A konferencia felvétele ide kattintva tekinthető meg.

Program

14.00–14.15 Megnyitó. Az Akadémia Alkalmazott Nyelvészeti Munkabizottsága
Fóris Ágota, az MTA Alkalmazott Nyelvészeti Munkabizottság elnöke

14.15–14.45
Klaudy Kinga
Az MTA és az Alkalmazott Nyelvészeti Munkabizottság első 20 éve

14.45–15.15
Navracsics Judit
Alkalmazott nyelvészet Veszprémben

15.15–15.45
Károly Krisztina
Episztemológiai kihívások, elméleti paradigmák, kutatási módszerek és eredmények a tudományos szakfordítás vizsgálatában

15.45–16.15
Schirm Anita
Hát szóval ez egy ilyen érdekes terület. A magyarországi diskurzusjelölő-kutatás a kezdetektől napjainkig

16.15–16.45
Fenyvesi Anna
A magyar nyelvi tájkép, különös tekintettel az Appalache régió amerikai magyar sírfeliratainak nyelvhasználatára

16.45–17.15
Markó Alexandra – Gráczi Tekla Etelka
Új lendületben az artikulációs kutatások

17.15–17.45
Váradi Tamás
Mit tudnak valójában a nagy nyelvi modellek? Nyelvészeti kérdések az LLM-ek értelmezéséhez

17.45–18.00
Zárszó
Gráczi Tekla Etelka, az MTA Alkalmazott Nyelvészeti Munkabizottság titkára

Az előadások összefoglalói

Klaudy Kinga professzor emeritus
ELTE BTK Fordító- és Tolmácsképző Tanszék

Az MTA és az Alkalmazott Nyelvészeti Munkabizottság

Előadásomban az MTA I. Osztály Nyelvtudományi Bizottsága Alkalmazott Nyelvészeti Munkabizottságának első öt ciklusáról fogok beszélni, melyek közül a harmadik és a negyedik ciklusban Alkalmazott Nyelvészeti Bizottsággá lépett elő, majd az ötödikben ismét Munkabizottság lett, és az is maradt napjainkig. A kettő között nagy a különbség, mert a változó elnevezés tükrözi a harcot az alkalmazott nyelvészeti kutatások legitimitásának elismertetésért. Az említett öt ciklus a 20-ik század utolsó két évtizedét öleli fel 1980‒2000-ig. Ezalatt a 20 év alatt az alkalmazott nyelvészet egyre fontosabbá vált, de ezt nem volt könnyű elfogadtatni, mivel az alkalmazott nyelvészetben egyre újabb kutatási területek merültek fel, amelyek tudományos megalapozottságában a hagyományos kutatási területek művelői erősen kételkedtek. A Munkabizottság majd Bizottság elnökének Papp Ferenc akadémikusnak szakmai súlya tette lehetővé, hogy az alkalmazott nyelvészet egyre újabb területei bontakozhassanak ki, és egyre több akkor fiatal kutató kapjon lehetőséget arra, hogy a szakterületét az akadémia égisze alatt fejleszthesse konferenciák rendezése és kiadványok szerkesztése formájában (Lengyel Zsolt: gyermeknyelv, Gósy Mária: pszicholingvisztika, Klaudy Kinga: fordításelmélet).

Navracsics Judit egyetemi tanár
Pannon Egyetem Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék

Alkalmazott nyelvészet Veszprémben

Előadásomban bemutatom a veszprémi alkalmazott nyelvészet szak történetét, annak népszerűségét, valamint átalakulását, és a szak elvégzése utáni lehetőséget: a tanulmányok folytatása a Többnyelvűségi Nyelvtudományi Doktori Iskolában. Szólok az oktatói gárdáról, annak változásáról, az egyes oktatók szakterületeiről, és a tudományos életben elért eredményeikről. Beszámolok a szakmai közéleti tevékenységünkről.

Károly Krisztina egyetemi tanár
ELTE BTK Angol Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék

Episztemológiai kihívások, elméleti paradigmák, kutatási módszerek és eredmények a tudományos szakfordítás vizsgálatában

A tudományos szakfordítás nem csupán filológiai kérdés, mert szerepe van a tudomány és a tudományos gondolkodás fejlődésében, az emberiség episztemológiai diverzitásának és a tudományos többnyelvűségnek a megőrzésében. Ezért a tudományos vizsgálata is igen összetett feladat. Előadásomban először ezt a problematikát járom körül, majd áttekintem azokat az elméleti paradigmákat és kutatási módszereket, amelyekkel a szakterületen végzett kutatások az elmúlt 20 év során a fordítástudományon belül leginkább dolgoztak. Az előadás második részében bemutatom a vizsgálatok legfontosabb eredményeit – a teljesség igénye nélkül, a főbb meglátásokra és megállapításokra koncentrálva –, hogy rávilágíthassak azokra a kutatási irányokra, amelyekkel kapcsolatosan meglátásom szerint a lingua franca-ról a magyar nyelvre, illetve a magyarról a lingua franca-ra történő fordítás vonatkozásában még kutatási feladatunk van.

Schirm Anita egyetemi docens
Szegedi Tudományegyetem BTK Magyar Nyelvészeti Tanszék

Hát szóval ez egy ilyen érdekes terület. A magyarországi diskurzusjelölő-kutatás a kezdetektől napjainkig

A magyarországi diskurzusjelölő-kutatás kezdetei az 1980-as évek végére nyúlnak vissza. A kezdeti vizsgálatok még főként elméleti síkon foglalkoztak a diskurzusjelölőkkel, s a szóosztály körülhatárolásának problémáira koncentráltak. A későbbiekben empirikussá, korpuszalapúvá váltak a kutatások. Egyre több elem (pl. hát, szóval, vajon, ugye, mondjuk) funkcionális spektruma és szinkrón státusza lett feltérképezve, s az elemzésekbe a multimodalitás szempontja is bevonódott. A szinkrón vizsgálatok mellett megkezdődtek a történeti elemzések is, s általánossá vált a jelenkori és a történeti adatok együttes kezelése. A kutatások egyik meghatározó irányává vált a társalgásszervező és koherenciateremtő funkcióknak, valamint a beszélői attitűdöknek a szövegtípusfüggő-, illetve -független feltárása. A szóosztályra vonatkozó ismeretek bővülésével előtérbe kerültek az alkalmazott nyelvészeti aspektusok, s a kutatások ma már interdiszciplinárisak: érintik többek közt az anyanyelv-pedagógiát, a fordítástudományt, a politikai kommunikációt, a kriminalisztikai szövegnyelvészetet és a mesterséges intelligencia-alapú automatikus annotációt is. Az előadás a kezdetektől napjainkig veszi sorra az elmúlt több mint 35 év hazai diskurzusjelölő-kutatásának főbb állomásait, kutatási témáit és legfontosabb eredményeit.

Fenyvesi Anna egyetemi docens
Szegedi Tudományegyetem BTK Angol-Amerikai Intézet

A magyar nyelvi tájkép, különös tekintettel az Appalache régió amerikai magyar sírfeliratainak nyelvhasználatára

A nyelvi tájkép kutatása a nyilvánosan látható írott nyelvhasználatot vizsgálja, és az ezredforduló óta a szociolingvisztikában egyre nagyobb figyelmet kap, a feliratok folyamatosan bővülő körét elemezve. Előadásomban először röviden áttekintem a nyelvi tájkép magyar relevanciájú kutatásait, majd pedig a nyelvi tájkép vizsgálatának egy viszonylag új területét, temetőket helyezem fókuszba, mint a közemlékezet kialakításának fontos területeit, és saját 2024-es adatgyűjtésem alapján bemutatom az Appalache-hegység régiójában (Nyugat-Virginia, Pennsylvania délnyugati része, Kentucky keleti része és Virginia délnyugati része) található 25 amerikai magyar temető nyelvi tájképét. A 20. században élt amerikai magyarok sírjairól készített több mint 3500 fényképből álló korpusz betekintést nyújt a magyar bevándorlók és leszármazottaik életének és nyelvhasználatának változó nyelvi tájképébe. Ezek alapján megállapítható, hogy (i) az amerikai magyarok sírfeliratainak nyelve a második világháborúig szinte kizárólag magyar volt, a feliratok részletesek és egyediek voltak, míg (ii) az 1940-es évektől kezdve nyelvük túlnyomórészt az angol lett, a magyar használata nagyrészt szimbolikus jellegűvé vált, s a feliratok rövidek lettek, és minden síron hasonló formátumot követnek; míg (iii) a két nyelvet ötvöző nyelvhasználat mindkét időszakban meglehetősen ritka volt. Az eredmények nemcsak az amerikai magyar temetők, hanem a kisebbségi magyarok által lakott területeken található magyar temetők tekintetében is egyedülállóak, és egyedi módon dokumentálják a kétnyelvű magyarok nyelvi örökségét.

Markó Alexandra^1,3 – Gráczi Tekla Etelka^2,3
1NBSz Szakértői Intézet
²tudományos főmunkatárs, ELTE Nyelvtudományi Kutatóközpont
²MTA– ELTE NYTK Lendület Neurofonetikai Kutatócsoport

Új lendületben az artikulációs kutatások

A magyar nyelvvel kapcsolatos artikulációs kutatások közel 140 éves történetében több termékeny korszak körvonalazódik, melyek között rövidebb-hosszabb cezúrák figyelhetők meg. A vizsgálatok történeti áttekintése tanulságokkal szolgál nemcsak a technikai fejlődésről, hanem a kutatói magatartás és a kutatásmódszertan változásáról is (beleértve a kutatásetikát, a vizsgálatok megismételhetőségének kritériumait stb. is). A korszerű kutatásokat megalapozó technikai felszereltség és módszertan a 21. század második évtizedétől áll rendelkezésre hazánkban. Ezek lehetővé teszik egyrészt az új tudományos kérdések megfogalmazását, másrészt a korábbi vizsgálatok új szemlélettel, alkalmasabb anyagon és nagyobb beszélőszámmal történő megismétlését. Előadásunkban kitérünk a régmúlt és a közelmúlt kutatási eredményei mellett az aktuális vizsgálatok irányaira és a közeljövő kutatási feladataira is.

Váradi Tamás tudományos főmunkatárs
ELTE Nyelvtudományi Kutatóközpont Nyelvtechnológiai Kutatócsoport

Mit tudnak valójában a nagy nyelvi modellek? Nyelvészeti kérdések az LLM-ek értelmezéséhez

A nagy nyelvi modellek (LLM-ek) megjelenése forradalmi változást és valódi paradigmaváltást hozott a számítógépes nyelvészet (NLP) történetében. Ma már aligha szükséges definiálni, mivel foglalkozik az NLP: elegendő rámutatni arra, hogy a legújabb LLM-ek természetes módon társalgást folytatnak, több nyelven fordítanak, szövegeket foglalnak össze, kérdésekre válaszolnak vagy stílusokat váltanak. Ezek a képességek nemcsak a laikus felhasználókat, hanem az elméleti és alkalmazott nyelvészeket, sőt magukat a fejlesztőket is ámulatba ejtették. Az LLM-ek nyelvi tudása azonban hamar magától értetődővé vált, és a figyelem eltolódott attól, hogyan beszélnek ezek a rendszerek, arra, mit mondanak.

Az előadás középpontjában az LLM-ek nyelvi működésének nyelvészeti szempontú vizsgálata áll. Röviden áttekintjük azokat a technológiai és nyelvészeti alapú újításokat, amelyek ehhez a korábban elképzelhetetlennek tűnő nyelvi performanciához vezettek. Végül arra a kérdésre keressük a választ, hogy a lenyűgöző nyelvi viselkedés és a sokszor nyelvértésnek tűnő működés mögött miféle nyelvi kompetencia húzódik meg – ha egyáltalán beszélhetünk ilyenről. A helyzet még talányosabbá válik, ha azt a kérdést vetjük fel, hogy vajon az LLM-ek nyelvészeti értelemben vett, azaz a forma és jelentés egységét képviselő nyelvi jelekkel operálnak-e, vagy pusztán a rendszer számára értelmezetlen szóalakokkal. Az előadás amellett érvel, hogy az LLM-ek megértéséhez nem elegendő technológiai magyarázatokat keresni: a döntő kérdések nyelvészeti természetűek.