MTA-SZTE Földrajz Szakmódszertani Kutatócsoport
Kutatócsoport-vezető: Farsang Andrea
Kutatócsoport elnevezése angolul: MTA-SZTE Research Group on Geography Teaching and Learning
Farsang Andrea akadémikus életének 56. évében, 2022. december 13-án Szegeden elhunyt.
Farsang Andrea 1991-től tanársegédként, majd adjunktusként, 2005-től docensként, majd 2019-től egyetemi tanárként a Szegedi Tudományegyetem Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszékének oktatója. 2008-2019 között a Környezettudományi és Műszaki Intézet vezető helyettese, 2014-2019 között a Természettudományi és Informatikai Kar oktatási dékánhelyettese. 2021-tól az MTA X. osztály Természetföldrajzi Tudományos Bizottság elnöke. PhD disszertációját 1997-ben védte meg. 2000-ben a gödöllői Szent István Tudományegyetemen talajtani szakmérnöki diplomát szerzett. 2010-ben habilitált a Szegedi Tudományegyetemen. MTA doktori értekezését „A víz- és szélerózió szerepe a talaj humusz- és elemtartalmának horizontális átrendeződésében” címmel védte meg 2016 decemberében. Főbb kutatási területei: a feltalaj elemtartalmának térbeli változása, a víz- és szélerózió okozta tápanyagveszteség becslése és modellezése, antropogén talajok osztályozása, valamint a talajtisztítás, s azon belül a fitoremediáció talajtani hátterének kutatása. 2016-ban, majd 2021-ben is elnyerte az MTA Közoktatás-fejlesztési kutatási pályázatán a Földrajz Szakmódszertani kutatócsoport megalapításának és működtetésének lehetőségét és anyagi támogatást a csoport kutatási céljainak megvalósítására.
Pályafutása alatt számos külföldi egyetem meghívásának tett eleget kutatóként, előadóként. 1992-1993-ban a németországi Johann Wolfgang Goethe Egyetemen (Frankfurt am Main), majd 1995/96-ban a Berni Egyetem Talajtani Tanszékén végzett kutatásokat. Több hónapot töltött ezen kívül a Tübingeni (1994), valamint a Hannoveri (2000), a Kieli (2002) és a Würzburgi Tudományegyetemeken (2015) is. A 2019/20 tanévben a berlini Humboldt Egyetem vendégprofesszora. Publikációi révén nemzetközileg is széles körben ismert, amit idézettségi mutatói is jól tükröznek. Eddigi munkássága során 330 közleménye jelent meg, közülük 10 könyvnek volt a szerzője, ill. társszerzője. Eddig megjelent publikációira 1092 hivatkozást kapott. A WoS-ban ill. Scopus-ban referált folyóiratokban eddig 36 tanulmánya jelent meg. Kumulatív impakt faktora 37,8, Hirsch indexe 15. Számos nemzetközileg elismert tudományos folyóirat számára készít bírálatokat (Geoderma, Chemosphere, Pedosphere, Journal of Soils and Sediments), az Agrokémia és Talajtan és a Geometodika folyóiratok szerkesztője.
Kutatási téma
A kutatócsoport tagjai a földrajz tanárképzést folytató felsőoktatási intézmények közül három tudományegyetem (SZTE, DE, PTE) földrajz szakmódszertanosai és informatikusai, a berlini Humboldt Egyetem Földrajz Intézetének kutató professzora, az SZTE Pszichológiai Intézet munkatársa, az Oktatási Hivatal földrajz tananyagfejlesztésért felelős munkatársa, valamint számos szegedi, pécsi, kiskunhalasi és debreceni általános és középiskola földrajztanára. A kutatócsoport vezetője elismert szaktudományi munkássága mellett a szakmódszertani kutatások és fejlesztések egyik vezető személye Magyarországon, számos publikációja és a témában készült három könyve is a tanárképzés megújításának az alapja. A csoport fő célkitűzése, hogy földrajz tankönyvek (hagyományos és online), valamint oktatási segédanyagok hatékonyságát vizsgálja szemkövető eszközök segítségével (Eye Tracker) segítségével, majd az eredmények alapján fejlesztési javaslatokat állítson össze. A tekintetkövetési adatok és vizualizációk elemzése feltárhatja, hogy a vizsgált vizuális tartalom mely részeinek használatával töltötték el a legtöbb időt a vizsgált személyek (jelen esetben általános és középiskolás tanulók), mely részeket hagyták teljesen figyelmen kívül, és hogy például egy grafikon mely területeit tanulmányozták a leginkább. Megtudhatjuk, hogy milyen sorrendben, milyen stratégiával fedezték fel a tananyagot. Mindezen információk beépíthetők az egyes tananyagelemek továbbfejlesztésébe.
