Díjak, kitüntetések

Akadémiai Díj

Az Akadémiai Díjat 1960-ban alapították. A díj az évek során több változáson ment át, de azok magát az érmet nem érintették. A díjat az MTA Elnöksége adományozza évente 11 kiemelkedő tudományos tevékenységet végző, természetes személy kutatónak vagy kutatócsoportnak az utolsó öt évben elért, már értékelhető kutatási eredmény, szakkönyv, publikáció, közlemény elismerésére.

A díj korszerűsítését az Elnökség 44/1971. számú határozatában végezte el, míg a díjhoz járó bronzéremről a 60/1990. számú elnökségi határozat döntött.

Az Akadémiai Díj érme

Az összesített javaslatokból készített előterjesztést az MTA Kitüntetési és Díjbizottsága (a továbbiakban: Bizottság) zárt ülésen megtárgyalja, és titkos szavazással dönt a díjra javasolt személyekről. A Bizottság elnöke
a javaslatot az MTA Elnöksége elé terjeszti, amelynek szavazati jogú tagjai titkos szavazással döntenek a díjjal kitüntetni kívántak személyéről. A díjat az MTA elnöke adja át az Akadémia májusi közgyűlésén.

A kitüntetéssel díszoklevél, érem és pénzjutalom jár. Az érem előlapjának jobb oldalán Széchenyi István félalakos, balra néző portréja látható, erőteljesen kiemelkedő, szabálytalan geometriai formákkal ábrázolva az Akadémia alapítóját. Bal oldalon a tőle származó idézet hét sorban: A TUDO / MÁNYOS / EMBERFŐ / MENNYISÉGE/ A NEMZET/ IGAZI/ HATALMA; alatta SZÉCHENYI/ ISTVÁN neve olvasható. Az emberalak erős plaszticitását jól ellensúlyozzák a finom, vékony vonalakkal készült betűk, változó nagyságuk harmonizál a test különböző méreteivel és formáival. Legalul az érmet készítő művész, Csikszentmihályi Róbert CSR monogramja látható. A hátlapon MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA köriratban az MTA Székház főbejárati oldala látható, alatta az Akadémia alapításának dátuma: 1825. Az érem öntött, bronz, 97 mm átmérőjű.

Akadémiai Díjasok (1961–1989)

Akadémiai Díjasok (1990–2021)