellett minden évben támogatást nyújt fiatal kutatóknak és doktoranduszoknak ahhoz, hogy részt vehessenek Észak-Amerikában megrendezett tudományos konferenciákon. A kezdeményezés jól szemlélteti a nemzetközi tudományos együttműködés és a kutatói utánpótlás támogatásának kiemelt jelentőségét.
Az MTA-nak összesen 197 külső tagja van, ebből 80 az amerikai kontinensen (beleértve az Egyesült Államokat, Kanadát és egy brazíliai tagot is).
