MTA-ELTE TK Iskola és Egészség Kutatócsoport
Kutatócsoport-vezető: Győri Ágnes
Győri Ágnes az ELTE Társadalomtudományi Kutatóközpont Szociológiai Intézetének tudományos főmunkatársa. Szociológia, kulturális antropológia és történelem szakos középiskolai tanári végzettséggel rendelkezik. PhD fokozatát 2015-ben szerezte a Budapesti Corvinus Egyetem Szociológia Doktori Iskolájában. Szakterülete az egészség- és oktatásszociológia. Korábbi kutatásai a szakmai tanárképzés módszertani fejlesztésére, a különböző tanulási motívumokra ható tanári értékelési és tudásátadási eszközök – különös tekintettel az innovatív pedagógia módszerek – iskolai hatékonyságának vizsgálatára, valamint a szakma- és iskolaválasztás társadalmi különbségeire irányultak. Kutatásainak más területei a mentális egészséggel, a kiégés kockázati tényezőivel és a pszichoszociális stressz következményeivel kapcsolatosak. Hazai és nemzetközi szinten számos publikációja van, a legfontosabbak közé az SSM Population Health folyóiratban 2023-ban, illetve a Current Psychology-ban 2025-ben megjelent társszerzős cikkei tartoznak. 2021 és 2024 között vezetője volt az OTKA alapkutatási program keretében támogatott, NKFIH FK138315 sz. kutatási projektnek, 2025 őszétől az MTA Közoktatás-fejlesztési Kutatási Program keretében megalakult MTA-ELTE TK Iskola és Egészség Kutatócsoport vezetője.
Kutatási téma
Multidiszciplináris kutatócsoportunk fő célja annak vizsgálata, hogy az iskolás gyerekek mentális és fizikai egészsége milyen összefüggésben áll az egészségműveltségükkel, valamint egészségmagatartásukkal, és hogy az iskola milyen közvetítő szerepet játszik ezekben a kapcsolatokban. A tanulók mentális terhelése és egészségügyi problémái, valamint egészséggel kapcsolatos tudása és egészségmagatartása közötti összefüggések vizsgálata nemcsak Magyarországon, hanem nemzetközi szinten is ritka. A kutatásban kiemelt figyelmet fordítunk annak feltárására, hogy az iskolai környezet – beleértve a tananyagot, a pedagógiai módszereket, a pedagógusok és kortársak támogatását, valamint az iskolai egyenlőtlenségeket – milyen mechanizmusokon keresztül befolyásolja a tanulók egészségértését, egészségmagatartását, és ezek révén mentális és fizikai egészségét. Várakozásaink szerint eredményeink hasznos információkat nyújtanak a diákok, tanárok, szakemberek és szülők számára az egészségtudatosság kialakításához. Politikai és gazdasági szinten alapot biztosítanak olyan átfogó iskolai egészségnevelési programok és közpolitikák kidolgozásához, melyek hosszú távon hozzájárulhatnak a közegészségügy és az oktatási rendszer eredményesebb működéséhez.
