Konferencia a nyelvfejlődési zavarról
A nyelvfejlődési zavar egy gyakori fejlődési zavar, amely az anyanyelv elsajátításának, beszédben és írásban való használatának a nehézségeiben mutatkozik meg. Ez a zavar a gyerekek kb. 7-8 százalékát jellemzi. Többségüknél felnőttkorban is fennmarad, és hosszú távon befolyásolja társas kapcsolataikat, iskolai pályafutásukat, mentális egészségüket, munkavállalási lehetőségeiket. Az érintett gyerekek támogatásában fontos szerepe van a szülők és a szakemberek tájékoztatásának, a zavar korai felismerésének, a célzott logopédiai terápiának és az elfogadó családi és pedagógiai környezetnek.
A nyelvfejlődési zavar jelensége nemcsak a társadalom nagy része, de még a gyerekekkel foglalkozó szakemberek (így többek között pedagógusok, orvosok, pszichológusok) számára is kevéssé ismert. Így gyakran előfordul, hogy az érintett gyerekek nehézségeit nem veszik észre, vagy tévesen értelmezik. Egy nagy mintán végzett vizsgálatban Tomblin és munkatársai (1997) arról számoltak be, hogy bár az 5 éves gyermekek 7,4%-ánál diagnosztizáltak nyelvi zavart, e gyermekek szüleinek csupán 29%-a tudott korábban arról, hogy gyermeküknek beszéd- vagy nyelvi problémája van.
Az ATV Start Plusz vendége Kas Bence logopédus, nyelvész, az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar egyetemi docense.
Hazánkban a logopédiai ellátásban részt vevő, ismert, nyelvi zavart mutató gyermekek aránya jóval kisebb, mint amennyire a nagymintás nemzetközi kutatásokban közölt gyakoriság alapján számítani lehetne. A 2018/19-es tanév statisztikái alapján a nyelvi zavarral diagnosztizált és köznevelési rendszerben folyó logopédiai ellátásban részesülő gyermekek összesített aránya mindössze 3,55%, szemben a NYFZ 7,4-7,6%-os prevalenciájával, amelyet nagymintás amerikai és brit vizsgálatok igazoltak (Tomblin et al. 1997, Norbury et al. 2016).
Azok a gyermekek, akiknek a nyelvi nehézségeit nem ismerik fel időben, gyakran a másodlagos tünetek összetettebb halmazától szenvednek, beleértve a szociális, érzelmi, tanulási és viselkedési problémákat. Ezt szeretné megelőzni a nyelvfejlődési zavar társadalmi ismertségét célzó kampány, a Raising Awareness of Developmental Language Disorder (RADLD), mely videócsatornáján, honlapján, a csatlakozó szervezeteken keresztül, és az október végén szokásos nemzetközi napon terjeszti a szükséges információkat.
A kampányhoz csatlakozó hazai résztvevők a korábbi években többek között magyar fordítást készítettek a NYFZ-t bemutató, díjnyertes rövidfilmhez (DLD 1-2-3) és az alapvető információkat közlő tudnivalókhoz (Nyelvfejlődési zavar (NYFZ) - Tudnivalók), online kvízben hívták fel a figyelmet a legfontosabb tévhitekre, vagy éppen a pedagógusok számára hozzáférhető ismeretterjesztő cikket írtak a NYF-ről.
A nyelvfejlődési zavarban érintett gyerekek hazai ismertségének, diagnosztikájának és támogatásának fejlesztése érdekében Karunkon alakult meg az MTA által finanszírozott MTA-ELTE Nyelvfejlődési Zavarok Kutatócsoport, mely az ellátási nehézségek okainak felderítését, továbbá óvodás és iskolás korban megvalósítható intervenciós módszerek fejlesztését és hatásvizsgálatát tűzte ki célul. A teljes tanulmány itt érhető el.
Ami pedig a kutatócsoport új eredménye, hogy hazánkban az érintett gyerekek jelentős része különböző okok miatt nem kerül felismerésre, és csak a következményes beilleszkedési, tanulási és magatartási problémák kapcsán jutnak el szakemberhez - gyakran későn.
Az MTA-ELTE Nyelvfejlődési Zavarok Kutatócsoport konferenciát rendezett 2024. október 18-án a Nyelvfejlődési Zavar Nemzetközi Napja (DLD Day 2024) alkalmábólKépgaléria a rendezvényről
Az MTA-ELTE Nyelvfejlődési Zavarok Kutatócsoport az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karon belül működik, és különböző tudományterületek szakértőiből áll, mint például kognitív neuropszichológia, nyelvészet, logopédia és zeneterápia. Kutatásaik alapkutatást, eszközfejlesztést, diagnosztikai és terápiás hatásvizsgálatokat ötvöznek. Céljuk innovatív szűrőeljárások és terápiás módszerek kidolgozása a nyelvfejlődési zavarokkal küzdő gyermekek és az őket segítő szakemberek számára.
A nyelvfejlődési zavar nemzetközi napja alkalmából rendezett konferenciát prof. dr. Marton Klára nyitototta meg, aki a kognitív stabilitás és rugalmasság nyelvi képességekkel való összefüggéseiről tartott előadást. Ezt követően prof. dr. Lukács Ágnes mutatott be egy új, sztenderdizált diagnosztikai eszközt. Dr. Kas Bence előadásában arra keresi a választ, hogy vajon a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézségek (BTMN) mögött állhat-e nyelvfejlődési zavar, míg Rohár Alexandra az e nehézségekkel diagnosztizált gyermekek kognitív kontroll funkcióit elemzi.
A szünet után S. Pintye Mária a nyelvi késés kezelésének új megközelítését ismertetette, amely az Embodied Cognition szemléletén alapul. Dr. habil. Csányi Tamás a magyar pedagógusok idegtudományi műveltségét vizsgálja, és rávilágít arra, hogy mennyire hisznek a neuromítoszokban. Dr. Varga Ágnes előadásában a kontrollált zenei folyamatok nyelvfejlődést támogató hatását mutatatta be. A nap végén könyv- és tesztbemutatók is várhatóak: prof. dr. Marton Klára új könyvét, a Cognitive Control along the Language Continuum című művet ismertette, valamint prof. dr. Lukács Ágnes és dr. Kas Bence bemutatták a KOBAK, a Komplex Beszélt Anyanyelvi Képességtesztet.
A konferencia részletes programja itt érhető el
