Lendületesek: Koltai Júlia
Bár az online tér a való világtól merőben különbözőnek tetszik, az emberek internethasználatában mégis felfedezhetők az offline társadalomban meglévő struktúrák. A különböző társadalmi csoportokhoz tartozó, különböző hátterű emberek eltérő módon használhatják a digitális eszközöket. Sőt, eszközhasználatuk vizsgálatával akár a társadalomról magáról is következtetéseket vonhatunk le. Koltai Júlia Anna, a Társadalomtudományi Kutatóközpont tudományos főmunkatársa, az MTA–TK Lendület Digitális Társadalomtudomány Kutatócsoport vezetője a Lendület Program támogatásával a társadalmi struktúrákat és egyenlőtlenséget vizsgálja a digitális adatok tükrében.
A digitális forradalom óta életünk jelentős része az online térben zajlik, ezzel együtt azonban egyre több digitális adat gyűlik rólunk, ráadásul nemcsak a szigorúan vett online tevékenységünk (például a közösségi média használata vagy az internetes vásárlás) közben, hanem az offline, mindennapos életünk során is (például ha bankkártyával fizetünk egy üzletben vagy mobiltelefonálunk). Tehát egész életünk során rengeteg digitális adat keletkezik rólunk, ennek ellenére a társadalmi struktúrákkal foglalkozó kutatások a legutóbbi időkig csak nagyon korlátozottan emelték be e digitalizációs folyamat hatásait az elméletekbe, és alig aknázták ki a bennük rejlő kutatási lehetőségeket.
Koltai Júlia Fotó: tk.hun-ren.huAz a kevés vizsgálat, ami mégis ezzel foglalkozott, általában kérdőíveket használt, vagyis az emberek emlékezetére, önbevallására hagyatkozott a digitális eszközök és a digitális tér használatával kapcsolatban (például rákérdeztek, hogy az illető mennyit internetezik, milyen appokat használ, stb.). Emellett a kérdőív más kérdései alapján határozták meg az egyén társadalmi struktúrában elfoglalt pozícióját, majd e két jellemzőhalmazt vetették össze egymással. De Koltai Júlia Anna szerint e kérdőívek csak nagyon korlátozottan alkalmasak a tényleges digitális tevékenység mérésére.
„Amit csinálunk az interneten, az nem feltétlenül egyezik meg azzal, amit mondunk, hogy csinálunk
– érvel a Lendület-kutatócsoport-vezető. – Egyrészt nem valljuk be az összes tartalomfogyasztásunkat, másrészt a cselekedeteinkről őrzött szubjektív képünk nem mindig egyezik a valósággal. Általában alulbecsüljük azt, hogy mennyi időt töltünk a közösségi média használatával, egyszerűen nem emlékszünk jól. Összességében tehát az alanyok visszaemlékezésein alapuló felmérések nem eléggé megbízhatóak.”
Hogyan lehet hát objektív adatokat szerezni arról, hogy az emberek mit csinálnak valójában a digitális térben, és ez hogyan függ össze a társadalmi struktúrában elfoglalt helyükkel? Adódik a válasz: megfigyeléssel, majd a meglévő társadalmistruktúra-elméletek kiegészítésével az így szerzett adatokkal. Manapság már rengeteg eszköz áll a kutatók rendelkezésére ahhoz, hogy igen részletesen nyomon kövessék az emberek minden digitális tevékenységét, és ebből különösebb emberi beavatkozás nélkül döbbenetesen nagy adatbázisokat állítsanak össze, amelyek olyan összefüggések feltárására is alkalmasak lehetnek, amelyekről a néhány évtizeddel ezelőtt dolgozó szociológusok nem is álmodhattak. Ugyanakkor az efféle adatgyűjtés hihetetlenül nagy adatvédelmi kockázatot is rejt magában, így a kutatóknak rendkívül körültekintőnek kell lenniük.
Sok társadalomtudományi kutatást folytatnak teljes mértékben anonimizált adatokkal (éppen az adatvédelmi kockázatok miatt), tehát olyan nagy tömegű mobiltelefon-használati, közösségimédia-használati, bankhasználati adatokkal, amelyekről fogalmuk sincs a kutatóknak, hogy milyen (hány éves, hol lakó, milyen iskolázottságú) emberek állnak mögöttük. Ez nyilvánvalóan csökkenti a belőlük levonható következtetések hatókörét. A nagy kérdés, hogy hogyan lehetne ezt a problémát úgy orvosolni, hogy közben ne sérüljenek az alanyok személyiségi jogai, magánszférája.
„Vagyis a kutatásunk legfőbb célja, hogy a társadalmistruktúra-elméleteket kiegészítsük az emberek digitális adataival (az online térben végzett tevékenységeikről, illetve a való világbeli hétköznapi tevékenységeikről)
– érvel Koltai Júlia. – Ezzel sokkal objektívebb adatokat kapunk majd a digitális térbeli történésekről. A kutatásaink innovativitása abban áll, hogy egyszerre végzünk adatdonációs és kérdőíves adatfelvételt ugyanazoktól az emberektől, méghozzá reprezentatív mintán. Az adatdonáción azt értjük, hogy maguk az alanyok adják át nekünk a digitális tevékenységükről szóló, objektív jegyzőkönyvszerű adatokat. Eddig még tudtunkkal nem végeztek olyan társadalmistruktúra-kutatást, amelyben egyszerre állt volna rendelkezésre objektív digitálistevékenység-adat és kérdőíves felmérés ugyanattól az embertől, ráadásul az adatfelvétel reprezentatív lett volna az egész népességre.”
Vagyis a kutatás során olyan adatbázist építenek a társadalomkutatók, amely egyszerre tartalmazza a vizsgált személyek digitális tevékenységét, demográfiai adatait és ezáltal a társadalmi struktúrában elfoglalt pozíciójukat. A demográfiai adatok egy részletes kérdőív kitöltése által állnak a kutatók rendelkezésére. Az adatdonáció során pedig az erre vállalkozó alanyok (akik a folyamat egészében megőrzik a saját adataik feletti teljes fennhatóságukat) a kutatók instrukciói alapján lekérik a különböző netes szolgáltatóktól (Google, Facebook, Instagram, TikTok stb.) a róluk őrzött adatokat, és átadják őket a kutatóknak. Az adatokat egy nagyon komplex algoritmus úgy alakítja át, hogy a résztvevők ne legyenek többé azonosíthatók, a kutatás szempontjából lényeges demográfiai és szociális adatok azonban mégis megmaradjanak.
A tervek szerint 800-1000 emberről veszik fel ezeket az adatokat, akiket úgy választanak ki, hogy összességük jól reprezentálja a magyar okostelefon- és internethasználó társadalmat. A Lendület Program segítségével a kutatócsoport tagjai emellett egy mobiltelefonos applikációt is fejlesztenek, amely képes nyomon követni a felhasználók tevékenységét (pl. földrajzi helyzetét, más emberekkel folytatott kommunikációját, apphasználatát), és ezeket az adatokat (természetesen megint csak anonimizálva, az adatvédelmi irányelvek figyelembevételével) átadják a kutatóknak.
„Kíváncsiak vagyunk arra, hogy
máshol vannak-e a fő törésvonalak az emberek digitális viselkedése alapján, mint amit a szociológusok már leírtak a társadalom rétegződéséről
– folytatja Koltai Júlia. – Ehhez azonban olyan társadalmi csoportokat is rá kell bírnunk a részvételre, amelyek egyébként kevésbé lennének erre hajlandók. Ezzel kapcsolatban már több elővizsgálatot is végeztünk, amelyek eredményeit már elküldtük egy folyóiratnak. Azt találtuk, hogy a klasszikus kérdőíves vizsgálatokhoz képest az emberek nyitottabbak a digitális adatok átadására, valószínűleg a módszer újdonságértéke miatt. Az idősebbek óvatosabbak, a fiatalok nyitottabbak az adataik megosztásával kapcsolatban. Mi is tudatában vagyunk a téma szenzitivitásának, ezért nagyon komoly etikai engedélyeztetési körökön vagyunk túl, a nyers adatokhoz sem férhet hozzá majd az összes kutató, csak olyanok – nagyon alacsony számban – akik szigorú titoktartási nyilatkozatot írtak alá.”
A témához kapcsolódó cikkeink
Lendületesek: Horváth Sándor
Bár a szocializmus munkakultúráját áthatotta a mellékes állások bonyolult rendszere, e jelenség társadalmi hatásait és történeti kontextusát ez idáig meglepően kevéssé kutatták. De az 1956-os forradalomban jelentős szerepet vállaló munkástanácsok történetét sem tárták még fel behatóan. Így a Horváth Sándor, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet Jelenkortörténet osztályának vezetője által irányított MTA-BTK Lendület Munkaformák Kutatócsoport tervezett kutatóprogramja valóban hiánypótló eredményeket hozhat.
Lendületesek: Giuseppe Habib
A nemlineáris dinamikában ma is számos megoldatlan problémával találkozhatunk. Például nagyon nehéz a jelenleg rendelkezésre álló eljárások segítségével meghatározni, hogy egy rendszer mennyire lesz robusztus, vagyis hogyan fog ellenállni az őt az egyensúlyi állapotából kimozdítani igyekvő zavarásoknak. Giuseppe Habib munkatársaival e téren fejleszt új eljárásokat a Lendület Program támogatásával.
Lendületesek: Kállay Mihály
A kvantumkémiai számítások esszenciálisak a modern kémiában, hiszen általuk a molekulák és a reakciók megannyi energetikai jellegzetessége kiszámítható, előre jelezhető. Csakhogy e számítások hatalmas számítástechnikai kapacitást igényelnek, és a nagyobb molekulák esetén szó szerint az idők végezetéig tarthatnak. Ezért az MTA-BME Lendület Kvantumkémiai Kutatócsoport Kállay Mihály egyetemi tanár, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Fizikai Kémia és Anyagtudományi Tanszék vezetőjének irányításával olyan „trükkös” módszereken dolgozik (analóg módon például a nagy digitális fotók tömörítésével), amelyek révén e számítási idő drasztikusan csökkenthető.
Lendületesek: Lőrincz Péter
A sejtekben zajló egyik legalapvetőbb folyamat a környezetből felvett külső, illetve a selejtezésre ítélt belső anyagok lebontása. Mindkét folyamat a lizoszómákban megy végbe, az ehhez kapcsolódó anyagszállítás pedig membránnal határolt hólyagok, vezikulák közvetítésével történik. Lőrincz Péter, az ELTE Anatómiai, Sejt- és Fejlődésbiológiai Tanszék adjunktusa, az MTA-ELTE Lendület Vezikuláris Transzport Kutatócsoport vezetője és munkatársai ezt a vezikuláris transzportot kutatják az ecetmuslica sejtjeiben a Lendület Program támogatásával.
Lendületesek: Csörgő Bálint
A kórokozó baktériumok genomjában sok olyan génszakaszt találhatunk, amelyek egykoron baktériumokat fertőző vírusok, vagyis fágok révén kerültek oda. E szakaszokat hívjuk profágoknak. Vannak olyan profágok, amelyek a gazdabaktériumot számára kifejezetten előnyös tulajdonságokkal, afféle „szupererővel” ruházzák fel, például növekszik tőlük a fertőzőképessége. Csörgő Bálint, az MTA-SZBK Lendület Géntechnológiai Kutatócsoport vezetője és munkatársai azt remélik, hogy a Lendület Program támogatását élvező, profágokkal kapcsolatos kutatómunkájukkal hozzájárulhatnak a bakteriális fertőzések és az antibiotikum-rezisztencia legyőzéséhez.
Lendületesek: Lázár Viktória
A 21. század egyik legnagyobb orvosi kihívását szinte bizonyosan az antibiotikumokra rezisztens baktériumtörzsek elleni küzdelem fogja jelenteni. Mára számos olyan baktériumcsoport fejlődött ki, amely több (vagy akár a legtöbb) ismert antibiotikumnak ellenáll, így az eddig bevett terápiák hatástalanok ellene. Az MTA Lendület Program támogatásával Lázár Viktória a Szegedi Biológiai Kutatóközpontban alapított kutatócsoportjával olyan új, fenntartható antimikrobiális kombinációs kezelési stratégiákat térképez fel, amelyek lassítják az antibiotikum-rezisztencia kialakulását és terjedését.
Lendületesek: Csonka Szabolcs
Bár elméletben a szupravezető áramkörök jelentősen növelhetnék a szuperszámítógépek erejét, a kutatások technikai problémák miatt évekkel ezelőtt megrekedtek. Ezen igyekszik változtatni a Csonka Szabolcs, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Fizika Tanszékének docense által vezetett Lendület-kutatócsoport, amely nanoméretű áramköröket fejleszt. Kutatásaik hozzájárulhatnak az igazán hasznos kvantumszámítógépek megjelenéséhez is.
Lendületesek: Berkesi Márta
A légköri szén-dioxid egy része – amelynek mennyisége nem ismert – a föld mélyéből származik. A Berkesi Márta, a Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet tudományos főmunkatársa vezetésével alakult Lendület-kutatócsoport e jelenséget vizsgálja, méghozzá az ásványokba zárt, úgynevezett fluidumcseppecskék, vagyis folyadék- és gázzárványok kutatása segítségével. Ezek az alig néhány mikronos zárványok féltve őrzik hajdani kémiai környezetük csapdába ejtett lenyomatait. Berkesi Márta és kutatócsoportja eredményei révén jobban megérthetjük, hogy a földtani eredetű szén-dioxid milyen szerepet játszik az atmoszférikus szén-dioxid-koncentráció kialakulásában.
Lendületesek: Kovács András
Alig van nehezebben vizsgálható jelenség az univerzumban a sötét energiánál, ami talán még a sötét anyagnál is jobban rejtőzködik kutatómódszereink elől. Mégis erre vállalkozik Kovács András, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) munkatársa, az MTA-CSFK Lendület Nagyskálás Szerkezet Kutatócsoport vezetője, aki korábban már számos globális égboltfelmérő kollaborációban részt vett, és lendületes kutatásai során használ majd chilei és a Kanári-szigeteken található obszervatóriumok által szolgáltatott, sőt űrtávcsőről származó adatokat is.
Lendületesek: Gyuranecz Miklós
A védőoltások az állati kórokozókkal szembeni védekezésben pontosan ugyanolyan fontos szerepet játszanak, mint az emberi járványok elleni harcban. Gyuranecz Miklós, az Állatorvostudományi Kutatóintézet tudományos tanácsadója, a Lendület Program egyik nyertese kutatócsoportjával a Mycoplasma hyorhinis kórokozó ellen fejleszt vakcinát, miközben kutatásaiknak köszönhetően magáról az organizmusról is sokkal többet fogunk tudni. Ez a Mycoplasma a malacokat fertőzi meg, gyulladásokat vált ki bennük, aminek hatására nem fejlődnek megfelelően, és így romlik a hústermelés hatékonysága. Vagyis a Lendület-kutatásnak egyszerre lesz állategészségügyi és gazdasági haszna is.
Lendületesek: Siklósi Zsuzsanna
A rézkor a legfontosabb korszakok egyike az emberiség fejlődésében. Számos olyan innováció származik ebből a periódusból, amely alapvetően határozta meg az ember későbbi fejlődését. A Kárpát-medence különleges szerepet töltött be ebben a korszakban, hiszen összekötő kapocsként működött Európa déli és keleti, illetve nyugati területei között. Rajta áramlottak keresztül a termékek és az új elképzelések. Így a rézkori régészeti leletegyüttes kutatása rendkívüli felfedezésekkel kecsegtet az itt lakó emberek életével, illetve általánosságban a tudásátadás mikéntjével kapcsolatban is. Az akadémiai kiválósági program segítségével Siklósi Zsuzsanna, az ELTE BTK Őskori és Elő-Ázsiai Régészeti Tanszék adjunktusa és munkatársai a rézkori szociális hálózatokat, illetve az innovációk terjedésének folyamatát kutatják.
