Lendületesek: Lengyel Balázs
Az eredeti cikk módosítását kértem annak érdekében, hogy az iWiW adatok kutatásának jogi hátterét és a személyes adatok védelmét pontosabban mutassuk be, az összefoglaló első bekezdést pedig átírtam, hogy jobban érzékeltesse az adatok elemzésének céljait. Az eredeti cikket megismertem és közléséhez hozzájárulásomat adtam. (Lengyel Balázs)
Manapság rengeteg elektronikus adatot gyűjtenek rólunk a távközlési szolgáltatók, illetve az információtechnológiai vállalatok. Ezek az adatbázisok a felhasználók által megadott személyes adatokat is tartalmazhatnak, amiket a kényelmes szolgáltatások érdekében, az adatvédelmi tájékoztatót megismerve, önként adunk meg a vállalatoknak. Ugyanakkor ezek az adatok a közjót is szolgálják. Az anonimizált telekommunikációs adatok szigorúan védett körülmények között történő elemzése már évtizedek óta zajlik és segíti pédául a városi közlekedés tervezését, a vírusok és álhírek terjedése elleni küzdelmet, és legújabban a gazdasági és technológiai fejlődés jobb megértését. A kutatók munkája nyomán sokat tanulhatunk a társadalom és gazdaság működéséről, ami a gazdaság- és szociálpolitika számos további területén hasznosul. Lengyel Balázs, az ELTE Közgazdasági és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaságtudományi Intézet tudományos főmunkatársa és munkatársai a Lendület Program támogatásával végeznek ilyen jellegű kutatásokat. A kutató másodszor, immár haladó kategóriában nyert a Lendület-pályázaton, és most a dinamikus városi hálózatokban megjelenő innovációt és egyenlőtlenségeket kutatja.
Lengyel Balázs több mint tíz éve hálózatelemzőként dolgozik, a kutatásai alapját pedig részben az adta, hogy kutató kollégáival, kutatási célból hozzájutottak a szép emlékű iWiW közösségi hálózat adatbázisához, ami felbecsülhetetlen értékű kapcsolati hálók felrajzolására volt alkalmas. Az adatokat 2013-ban, szerződéses keretek között kapták az Origo Zrt-től, majd később, már az iWiW megszűnését követően, újabb szerződés keretében meg tudták menteni azokat a hazai társadalomkutatás és az ország egésze számára. Azóta ezek az adatok, szigorúan ellenőrzött keretek között, biztonságos környezetben, az adatvédelmi szabályozásnak megfelelően tudományos céllal kutathatók az ELTE KRTK Adatbankjában (korábban MTA, ELKH, HUN-REN). Az adatok anonimizáltak, azaz az egyének nem azonosíthatóak be, nem lehet, és nem is cél visszakövetkeztetni rájuk. A kutatások során az adatokat nem, csak az eredményeket publikálják. (A legfiatalabbak kedvéért: a WiW, illetve később az iWiW a Facebook előtti korszak messze legnépszerűbb közösségi hálózata volt Magyarországon, sőt évekig a leglátogatottabb honlapként is üzemelt. A Facebookkal azonban hosszú távon nem tudta felvenni a versenyt, így 2014-ben megszűnt.)
Kapcsolathálózatok és fejlődés
„Az iWiW földrajzát elemeztem sok aspektusból, ami azért érdekes, mert az iWiW hálózata nagyjából leírta az ország tíz évvel ezelőtti társadalmi kapcsolathálózatát. Megvizsgáltuk a kapcsolatok térbeli szerkezetét, a városokon belüli és a városok közötti kapcsolathálózatokat, illetve azt, hogy hogyan terjedt el az iWiW Magyarország térségeiben – mondja Lengyel Balázs kutatócsoport-vezető. – Emellett e hálózat társadalmi jelenségekkel (például a korrupcióval vagy a jövedelmi egyenlőtlenségekkel) való összefüggéseit is vizsgáltuk.”
Lengyel Balázs Fotó: kti.krtk.hu/A kutatócsoport-vezető szerint az iWiW elemzése nagy lökést adott neki abban, hogy későbbi kutatásaiban egyre behatóbban vizsgálja a társadalmi kapcsolatrendszerek földrajzi aspektusait. Már előző, induló Lendület-pályázatában is az innováció kérdéseivel foglalkozott, és mostani, haladó pályázatának fő kérdései is arról szólnak, hogy az emberek közötti kapcsolathálózatok hogyan magyarázzák a városok és régiók gazdasági és technológiai fejlődését. A kutatók hipotézise szerint az információáramlás városi környezetben valósulhat meg legjobban, ezért váltak a városok a technológiai és gazdasági fejlődés motorjává, itt a legerősebb az innováció.
„Ugyanakkor a városlakók között nem automatikus a kommunikáció. Nem beszélgetünk mindenkivel, akivel a villamoson találkozunk, a kommunikációs interakciók hálózatokban zajlanak – folytatja a kutató. – Így cserélünk egymással információt és tudást. Én azért foglalkozom hálózatokkal, hogy jobban megértsem ennek az információátadásnak a működését.”
A hálózatelemzés remek módszertani kereteket ad e kutatásokhoz, hiszen a szoros vagy éppen laza kapcsolatok alkotta hálózatok magyarázhatják, hogy miért gyors és hatékony vagy éppen lassú az információáramlás. A kutatócsoport korábban úgy találta, hogy ha a társadalmi hálózat fragmentált, tehát egymástól meglehetősen elszigetelt csoportokra osztható, és például a gazdagok hálózataiban meglévő előnyök nem juthatnak el a szegények hálózatáig, akkor a társadalmi egyenlőtlenségek erősödni fognak.
A hálózatok nemcsak információt közvetítenek, hanem számos egyéb előnnyel is ellátják a tagjaikat, amit összefoglaló néven társadalmi tőkének hívunk.
Lengyel Balázs és kutató munkatársai egy korábbi vizsgálatukban úgy találták, hogy ha sikerül kapcsolatokat, hidakat kiépíteni a korábban fragmentált csoportosulások (például szakterületek közösségei) között, abban nagy lehetőségek rejlenek, ami jelentős újításokhoz vezethet.
Hidak és mobilitás
„A mostani, haladó Lendület-pályázat e köré az alapjelenség, vagyis a polarizált társadalmi hálózat csoportjai közé épített hidak köré épül, és számos aspektusból fogjuk a kérdést vizsgálni – mondja Lengyel Balázs. – Az első aspektus az információátadás folyamata, a kommunikáció dinamikája, esetleges akadályai. Kérdésünk, hogy a városi környezetben segítség-e az, hogy az emberek fizikailag közel helyezkednek el egymáshoz. Könnyebben tudnak-e kapcsolatokat kialakítani azok az emberek, akik egy fizikai térben tartózkodnak? A személyes találkozás elméletileg jelentősen megkönnyíti a kommunikációt. Ezért az emberek mozgását is vizsgálni fogjuk a városok között és városon belül is.”
Emellett a következő évek vizsgálatainak fontos területe még a tudományos és fejlesztői együttműködések városokon belüli és városokon átívelő kapcsolatrendszere. Ebbe főként magyar szoftverfejlesztő cégeket vonnak majd be, és a programozók közötti együttműködéseket vizsgálják. De a vizsgálatoknak nemzetközi vetülete is lesz: a különböző online közösségi hálózatok, adatbázisok, illetve például a mobilkommunikációs cégek felhasználói adatai a társadalmi hálózatok kimeríthetetlen információforrását kínálják. Ezért a Lendület-kutatók vizsgálni fogják az emberek mobilitását az európai, illetve amerikai nagyvárosokban – és utóbbi trendeket a Twitter- (ma már: X) kapcsolatok mintázataival is kiegészítik.
E kutatások nagyrészt bárki számára hozzáférhető adatokra támaszkodnak (például nyílt forráskódú szoftverek használatán vagy szabadalmakon, tudományos publikációkon alapulnak).
Ugyanakkor a mobilitelefonok vagy a közösségi média adatainak elemzése is jelentős a kutatásban, amelyeket jellemzően az adatok gazdáitól (például telekommunikációs és webes cégektől) kell elkérni, az adatvédelem tudományos kutatásra vonatkozó szabályainak betartásával. E vizsgálatokkal szemben felvethető az a kritika, miszerint csak olyan emberek kerülhetnek a látóterükbe, akik használnak elektronikai eszközöket, legyenek azok applikációk vagy fizikai eszközök, például egy mobiltelefon. Ezzel természetesen a kutatók is tisztában vannak, és a vizsgálataikban mindig számolnak ezzel a bizonytalansággal, illetve az esetleges torzítással.
„Ezzel a problémával foglalkozni kell, hiszen a mobiltelefon-használaton alapuló vizsgálatokban azok, akiknek nincsen mobiljuk, nyilván nincsenek benne. Így a társadalom legszegényebb csoportjai kimaradhatnak e kutatásokból – ismeri el Lengyel Balázs. – Ugyanakkor azt találjuk, hogy például a mobiltelefonokból származtatott mobilitási adatok jól reprezentálják a városi lakosságot.” Természetesen ezek között az adatok között számos személyes adat is lehet, ezért a kutatók a lehető legnagyobb figyelmet szentelik a személyes adatok védelmének. A GDPR által megkövetelt beépített és alapértelmezett adatvédelmet hivatott biztosítani az is, hogy az adatokat csak az ELTE Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Adatbankjának védett termeiben lehet elemezni, és semmit sem lehet onnan kivinni. „Mi nagyon komolyan odafigyelünk a személyes adatok védelmére. A vizsgálatainknak sohasem céljuk az egyének azonosítása, a személyekhez köthető adatok nem érdekesek a számunkra.
Mi általános társadalmi összefüggéseket keresünk,
és ezek alapján olyan történeteket igyekszünk elmondani, amelyekből mindannyian tanulhatunk” – érvel Lengyel Balázs.
A témához kapcsolódó cikkeink
Lendületesek: Gráczi Tekla Etelka
A különböző neurológiai betegségek, illetve állapotok sokszor hatást gyakorolnak az illető beszédére. Gráczi Tekla Etelka, az ELTE Nyelvtudományi Kutatóközpont Általános és Magyar Nyelvészeti Intézet tudományos főmunkatársa és Lendület-kutatócsoportja e hatást vizsgálja Parkinson-kóros, Down-szindrómás, illetve szklerózis multiplexben szenvedő alanyokon. Kutatásaik során vizsgálják a kiejtett beszédhangok akusztikai jellemzőit és a hangképzés mechanizmusát is.
Lendületesek: Lukács Réka
A vulkanológia alapkérdéseit kutatja csoportjával Lukács Réka, a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Földtani és Geokémiai Intézetének tudományos főmunkatársa a Lendület Program támogatásával. Kutatómunkájuknak a felfedező tudományos érték mellett fontos gyakorlati, sőt katasztrófavédelmi jelentősége is van, hiszen a világban sok száz millió ember él veszélyes tűzhányók közelében. Így életbe vágó minél jobban megértenünk a vulkánok működését, hogy az ismeretek birtokában egyre pontosabbá váljanak az előre jelző modelljeink.
Lendületesek: Harcos Gergely
Az úgynevezett automorf formák a matematika számos területén, így a számelméletben, a geometriában, az analízisben és a matematikai fizikában is fontos szerepet játszanak. Ezeket az automorf formákat kutatja Harcos Gergely, a HUN-REN Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet kutatóprofesszora, a Lendület Automorf Kutatócsoport vezetője a Lendület Program támogatásával. A kutató szerint e matematikai objektumok vizsgálata akár a matematika egyik „Szent Gráljához”, a Riemann-sejtés bizonyításához is közelebb vihet.
Lendületesek: Kele Péter
Kele Péter, a HUN-REN Természettudományi Kutatóközpont Szerves Kémiai Intézet Lendület Kémiai Biológia Kutatócsoportjának vezetője és munkatársai olyan bioortogonális funkciós csoportokat fejlesztenek, amelyek a fényre reagálva „ki és be tudják kapcsolni” a hozzájuk kapcsolódó molekulát. Ez például gyógyszerhatóanyagok esetében lehet nagyon hasznos, hiszen így akár arra is lehetőség nyílik, hogy a kemoterápiás hatóanyagot csak ott és akkor aktiválják, amikor az tumorsejthez kapcsolódott.
_680_454_1745412990_fill_240x160.jpg)
Lendületesek: Kemény Lajos Vince
Bár a melanóma gyógyítása a rákterápia sikertörténetének számít, amiben központi szerepet játszik az immunterápia, továbbra is vannak betegek, akik nem megfelelően reagálnak a kezelésre. Így elsődleges fontosságú, hogy találjunk olyan immunterápiákat, amelyekkel szemben nem vagy csak nehezebben válhatnak rezisztenssé a tumorsejtek. Kemény Lajos Vince, a Semmelweis Egyetem Élettani Intézetének, illetve Bőr-, Nemikórtani és Bőronkológiai Klinikájának tudományos főmunkatársa és kollégái a Lendület Program támogatásával terápiás célpontokat keresnek, és fontos feladatuknak tartják, hogy az eredményeik minél előbb megjelenhessenek a mindennapos klinikai gyakorlatban is.
Lendületesek: Hangya Balázs
Hogyan viselkednek az agy laterális szeptum nevű részében azok a gondolkodással kapcsolatos agyműködés szempontjából fontos idegsejtek, amelyek acetil-kolin segítségével kommunikálnak egymással? Erre a kérdésre keresi a választ az MTA Lendület Programjának támogatásával Hangya Balázs és kutatócsoportja. A kutatók az idegsejtek működése mellett az Alzheimer-kór kialakulásában játszott szerepüket is vizsgálják.
Lendületesek: Bagoly Zsuzsa
A stroke eredményes kezelésében szó szerint minden perc számít, hiszen az oxigénhiányos agyterületek azonnal elkezdenek elhalni. A krízist legtöbbször egy vérrög okozza, amit vagy gyógyszeresen próbálnak feloldani, vagy mechanikailag kihúzni az érből. A vérrögoldás ugyanakkor súlyos mellékhatásokkal járhat, és az orvosoknak jelenleg nem áll rendelkezésükre olyan gyorsteszt, ami alapján dönthetnének a legmegfelelőbb kezelésről. Bagoly Zsuzsa, a Debreceni Egyetem ÁOK Laboratóriumi Medicina Intézet Klinikai Laboratóriumi Kutató Tanszékének egyetemi docense a Lendület Program támogatásával éppen egy ilyen tesztet igyekszik kifejleszteni, az eredményeik pedig szinte azonnal hasznosulhatnak majd a betegellátásban.
_680_454_1733819474_fill_240x160.jpg)
Lendületesek: Czakó Gábor
Az elméleti kémia mára kilépett a kísérletes vegyészet árnyékából, és saját jogon is felfedező tudománnyá vált. Manapság már gyakran megesik – érvel Czakó Gábor egyetemi docens, az MTA doktora, a Szegedi Tudományegyetem Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszék Lendület Elméleti Reakciódinamika Kutatócsoportjának vezetője –, hogy ha a kísérletes és a számított eredmények nem stimmelnek, akkor a kísérletekkel nincs rendben valami. Az általa vezetett Lendület-kutatócsoport a legalapvetőbb szerves kémiai reakciók molekuláris és atomi mechanizmusait igyekszik matematikai módszerekkel feltárni.
Lendületesek: Bene Márton
A közösségi média térnyerése a politikai kommunikációban is teljesen új helyzetet teremtett. Ez hatással lehet a politikai képviselet működésére is, ami több politikakutató szerint az elmúlt évtizedekben sok demokráciában válságba került. Bene Márton, a Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézet tudományos főmunkatársa, a „Politikai Képviselet a Közösségi Média Korában” Lendület-kutatócsoport vezetője és munkatársai ezért a közösségi média hatásait vizsgálják. E hatások nemcsak a választók szintjén érvényesülhetnek, de befolyásolhatják a politikusok üzeneteit is.
Lendületesek: Bödör Csaba
A daganatos megbetegedések, köztük a vérképző szervek daganatai továbbra is rengeteg ember halálát okozzák, így elsődleges fontosságú a kutatásuk, legyen az felfedező kutatás vagy a kezelésben alkalmazható tudás megszerzése. Bödör Csaba, az MTA doktora, a Semmelweis Egyetem Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet egyetemi tanára és igazgatóhelyettese, a Molekuláris Onkohematológia Lendület-kutatócsoport vezetője már több mint egy évtizede vizsgálja a hematológiai daganatokat. Kutatásaikat a Lendület-pályázat segítségével folytatják, az eredményeik pedig jó eséllyel azonnal alkalmazhatók lesznek a betegellátásban.
