A tanulmány azt vizsgálta, miként befolyásolják a kereskedelmi forgalomban kapható, nem digitális társasjátékok a középiskolások matematikai teljesítményét és gondolkodási készségeit. A kutatásban 170 tizedikes magyar diák vett részt négy különböző iskolából, akiket egy kísérleti (N=79) és egy kontrollcsoportra (N=91) osztottak. A kísérleti csoport tagjai kilenc héten keresztül heti egy matematikaórát társasjátékozással töltöttek a hagyományos tanóra helyett.

A kísérlethez olyan népszerű játékokat választottak, mint az Aranyásók, az Azul és a Kartográfusok. Ezeket a játékokat a rövid játékidő, az egyszerű szabályok és a szerencsefaktor alacsony szerepe alapján válogatták össze, hogy fejlesszék a stratégiai tervezést, a kombinációs készséget és a térbeli látást.

A kutatás legfontosabb eredményei:

• Geometriai készségek: A társasjátékozó csoport tagjai jelentős fejlődést mutattak a geometriai készségek terén, míg a hagyományos módon tanuló kontrollcsoportnál nem volt tapasztalható javulás.

• Tantárgyi tudás: A kísérleti csoport tagjai – annak ellenére, hogy kevesebb időt fordítottak direkt gyakorlásra – szignifikánsan jobban teljesítettek a témazáró dolgozatokban (másodfokú egyenletek és geometriai transzformációk), mint a kontrollcsoport.

Tovább a cikkhez

• Logikai készségek: Ebben a tekintetben nem mutatkozott szignifikáns különbség a két csoport között, ami a rövid (9 hetes) időszakkal vagy a tesztek és a játékok közötti eltérő logikai fókusszal magyarázható.

A tanulmány következtetése szerint a társasjátékok beépítése a középiskolai matematikaoktatásba rendkívül hasznos lehet. A játékok nemcsak motiváló környezetet teremtenek, ahol a vereség nem bukás, hanem a stratégiaalkotás része, hanem anélkül fejlesztik a kognitív készségeket, hogy az a tantervi követelmények rovására menne. Sőt, a játékos megközelítés hatékonyabbnak bizonyult a tananyag elsajátításában, mint a puszta feladatmegoldó gyakorlás