Települések lélekszáma és az iskolát kezdő gyermekek szenzomotoros és kognitív profilja
Települések lélekszáma és az iskolát kezdő gyermekek fejlődési profiljához illesztett módszertani fejlesztés. Országos Neveléstudományi Konferencia – „Elkötelezettség és rugalmasság: a neveléstudomány útjai az átalakuló világban.” ELTE PPK, Budapest, október 26-28.
MTA-AVKF Tanulási-környezet kutatócsoport
Gyarmathy Éva, Pap Judit, Szabó Zénó, Turmezei Mónika (2023)
A Magyar Tudományos Akadémia Közoktatásfejlesztési pályázata keretében induló négyéves kutatási projektünk keretében a tanulási környezet átalakítását vizsgáljuk. Feltételezésünk szerint a jelen oktatási keretek átalakíthatók adaptív fejlesztő környezetté. A kutatás célcsoportja az iskolát kezdő gyermekek, akiknek a fejlődési sajátosságainak követésével vizsgáljuk és alakítjuk a tanulási környezetét. Ebben a munkában egyik fontos elem a különböző településtípusokra jellemző sajátosságok azonosítása, minthogy a szakirodalmi adatok és a tapasztalat is azt jelzi, hogy nagyon eltérő tanulási környezetre van szükség a települések mérete szerint. A kistelepüléseken élő gyerekek elmaradása azonban nem minden téren jelenik meg. A sajátosságok részletesebb elemzése után lehet a tanulási környezet fejlesztésére javaslatokat tenni.
A kutatásban résztvevő fejlesztő gyermekcsoport Szenzomotoros és Kognitív Profiljának ábrázolása a település mérete szerinti felosztásban
A kistelepülések jelenleg újratermelik a szegénységet azáltal, hogy az iskolába érkező gyerekektől – egyéntől, sőt településtől függetlenül – egyforma fejlettséget vár el az oktatás. Vizsgálatunk jelzi, hogy az alapvető gondolkodási képességekben a falusi gyerekek nincsenek jelentős lemaradásban, de a fejlődést akadályozza a szenzomotoros területek, különösen a szekvenciális feldolgozás gyengesége, és a végrehajtó funkciók, különösen a munkamemória éretlensége.
A témához kapcsolódó cikkeink
A különleges nevelési igény és a távtanulás a 21. század fényében
Milyen hatásai vannak a koronavírus-járvány okozta különleges helyzetnek a különleges fejlődésű gyerekekre, illetve az oktatásra? Milyen lehetőségeket kínál a krízis a pedagógia számára és milyen feladatokat kell megoldani a korszerűbb oktatás megteremtése érdekében? Ezekre a kérdésekre válaszol az mta.hu számára írt összefoglalójában Gyarmathy Éva klinikai és nevelés-lélektani szakpszichológus, a Természettudományi Kutatóközpont (MTA Kiváló Kutatóhely) Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Intézet tudományos főmunkatársa.
