Az Akadémiai Ifjúsági Díjat a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) főtitkára alapította 1972-ben, 16/1972. (A.K. 18.) MTA-F sz. utasításával, az akadémiai tudományos kutatóhelyen dolgozó 30 év alatti fiatal kutatók szakmai munkájának ösztönzésére és a kiemelkedő tudományos eredmények elismerésére. Az Akadémiai Ifjúsági Díj tehát nem kis számú „győztes” érmes helyezését megállapító díj, célja elsősorban a pályamunkájuk alapján arra érdemes fiatal kutatók minél nagyobb számának elismerése, tudományos munkájuk ösztönzése, támogatása.

A díj elnyerésére egyéni munkával elért tudományos és műszaki eredménnyel lehetett pályázni. A díjat alapító főtitkári utasítás a benyújtható pályázati témák típusainak széles körét határozta meg, nevezetesen: könyv, cikk, cikksorozat, szabadalom, találmány, doktori értekezés, berendezéstervezés, -építés, amely elismerő hazai vagy külföldi szakmai visszhangot váltott ki.

Az évek alatt a díj alapításáról szóló utasítás többször módosult, de az eredeti alapítói szándék lényegében nem változott: 1983-tól a pályázók korhatára 35 évre emelkedett és az egyéni teljesítmény mellett a csoportmunka is elismerési lehetőséget kapott. A nyolcvanas években a díj sorsa összefonódott az „Alkotó Ifjúság” országos pályázati rendszerrel, s az értékelésben kiemelten szerepelt a pályamunka gyakorlati értéke, megvalósíthatósága, társadalmi hasznossága.

Az elmúlt évtized pályázati kiírásai és értékelési metodikája a pályamunkák tudományos értékére helyezi a hangsúlyt, a pályamunka tudományelméleti, tudomány-módszertani, kulturális vagy oktatási jelentősége és társadalmi hasznossága mellett.

Az MTA illetékes tudományterületi osztályai rangsorolják a pályaműveket, amelyek alapján a Tudományértékelési Elnöki Bizottság (TÉB) kialakítja a díjazásra vonatkozó javaslatát. A javaslat alapján az Akadémia elnöke dönt a díjazottak személyéről. A TÉB tudományos osztályonként legalább egy díjazott támogatását javasolja.

Az Akadémiai Ifjúsági Díj elődje meghívásos pályázat volt, amelyre az MTA kutatóintézeteinek fiatal kutatói pályázhattak. A kutatóhálózat leválasztása miatt a díj kiírása 2020-ban meghiúsult. Az MTA vezetése elkötelezte magát arra, hogy a díjat megújítva, nyílt pályázatként újra meghirdesse, ahová már nem csak a volt kutatóhálózat fiatal kutatóinak pályázatát várják, hanem valamennyi fiatal MTA köztestületi tagsággal rendelkező kutató nagyszerű kutatási eredményeit.

A díj presztízsét jelentősen növeli az a tény, hogy az eddigi legfeljebb 18 pályadíj helyett az Akadémiai Ifjúsági Díj 2022 kiírása szerint már legfeljebb 22 díjat ítélnek oda.

Az Akadémiai Ifjúsági Díj oklevéllel és pénzjutalommal jár, amelynek mértéke megduplázódott. A díjat az Akadémia főtitkára ünnepélyes keretek között, az elbírálást követő év februárjában adja át.

A díjazottak névsorát és a nyertes pályaművek címét az Akadémiai Értesítő közli, valamint azok az Akadémia honlapján megjelennek.