Az Akadémiai Aranyéremből évente egy kitüntetés adományozható magyar állampolgárságú (vagy magyar állampolgársággal is rendelkező) akadémikus számára kiemelkedő tudományos, tudományos közéleti, tudománypolitikai és tudományszervezői tevékenysége, illetve tudományterületén az Akadémia és Magyarország tudományos elismertségét és hírnevét erősítő, kiemelkedő eredménye elismeréseként. A díjazott személyére a tudományos osztályok tesznek javaslatokat, amelyeket az Akadémia Kitüntetési és Díjbizottsága
(a továbbiakban: Bizottság) zárt ülésen megtárgyal, majd szavaz az Akadémiai Aranyéremre javasolt személyről.

A Bizottság elnöke az MTA Elnöksége elé terjeszti a javaslatot, amelynek szavazati jogú tagjai titkos szavazással döntenek a kitüntetni kívánt személyéről.

A kitüntetett aranyérmet és díszoklevelet kap. Az aranyérem tervezésére 1961-ben több magyar éremművészt is felkértek, a megbízást végül Vigh Tamás kapta meg. Az érem a modern magyar éremművészet megújulásának egyik első darabja. Előlapján a megmozgatott, ívelt felületen a csónakon álló Arkhimédész balra néző, álló alakja látható, jobb kezében tartva a nevezetes ingát. A háttér teljesen sima, az álló alak kissé jobbra, fent van elhelyezve.
A hátlapon hat sorban A / MAGYAR / TUDOMÁNYOS / AKADÉMIA / ARANY- / ÉRME felirat olvasható. A mindenkori díjazott neve és az adományozás dátuma az érem peremén található. Az első kitüntetett az Akadémia akkori elnöke, Rusznyák István volt. Az 1999-es évtől vert kivitelben, 375,10 g nyers súllyal és 72 mm átmérővel készül az Akadémiai Aranyérem.

Díjazottak

Videók