MTA-MATE Kora Gyermekkor Kutatócsoport
Kutatócsoport-vezető: Podráczky Judit
Kutatócsoport elnevezése angolul:
MTA-MATE Early Childhood Research Group
Podráczky Judit a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Neveléstudományi Intézetének egyetemi docense, a Gyermeknevelési Tanszék vezetője. Oktatói és oktatásfejlesztési tevékenysége a pedagógusképzéshez, kutatómunkája a kora gyermekkori nevelés területéhez kötődik. A pedagógusképzésbe a közoktatás praxisából érkezve Kaposváron, a Csokonai Vitéz Mihály Tanítóképző Főiskolán kapcsolódott be 1994-ben. Feladata kezdetben a pedagógushallgatók pályaszocializációjának segítése és gyakorlati képzésük koordinálása volt, amely feladatkör idővel pedagógiai tárgyak oktatásával bővült. 2006-2012 között az ELTE Tanító- és Óvóképző Karán, 2013-tól a Kaposvári Egyetem Pedagógiai Karán dolgozott. Témavezetésével több, országos megmérettetésben helyezett tudományos diákköri munka készült. 2009 óta vezeti a hazai tanító-, óvó- és kisgyermeknevelőképzés tantervi koordinációja és együtt mozgása céljából 1987-ben létrehozott Országos Tantervfejlesztő (későbbi nevén Országos Programfejlesztő) Bizottságot. Kutatómunkája kezdetben az óvoda társadalmi beágyazottságának kérdéseire, az intézmény oktatáspolitika-történeti kontextusban történő értelmezésére irányult, később a család-intézményes nevelés reláció és a szülői bevonódás kérdései foglalkoztatták. A legutóbbi években kutatócsoport tagjaként a kora gyermekkori nevelésben dolgozó pedagógusok egészségmagatartásának vizsgálatával és az elsajátítási motiváció fejlődésének-fejlesztésének kérdéseivel, ezzel összefüggésben az óvoda-iskola átmenettel foglalkozott.
Kutatási téma
A MTA-MATE Kora Gyermekkor Kutatócsoport a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Neveléstudományi Intézetének és a Szegedi Tudományegyetem Neveléstudományi Intézetének a kutatási előzményire építve jött létre. A kutatócsoport célja a 4–8 éves korosztály egészség- és környezeti nevelésének fejlesztése, az ehhez kapcsolódó nevelési programok megújítása. A projekt keretében az egészség- és környezeti szokások vizsgálatához kapcsolódó sztenderdeket dolgoznak ki. A sztenderdekre építve új, diagnosztikai mérőeszközt fejlesztenek, mely alkalmas lesz a mindennapi pedagógiai gyakorlat segítésére. Létrehoznak és kipróbálnak egy egészség- és környezeti szokások kialakítását segítő fejlesztő programot. A sztenderdek kidolgozásához nagymintás adatfelvétel kapcsolódik. A fejlesztő program hatékonyságának a vizsgálata kontrollcsoportos kísérleti elrendezésben valósul meg. A vizsgálatokban középső és nagycsoportos óvodások, valamint 1–2. osztályos általános iskolás tanuló vesznek részt.