MTA-SZTE Földrajz Szakmódszertani Kutatócsoport (II)
Kutatócsoport-vezető: Kádár Anett
Kutatócsoport elnevezése angolul: MTA-SZTE Research Group on Geography Teaching and Learning
Kádár Anett 2019-ben szerzett PhD-t a Szegedi Tudományegyetemen, és 2023-tól dolgozik egyetemi adjunktusként az SZTE Földrajzi és Földtudományi Intézetében. Elsődleges feladata a földrajz tanárszakos hallgatók oktatása.
2001-ben végzett földrajz szakos középiskolai tanárként a Szegedi Tudományegyetemen, 2002-ben amerikanisztika szakos bölcsész és tanár diplomát, majd 2025-ben szakfordítói és tolmács egyetemi oklevelet is szerzett ugyanitt. 2001-től 2015-ig a Kiskunhalasi Bibó István Gimnázium földrajz-amerikanisztika szakos tanára volt, majd dolgozott a felnőttoktatásban (Bács-Kiskun Megyei Rendőrfőkapitányság Kiskunhalasi RK), szakképzésben (Kiskunhalasi SZC Dékáni Árpád Technikum) és általános iskolában (Kisszállási Sallai István Általános Iskola) is. 2020 és 2023 között a Kiskunhalasi Felsővárosi Általános Iskola földrajz-amerikanisztika szakos tanára volt, ahol jelenleg is óraadó tanár.
Közoktatási pályafutása alatt a tanulók körében végzett kiemelkedő pedagógiai munkájáért 2022-ben a kiskunhalasi Szilády Áron Társaság Pro Iuventute-díjat adományozott neki. Megrendezése óta (2021) országos döntőbe jutó csapata van a Samsung és az Edisonkids Megoldások a holnapért (Solve for tomorrow) kihívásán. Pedagógiai munkáját számos szakmai továbbképzésen való sikeres részvétellel gazdagította eddig. Az MTA-SZTE Földrajz Szakmódszertani Kutatócsoportnak 2017 óta tagja, a Fedezd fel, gondold át! Magyarország földrajza másképp című oktatási segédanyag egyik szerzője. Részt vett SNI-tanulóknak szóló földrajz tankönyv és munkafüzet fejlesztésében (2019). 2023 óta a berlini Humboldt Egyetem (Humboldt-Universität zu Berlin, Németország) COMPOUNDS nevű nemzetközi projektjének tagja.
Az MTA-SZTE Földrajz Szakmódszertani Kutatócsoport létrehozója dr. Farsang Andrea volt. Andrea elismert szaktudományi munkássága mellett a szakmódszertani kutatások és fejlesztések egyik vezető személye volt Magyarországon, számos publikációja és a témában készült három könyve is a tanárképzés megújításának az alapja. A kutatócsoport Andrea szellemi örökségét viszi tovább, és azt az újító és együttműködő szemléletet, amely az ő sajátja volt, és amellyel ezt a kutatócsoportot alapította és vezette.
A kutatócsoport alapító tagjai között a földrajz tanárképzést folytató felsőoktatási intézmények közül három tudományegyetem (SZTE, DE, PTE) földrajz szakmódszertanosai és informatikusai voltak. Az évek során a berlini Humboldt Egyetem Földrajz Intézetének tanszékvezető professzorával, az SZTE Pszichológiai Intézet munkatársával, az Oktatási Hivatal földrajz tananyagfejlesztésért felelős munkatársával, valamint számos szegedi, pécsi, kiskunhalasi és debreceni általános és középiskola földrajztanárral bővült a csapat. A kutatócsoport további felsőoktatási intézmények oktatóinak és kutató inak (EKKE, ELTE, II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola) bekapcsolódásával gazdagodott és nemzetközileg is bővült 2023-ban.
Kutatási téma
A kutatócsoport dr. Farsang Andrea vezetésével sikerrel pályázott 2021-ben egy új közoktatás-fejlesztési kutatási szakaszra, amelyben hagyományos és online földrajz tankönyvek és oktatási segédanyagok fejlesztését és hatékonyságának vizsgálata volt az alapvető célkitűzés. Az új földrajz tankönyvekben megjelenő tartalmak, ábra-szöveg arányok, ezek megjelenése, elrendezése, különös tekintettel a térképi ábrázolásra, valamint a monitoron megjelenő digitális tananyagok feldolgozásának vizsgálata ma sokkal időszerűbb, mint akár csak egy éve is volt. A földrajz tantárgy tanítása és tanulása során Magyarországon és nemzetközi viszonylatban is kiemelt szerep jut különböző témájú térképek értelmezésének, a hagyományos és digitális térkép- és atlaszhasználatnak. A térkép tulajdonképpen a földrajz speciális és egyben univerzális nyelve.
Éppen ezért fő kutatási célunk különböző korú tanulók térképolvasási startégiáinak azonosítása, egy nemzetközileg is validált térképolvasási mérőeszköz (forrás: Humboldt-Universität zu Berlin) segítségével, valamint a Humboldt Egyetem oktatói által kidolgozott térképolvasási kompetenciamodell továbbfejlesztése. A szemmozgáskövető eszközzel történő mérések segítségével kapott eredmények alapján javaslatokat fog a csapat megfogalmazni a tanulók téri tájékozódásának és térképolvasási stratégiáinak fejlesztéséhez, ezzel is javítva a térképhasználat és térképolvasás általános és középiskolai oktatásának minőségét, a hagyományos és digitális tananyagfejlesztés és közreadás minőségét. A fő kutatási célhoz kapcsolódva folytatódik a virtuális valóság (VR) terek és egyéb oktatási szoftverek (például Okosdoboz) alkalmazásához kapcsolódó fejlesztő feladatok és módszerek kidolgozása, ezen belül is a téri tájékozódás és a térképolvasási stratégiák fejlesztéséhez köthető javaslatok és feladatok létrehozása és a validálása. A kutatócsoport munkája ezen anyagok oktatásban való eredményességét és hatékonyságát is hivatott növelni, valamint a tanulók térképolvasási készségeinek fejlődése a mindennapi életben is eredményesen hasznosulhat.
