Közoktatás-fejlesztési Kutatási Program

MTA ELTE Pszichomotoros Fejlődés Kutatócsoport

Kutatócsoport-vezető: Csányi Tamás

Kutatócsoport elnevezése angolul:
MTA-ELTE Psychomotor Development Research Group


Csányi Tamás

Csányi Tamás testnevelő tanár, az ELTE Tanító és Óvóképző Kar testnevelési tanszékének tanszékvezető egyetemi docense, és a Magyar Diáksport Szövetség szakmai főtanácsadója. Egyetemi oktatói tevékenysége az óvodai és iskolai testnevelés, mozgásfejlesztés és sport oktatásának elméleti és szakmódszertana köré szerveződik. Kutatási érdeklődése a neveléstudomány és sporttudomány interdiszciplináris területeit célozza. Általános iskolai tanárként kezdte a pályáját, amely mellett évtizedes óvodai gyakorlatot szerzett a 3-7 éves gyermekek mozgásfejlesztésében. Kanadai tanulmányi ösztöndíjak után 2011-ben az ELTE Neveléstudományi Doktori Iskolájában szerzett tudományos fokozatot, majd 2017-ben habilitált. Kiterjedt oktatási- és kutatásfejlesztési projekttapasztalatokat szerzett hazai és nemzetközi színtéren egyaránt. 2016-ban az ELTE Rektorának Kiválósági Különdíjában részesült. Tudományos tevékenységére nagy hatást gyakorolt a Magyar Diáksport Szövetség és a Cooper Intézet együttműködésében, 2013-2015 között megvalósított országos, reprezentatív fittségmérési kutatás, amelynek kutatásvezetője volt. Hazai és nemzetközi projekt szakmai vezetői és szakértői tapasztalatait TÁMOP, EFOP és Erasmus+ pályázatokban gyűjtötte. Közreműködött a 2012. évi NAT és Kerettantervek, illetve az Óvodai Nevelés Alapprogramjának kialakításában. 18 könyv, számos oktatófilm és digitális tartalmi fejlesztés szerzője vagy társszerzője. Több nemzetközi szakmai szervezet hazai képviselője, az Európai Testnevelőtanári Szövetség (EUPEA) vezető testületének tagja. Emellett a Magyar Testnevelő Tanárok Országos Egyesületének is elnökségi tagja. Jelenleg doktori témavezető és oktató az ELTE, az EKE és a PTE Neveléstudományi Doktori Iskoláiban, két doktorandusz és egy doktorjelölt témavezetője.

Kutatási téma

A mozgás a fejlődő gyermek egyik legfontosabb funkciója, amely a pszichoszociális és kognitív fejlődés központi mozgatórugója. Vizsgálata és fejlesztésének módszertana fontos területe a neveléstudományi kutatásoknak. Ezen a területen – különösképpen a mozgásterápiák területén - az evidencia alapú megközelítések feltételezésünk szerint csak nagyon korlátozottan érvényesülnek a magyarországi óvodai és iskolai gyakorlatban, illetve egyéb fejlesztő és terápiás tevékenységet végző helyszíneken. További problémát jelent az optimális mozgásfejlődés szempontjából, hogy a késő gyermekkorban megmutatkozó jelentős motivációvesztés és fizikai aktivitáscsökkenés a testnevelésórák hatékonyságát kedvezőtlenül befolyásolja. Kutatási programunk két pillérre strukturáltan tervezi ennek a két problémának az elemzését. Az első (A) pillér célja egy országosan reprezentatív kérdőíves vizsgálattal annak meghatározása, hogy az idegrendszeri fejlődéssel kapcsolatban a köztudatban lévő neuromítoszok mennyire elterjedtek, és mennyiben befolyásolják a gyakorlati (mind mozgásterápiával és mozgáson keresztül történő fejlesztéssel foglalkozó, mind pedig a fejlesztési javaslatokat megfogalmazó) szakemberek munkáját. További kiemelt kutatási kérdés, hogy melyek azok a Magyarországon elterjedt fejlesztőpedagógiai, gyógypedagógiai, illetve oktatásmódszertani irányelvek, diagnosztikus eljárások és specifikus módszerek (terápiák), amelyek a mozgásfejlesztés kapcsán tudományosan megalapozottnak, hatékonynak tekinthetők. Ennek feltárása szisztematikus szakirodalmi elemzéssel valósul meg.

A második (B) pillér a késő gyermekkor (12-13 évesek) iskolai testnevelésében jellemző motivációs orientációkat és azok fizikai aktivitást befolyásoló tényezőit és stabilitását vizsgálja. Feltételezzük, hogy a pedagógusok által biztosított tanórai motivációs környezet hat a tanulói motivációra, amely tetten érhető a különböző osztályok és az egyes tanulók motivációs orientációiban, valamint a fizikai aktivitás karakterisztikájában.

A kutatócsoport saját honlapja

Első éves szakmai beszámoló (2022)

Félidős beszámoló (2023)

Megjelent közlemények (2021-2023)