MTA-ELTE Kutatásalapú Kémiatanítás Kutatócsoport
Kutatócsoport-vezető: Szalay Luca
Kutatócsoport elnevezése angolul: MTA-ELTE Research Group on Inquiry-Based Chemistry Education
A kutatócsoport vezetője dr. Szalay Luca, az ELTE Kémiai Intézet adjunktusa, a kémia szakmódszertan elméleti és gyakorlati tantárgyainak oktatója; továbbá a Kémiai Intézet Múzeumának felelőse, valamint a PR bizottság koordinátora. Tagja a TTK Oktatás-módszertani Centrumának. 1986-ban gyógyszerkutató szakirányon szerzett vegyészdiplomát az ELTE-n, majd a Gyógyszerkutató Intézetben dolgozott. 1994-től a (szintén az ELTE-n szerzett) kémiatanári diploma birtokában a Petrik Lajos Vegyipari, Környezetvédelmi és Informatikai Szakközépiskolában tanított. Az ELTE Kémia Doktori Iskolájában szerzett PhD-fokozatot 2006-ban, ugyanabban az évben kezdte meg jelenleg is folytatott munkáját az ELTE Kémiai Intézetében. 2016-ban elnyerte a „Mikola Sándor katedra birtokosa” címet.
Kutatási téma
A kutatócsoport a Magyar Tudományos Akadémia Tantárgy-pedagógiai Kutatási Programja keretében támogatott „Megvalósítható kutatásalapú kémiatanítás” projektjét 2016 és 2021 között végezte el. A nagymintás, longitudinális pedagógiai kísérlet kimenetele az volt, hogy jobb eredményeket kaptak, amikor a kísérlettervezés elveinek közvetlen tanítása által csökkentették a tanulók kognitív terhelését. Egy másik tanulságként azt szűrték le, hogy a diákok kémiával szembeni attitűdje az egész projekt alatt nem volt kielégítő, és a kísérletek természettudományokban betöltött szerepének jelentőségét sem értették eléggé a tanulók. Ezért a jelen, 2021-2025 között megvalósítandó „Kutatásalapú kémiatanítás és rendszerszemléletű gondolkodás” című projektben egy olyan (a szakirodalomban talált eredeti egyszerűsítésével készült) séma használatára tanítják a diákokat, ami segíti őket a természettudományos kísérletek megtervezésében. A tanulók érdeklődésének növelése céljából pedig a rendszerszemléletű gondolkodás elemeit vezetik be a feladatlapokon. Ennek célja az, hogy megmutassák a diákoknak, hogyan függenek össze a kémia tantárgyban tanultak más témákkal. Reményeik szerint a tanulók hasznosabbnak fogják tartani a kémiát akkor, ha többet értenek meg pl. a fenntarthatósággal kapcsolatos összefüggéseiről.
31 kémiatanár összeségében mintegy ezer főnyi, olyan hetedik osztályos diákját vonja be a projektbe, akiket előreláthatólag ugyanabban az iskolában (összesen 25 oktatási intézményben) négy évig tanítanak kémiára. A résztvevő diákokat három csoportba osztották. A kontrollcsoport lépésről lépésre leírt kísérleteket hajt végre, miközben ismerkedik a rendszerszemléletű gondolkodás vonatkozó aspektusaival. A kísérleti csoportok is tanulják a rendszerszintű gondolkodás elemeit, de az azokba került diákoknak el kell sajátítaniuk a fent említett, a kísérlettervezést segítő séma alkalmazását is. Az egyik kísérleti csoport a receptszerűen leírt kísérletek elvégzése után gondolkodik azon a séma kitöltése közben, hogy miért úgy kellett elvégezni a kísérleteket. A másik kísérleti csoport viszont (recept hiányában) a kísérletek megtervezését végzi a séma kitöltésének segítségével. A kutatócsoport a jelen projektben is 24 feladatlapot fejleszt (minden iskolaévre hatot). Minden egyes feladatlap hat változatban születik meg, amelyek közül három a jelenléti oktatáshoz és másik három a digitális oktatáshoz készült, a fent jellemzett három csoport számára. Mindegyik feladatlapnak vannak a (várható) megoldásokat tartalmazó tanári verziói is. A tanulók tárgyi tudásának, kísérlettervező képességének, valamint kémiával és kémiai kísérletekkel szembeni attitűdjének fejlődését öt darab strukturált teszttel mérik. (Ezek közül egyet írnak a hetedikes diákok a projekt kezdetekor, majd minden tanév végén egy újabb tesztet, a 10. osztály végéig.) Az eredményeket a kutatócsoport tagjai statisztikailag elemzik és publikálják. Az összes tanulói feladatlapot és tesztet (amelyeket a kipróbálás tapasztalatinak figyelembevételével javítanak) szabadon elérhetővé teszik a kutatócsoport honlapján.
A kutatócsoport korábbi bemutatkozó oldala (2016-2021)
A kutatócsoport saját honlapja
Első éves szakmai beszámoló (2022)