MTA-SZTE Digitális Tanulási Technológiák Kutatócsoport
Kutatócsoport-vezető: Molnár Gyöngyvér
Molnár Gyöngyvér (1974) a Szegedi Tudományegyetem egyetemi tanára, a Neveléstudományi Doktori Iskola vezetője, az MTA Közoktatási Elnöki Bizottság társelnöke és az MTA-SZTE Digitális Tanulási Technológiák Kutatócsoport vezetője. Fő tudományos érdeklődési köre közé sorolható a technológia alapú mérés-értékelés; a gondolkodási képességek fejlődése és fejlesztése, az iskolában elsajátított tudás minőségének vizsgálata; az információs és kommunikációs technológiák alkalmazási lehetőségei az oktatásban, mind a tudás minőségének fejlesztését célozzák. A világ több országában alkalmazott eDia rendszer fejlesztésének szakmai vezetője. Számos hazai és nemzetközi tudományos szervezet tagja, illetve tisztségviselője. Több hazai, illetve nemzetközi folyóirat szerkesztőbizottságának tagja [pl.: European Journal of Psychology of Education (2015-), Journal of Dynamic Decision Making (2014-), Magyar Pedagógia (2020-), Intelligence (2025-)]. Széles körű hazai és nemzetközi publikációs tevékenységgel rendelkezik. Tudományos közleményeinek, tanulmányainak száma meghaladja a 450-et. Munkáira való független hivatkozások száma meghaladja a 2000-et, Hirsch-indexe: 28. Doktori témavezetése alatt eddig 14 hallgató vehette át fokozatát, ketten védés előtt állnak és további hat aktív hallgatója van. Munkája elismeréseként 2007-ben elnyerte az Akadémiai Ifjúsági Díjat, szintén 2007-ben innovatív tanár oklevélben részesült Párizsban, pedagógiai gyakorlatot segítő kiemelkedő tudományos tevékenysége elismeréseként Apáczai Csere János-díjat vehetett át 2016-ban, 2020-ban SZTE Innovációs Díjában részesült, 2022-ben pedig az SZTE Év Kutatójává választották. Kutatócsoportja 2023-ban OTP Fáy Oktatási Innovációs Díjban részesült. Férjezett, három gyermek édesanyja.
Kutatási téma
A pályázat keretein belül megvalósuló kutatások arra keresik a választ, hogy hogyan tudjuk a technológiai eszközöket a leghatékonyabban a diákok tanulásának, fejlődésének szolgálatába állítani. Ennek érdekében iskolai keretek között elérhető digitális eszközök alkalmazásával igyekeznek megvalósítani a személyre szabott fejlesztést, miközben a diákok profilozásához felhasználják a logadatok elemzésében lévő lehetőségeket (pl. viselkedési mintázatok feltérképezése, a tanulás és a gondolkodási folyamatok láthatóvá tétele). Adaptív, azaz személyre szabott értékelési és fejlesztési módszerek segítségével támogatják a gondolkodási képességek, a kereszttantervi kompetenciák, illetve a hatékony tanuláshoz nélkülözhetetlen képességek mérését és fejlesztését az olvasás-szövegértés, a természettudományos gondolkodás, valamint a transzverzális gondolkodási képességek területén. Tudományos igényességgel tervezett mérések és kontrollcsoportos fejlesztések segítségével bizonyítékokon alapuló eszközöket, módszereket adnak a pedagógusok kezébe, melyek hatékonyan támogatják az egyénre szabott oktatás és fejlesztés megvalósítását.
