Lendületesek: Lovas-Kiss Ádám
A vízinövények, sőt a gerinctelen állatok terjedésében is sokkal fontosabb szerepet játszanak a vízimadarak – amelyek elfogyasztják, majd egy másik tavacskában kiürítik a szaporító magokat és egyéb propagulumokat –, mint azt korábban feltételezték. Lovas-Kiss Ádám, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont Vízi Ökológiai Intézet tudományos munkatársa, a Lendület Terjedésökológiai Kutatócsoport vezetője e folyamatot vizsgálja a Lendület Program támogatásával. Kutatásai fontosságát növeli, hogy a klímaváltozás miatt egyre több vizes élőhely tűnik el, illetve kerülnek rossz állapotba a vízi életközösségek.
Lovas-Kiss Ádámnak még egyetemi hallgató korában egy olaszországi kutatóúton tűnt fel, hogy az ottani mediterrán tavacskákban olyan vízinövények is élnek, amelyeket korábban csak Máltáról írtak le. Témavezetőjével, Molnár V. Attilával azon kezdtek töprengeni, hogyan kerülhettek e vízinövények Olaszországba. Minthogy a tavakat gyakran látogatták a vízimadarak is, felmerült a lehetősége, hogy talán ők terjesztik a növényeket. Az ökológust olyannyira érdekelni kezdte a vízimadarak növényterjedésben játszott szerepe, hogy azóta is e témával foglalkozik – immár a Lendület Program támogatásával, önálló kutatócsoportját vezetve.
Lovas-Kiss Ádám Fotó: Kállai MártonHamarosan már Sevillában vizsgálta ugyanezt a jelenséget Andy J. Greennel. „Én botanikusként kezdtem a pályafutásomat, és onnan érkeztem el a terjedésökológiához. Azóta már nemcsak növényekkel, de madarakkal és gerinctelenekkel is foglalkozom – mondja Lovas-Kiss Ádám. – A gerinctelenek közül főként mohaállatokat és szivacsokat vizsgálok, mert ezeket is tudják szállítani a vízimadarak. A Spanyolországban töltött évek során vizsgáltunk parti madarakat, ludakat, récéket és más madarakat is, és szinte minden esetben kimutattuk, hogy e fajok az emésztőrendszerükben valóban képesek terjeszteni a növény magjait és szöveteit, illetve gerinctelen állatok szaporító képleteit.”
E kutatások eredményei alapján formálódott a Lendület-pályázat témája, amelyben főként azt kutatják, hogy
a klímaváltozás, illetve a közvetlen emberi befolyás miatt kialakuló ökológiai krízis milyen hatást gyakorol a madarak terjesztő tevékenységére.
A természet átalakulása következtében a vizes élőhelyek egyre távolabb kerülnek egymástól, így számos vízi élőlény már nem képes segítség nélkül terjedni az élőhelyek között. Emiatt a madarak terjesztő szerepe felértékelődik, hiszen ők repülnek, így nagy valószínűséggel akkor is találhatnak maguknak vizes fészkelő- és táplálkozóhelyet, ha esetleg egy-egy tavacska kiszárad, vagy az ember számolja fel. A vízimadarak aktívan keresik a vizes élőhelyeket, és rendszerint ott ürítik ki a korábban elfogyasztott növényi és gerinctelen propagulumokat (vagyis a terjedést segítő részeket). Ezáltal a vízi organizmusok sokkal nagyobb eséllyel kerülnek az utazás után olyan élőhelyre, amely valóban élhető a számukra.
Lovas-Kiss Ádám és munkatársai az utóbbi időben igyekeztek minél több madárfajt vizsgálni, hogy átfogó képet alkothassanak a madarak által végzett terjesztés valós jelentőségéről. Berettyóújfalu mellett hálóval megfogtak minden madarat, ami belerepült, meggyűrűzték, majd addig nem engedték el, amíg nem ürített ürüléket (amit összegyűjtöttek). Az ürüléket elemezték, és kiválogatták belőle a magokat, illetve a petéket. E célkitűzéseket fejlesztik tovább a Lendület-kutatásukban is.
„Öt különböző élőhelyen végzünk terepi kutatást. E helyszíneken szeretnénk minden vízimadarat befogni, majd standardizált módszerekkel mintát veszünk tőlük, és meghatározzuk, milyen élőlények (növények és állatok) propagulumait szállítják – folytatja a kutatócsoport-vezető. – Andaházán már több mint hatvan különböző vízimadárfajt fogtunk, ami elképesztően sok. Az a célunk, hogy a teljes vízimadár-közösséget felmérjük.”
A madár szervezetéből kimutatható mikrobiomot (vagyis a mikroorganizmusok – baktériumok, gombák, vírusok – közösségét) is kutatják, illetve megvizsgálják, hogy kórokozó vírusok fertőzik-e a madarat. A hipotézisük szerint ugyanis a mikrobiom diverzitása (fajgazdagsága), illetve a kóros vírusfertőzések egyaránt hatnak a madár terjesztőképességére. A bélmikrobiom rossz állapota például rendszerint hasmenést okoz. Ez amellett, hogy rontja a madár általános egészségi állapotát, így a túlélő- és mozgásképességét is, azért is csökkenti a sikeres organizmusterjesztés esélyét, mert a madár egyszerűen hamarabb kiüríti a béltartalmát, mint hogy elérhessen a következő kis tavacskáig vagy patakig.
A Lendület-kutatások során többrétegű hálózatelemzés segítségével vizsgálják a különböző élőhelyek életközösségeit.
Vagyis egy-egy élőhely közösségét több szinten (több rétegben) is feltárják, hogy átfogó képet kapjanak a teljes működésről. Ennek eredményeiből meghatározzák, hogy az organizmusterjesztés szempontjából melyek a kulcsfajok (például azok a madarak, amelyek a legtöbb növényt vagy gerinctelent szállítják, és így az eltűnésük vagy megfogyatkozásuk a legnagyobb zavart okozná a rendszer működésében). Egy-egy növényt vagy gerinctelent nem elég egyszer eljuttatni egy másik tavacskába, hiszen a genetikai szempontból egészséges állományok fennmaradásához folyamatos génáramlás szükséges a növények és gerinctelenek számára egymástól izolált élőhelyek között. Máskülönben ugyanis beltenyészetté válik és leromlik a helyi állomány, sérülékenyebb lesz, és könnyebben kipusztul egy trauma hatására. Ezt a madarak bélrendszerében érkező folyamatos utánpótlás („vérfrissítés”) tudja megelőzni.
A kulcsfajok mellett vannak kulcsélőhelyek is, amelyek központi szerepet játszanak a sikeres terjedésben. „Vannak olyan élőhelyek, amelyek rendkívül fontosak lehetnek a terjedés szempontjából, mert ott van a legtöbb madár, ott van a legnagyobb növény- és gerinctelendiverzitás, így onnan sok élőhelyre eljuthatnak a növények és a gerinctelenek – mondja Lovas-Kiss Ádám.
– Ha ez az élőhely az emberi behatás, a klímaváltozás vagy más tényező miatt kiesik a rendszerből, akkor magával ránthatja a többi élőhely diverzitását is.
Lehet, hogy maga az élőhely nem szűnik meg, mert a víztest megmarad, de a fajok populációi ettől még ugyanúgy összeomolhatnak, beszűkülhet a diverzitásuk. Az organizmusrétegek mellett e jelenség a Lendület Program legfontosabb kérdése. Korábban ezt még senki nem vizsgálta ilyen behatóan, például hogy a mikrobiom vagy egy fertőzés milyen hatással van a terjesztett fajok közösségére.”
Olyan faktorok is befolyásolhatják a madarak terjesztőképességét, amelyekre nem is gondolnánk. Például a madarak testfelépítése – így a láb- és csőrméretük – meghatározza azt, hogy a vizes élőhely mely régióiban (például milyen mély vízben) képesek táplálkozni, és így honnan tudják felvenni a terjesztendő növényi vagy gerinctelen anyagot. A magok alakja, keménysége is hatással lehet arra, hogy milyen madár fogyasztja el őket, és ő hova viheti őket tovább. De az utóbbi időszakban Magyarországon is egyre erősebben terjedő trópusi eredetű szúnyogok szerepe is jelentős lehet. Ezek számos olyan vírust terjeszthetnek, amelyek nemcsak az embert, hanem például a madarakat is megfertőzhetik. Ha megbetegszik a madár, romlik a terjesztőképessége. A Lendület-kutatócsoport mindezeket a tényezőket vizsgálja.
A Lovas-Kiss Ádám kutatásairól szóló összeállítás angol nyelvű változatát ide kattintva olvashatja.
A témához kapcsolódó cikkeink
_680_454_1764596484_fill_240x160.jpg)
Lendületesek: Mátyus Edit
Bár a kvantum-elektrodinamikát a fizikában már kiforrott elméletnek tekintik, a kémiában, az atomok és molekulák világában még számos megoldatlan kérdés vethető fel vele kapcsolatban. Ezek megválaszolására vállalkozott Mátyus Edit, az MTA doktora, az ELTE Fizikai Kémia Tanszék egyetemi tanára, a Molekuláris Kvantum-elektrodinamika Kutatócsoport vezetője és munkatársai a Lendület Program támogatásával.
Lendületesek: Lengyel Balázs
Az eredeti cikk módosítását kértem annak érdekében, hogy az iWiW adatok kutatásának jogi hátterét és a személyes adatok védelmét pontosabban mutassuk be, az összefoglaló első bekezdést pedig átírtam, hogy jobban érzékeltesse az adatok elemzésének céljait. Az eredeti cikket megismertem és közléséhez hozzájárulásomat adtam. (Lengyel Balázs)
Lendületesek: Nemes-Incze Péter
Gyakran a legegyszerűbb modellek kellenek ahhoz, hogy megértsük a természet legbonyolultabb törvényeit. Ez hatványozottan igaz a kölcsönható elektronrendszerekre, amelyekről éppen azért tudunk még napjainkban is viszonylag keveset, mert eddig nem álltak rendelkezésünkre a kellően egyszerűen kezelhető modellkristályok. Nemes-Incze Péter, a HUN-REN Energiatudományi Kutatóközpont Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Intézetében működő Lendület Topológia Nanoszerkezetekben Kutatócsoport vezetője és munkatársai azonban úgy vélik, hogy e modell a romboéderes grafit lehet, amelyet a Lendület-pályázat támogatásával vizsgálnak.
Lendületesek: Gráczi Tekla Etelka
A különböző neurológiai betegségek, illetve állapotok sokszor hatást gyakorolnak az illető beszédére. Gráczi Tekla Etelka, az ELTE Nyelvtudományi Kutatóközpont Általános és Magyar Nyelvészeti Intézet tudományos főmunkatársa és Lendület-kutatócsoportja e hatást vizsgálja Parkinson-kóros, Down-szindrómás, illetve szklerózis multiplexben szenvedő alanyokon. Kutatásaik során vizsgálják a kiejtett beszédhangok akusztikai jellemzőit és a hangképzés mechanizmusát is.
Lendületesek: Lukács Réka
A vulkanológia alapkérdéseit kutatja csoportjával Lukács Réka, a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Földtani és Geokémiai Intézetének tudományos főmunkatársa a Lendület Program támogatásával. Kutatómunkájuknak a felfedező tudományos érték mellett fontos gyakorlati, sőt katasztrófavédelmi jelentősége is van, hiszen a világban sok száz millió ember él veszélyes tűzhányók közelében. Így életbe vágó minél jobban megértenünk a vulkánok működését, hogy az ismeretek birtokában egyre pontosabbá váljanak az előre jelző modelljeink.
Lendületesek: Harcos Gergely
Az úgynevezett automorf formák a matematika számos területén, így a számelméletben, a geometriában, az analízisben és a matematikai fizikában is fontos szerepet játszanak. Ezeket az automorf formákat kutatja Harcos Gergely, a HUN-REN Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet kutatóprofesszora, a Lendület Automorf Kutatócsoport vezetője a Lendület Program támogatásával. A kutató szerint e matematikai objektumok vizsgálata akár a matematika egyik „Szent Gráljához”, a Riemann-sejtés bizonyításához is közelebb vihet.
Lendületesek: Kele Péter
Kele Péter, a HUN-REN Természettudományi Kutatóközpont Szerves Kémiai Intézet Lendület Kémiai Biológia Kutatócsoportjának vezetője és munkatársai olyan bioortogonális funkciós csoportokat fejlesztenek, amelyek a fényre reagálva „ki és be tudják kapcsolni” a hozzájuk kapcsolódó molekulát. Ez például gyógyszerhatóanyagok esetében lehet nagyon hasznos, hiszen így akár arra is lehetőség nyílik, hogy a kemoterápiás hatóanyagot csak ott és akkor aktiválják, amikor az tumorsejthez kapcsolódott.
_680_454_1745412990_fill_240x160.jpg)
Lendületesek: Kemény Lajos Vince
Bár a melanóma gyógyítása a rákterápia sikertörténetének számít, amiben központi szerepet játszik az immunterápia, továbbra is vannak betegek, akik nem megfelelően reagálnak a kezelésre. Így elsődleges fontosságú, hogy találjunk olyan immunterápiákat, amelyekkel szemben nem vagy csak nehezebben válhatnak rezisztenssé a tumorsejtek. Kemény Lajos Vince, a Semmelweis Egyetem Élettani Intézetének, illetve Bőr-, Nemikórtani és Bőronkológiai Klinikájának tudományos főmunkatársa és kollégái a Lendület Program támogatásával terápiás célpontokat keresnek, és fontos feladatuknak tartják, hogy az eredményeik minél előbb megjelenhessenek a mindennapos klinikai gyakorlatban is.
Lendületesek: Hangya Balázs
Hogyan viselkednek az agy laterális szeptum nevű részében azok a gondolkodással kapcsolatos agyműködés szempontjából fontos idegsejtek, amelyek acetil-kolin segítségével kommunikálnak egymással? Erre a kérdésre keresi a választ az MTA Lendület Programjának támogatásával Hangya Balázs és kutatócsoportja. A kutatók az idegsejtek működése mellett az Alzheimer-kór kialakulásában játszott szerepüket is vizsgálják.
Lendületesek: Bagoly Zsuzsa
A stroke eredményes kezelésében szó szerint minden perc számít, hiszen az oxigénhiányos agyterületek azonnal elkezdenek elhalni. A krízist legtöbbször egy vérrög okozza, amit vagy gyógyszeresen próbálnak feloldani, vagy mechanikailag kihúzni az érből. A vérrögoldás ugyanakkor súlyos mellékhatásokkal járhat, és az orvosoknak jelenleg nem áll rendelkezésükre olyan gyorsteszt, ami alapján dönthetnének a legmegfelelőbb kezelésről. Bagoly Zsuzsa, a Debreceni Egyetem ÁOK Laboratóriumi Medicina Intézet Klinikai Laboratóriumi Kutató Tanszékének egyetemi docense a Lendület Program támogatásával éppen egy ilyen tesztet igyekszik kifejleszteni, az eredményeik pedig szinte azonnal hasznosulhatnak majd a betegellátásban.
_680_454_1733819474_fill_240x160.jpg)
Lendületesek: Czakó Gábor
Az elméleti kémia mára kilépett a kísérletes vegyészet árnyékából, és saját jogon is felfedező tudománnyá vált. Manapság már gyakran megesik – érvel Czakó Gábor egyetemi docens, az MTA doktora, a Szegedi Tudományegyetem Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszék Lendület Elméleti Reakciódinamika Kutatócsoportjának vezetője –, hogy ha a kísérletes és a számított eredmények nem stimmelnek, akkor a kísérletekkel nincs rendben valami. Az általa vezetett Lendület-kutatócsoport a legalapvetőbb szerves kémiai reakciók molekuláris és atomi mechanizmusait igyekszik matematikai módszerekkel feltárni.
Lendületesek: Bene Márton
A közösségi média térnyerése a politikai kommunikációban is teljesen új helyzetet teremtett. Ez hatással lehet a politikai képviselet működésére is, ami több politikakutató szerint az elmúlt évtizedekben sok demokráciában válságba került. Bene Márton, a Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézet tudományos főmunkatársa, a „Politikai Képviselet a Közösségi Média Korában” Lendület-kutatócsoport vezetője és munkatársai ezért a közösségi média hatásait vizsgálják. E hatások nemcsak a választók szintjén érvényesülhetnek, de befolyásolhatják a politikusok üzeneteit is.
Lendületesek: Bödör Csaba
A daganatos megbetegedések, köztük a vérképző szervek daganatai továbbra is rengeteg ember halálát okozzák, így elsődleges fontosságú a kutatásuk, legyen az felfedező kutatás vagy a kezelésben alkalmazható tudás megszerzése. Bödör Csaba, az MTA doktora, a Semmelweis Egyetem Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet egyetemi tanára és igazgatóhelyettese, a Molekuláris Onkohematológia Lendület-kutatócsoport vezetője már több mint egy évtizede vizsgálja a hematológiai daganatokat. Kutatásaikat a Lendület-pályázat segítségével folytatják, az eredményeik pedig jó eséllyel azonnal alkalmazhatók lesznek a betegellátásban.
