A Nyelv- és Irodalomtudományok Osztályának 2020. február 10-i ülése egyhangúlag támogatta az Irodalom- és Kultúratudományi Bizottság állásfoglalását, amellyel csatlakozott az ELTE BTK Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézet Intézeti Tanácsának nyilatkozatához.

Támogató nyilatkozat

A Magyar Tudományos Akadémia Irodalom- és Kultúratudományi Bizottsága osztja az ELTE BTK Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézete által jelzett aggályokat a NAT tartalmával, az általa képviselt szemléletmóddal, szövegkánonnal és bevezetésének időzítésével kapcsolatosan. A visszavonására vonatkozó javaslatot nyomatékosan támogatja. A magyar nyelv és irodalom tantárgy a nemzeti identitás formálásában meghatározó szerepet játszik, anyaga és nevelési céljai csak széleskörű szakmai konzultáció nyomán, konszenzusos alapon határozhatók meg.

A nyilatkozatot a bizottság tagjai 2020. február 10-i ülésükön egyhangúlag támogatták.

Budapest, 2020. február 10.

MTA Irodalom- és Kultúratudományi Bizottság

Nyilatkozat a NAT magyar nyelv és irodalom tantárgyra vonatkozó rendelkezéseiről

A magyartanárok képzéséért felelős intézmények nevében tiltakozunk a legújabb Nemzeti Alaptantervnek a magyar nyelv és irodalom tantárgyra vonatkozó rendelkezései ellen.

Nem létezik irodalmi kultúra képzett és érdeklődő olvasók nélkül, ám a kortárs technológiai-kulturális környezet egyre kevésbé támogatja a fiatalok rendszeres olvasóvá válását. Egyre nehezebb elérni, hogy a diákok nagyobb terjedelmű, összetett szövegeket olvassanak, és azokat értelmezni is tudják. A magyartanításnak ezért különös figyelmet kell fordítania a diákok olvasási érdeklődésének felkeltésére, képességeik fejlesztésére, az irodalmi hagyományok és a kortárs kultúra közötti közvetítésre. A most kiadott NAT tartalmi rendelkezései nem segítik a tanárokat ebben a feladatban.

Kifogásoljuk a központilag meghatározott “törzsanyag” mennyiségét és az erre fordítandó óraszám arányát. Ez a szabályozás állandósítja a tananyag utáni rohanást, lehetetlenné teszi a differenciálást, a tudás elmélyítését, az egyéni motiválás útjainak keresését. Az anyag mennyisége nyilvánvalóvá teszi, hogy az elvben szabadon hagyott 20 százaléknyi órakeret kihasználására csak a legjobb képességű és szociális hátterű osztályokban lesz lehetőség. Emiatt az esélyegyenlőség elve is sérül: a tanterv éppen ott nem hagy időt a gyakorlásra és fejlesztésre, ahol a legnagyobb szükség lenne rá.

Kifogásoljuk a kronológia mint kizárólagos rendezőelv megjelenését a 7-8. évfolyamtól kezdve. Az időrendi elv érvényesítése nemcsak az életkornak megfelelő olvasmányok kiválasztását nehezíti meg, hanem az irodalmi kultúra elsajátításának egyéb alapvető tényezőit (pl. poétikai, műfaji szempontok, olvasási-értelmezési stratégiák) is háttérbe szorítja. Az időrendi elv ugyancsak csökkenti a modern és kortárs szövegek közös feldolgozásának esélyét.

Kifogásoljuk azokat a megfogalmazásokat, amelyek az írókat és az irodalmi alkotásokat a közvetlen erkölcsi nevelés és világnézeti meggyőzés eszközeként tüntetik fel. Az irodalom nem közvetlenül, hanem legfeljebb áttételesen, a megértés elmélyítése révén alkalmas erkölcsi kérdések és magatartásformák bemutatására. Ebből is következik, hogy a magyar és a világirodalom kiemelkedő alkotásai nem egyetlen erkölcsi normarendszert közvetítenek, hanem a hagyomány folytonossága mellett az erkölcsi és társadalmi normák változékonyságára is figyelmeztetnek.

Kifogásoljuk a kötelező szerzők és művek kiválasztásában az esetlegességet, a szakmai szempontok figyelmen kívül hagyását. A tanterv olyan szerzőket és műveket tüntet fel minden iskola számára kötelezőként, akikről nem születtek még megbízható monográfiák és szaktanulmányok, és amelyek nem érhetők el jegyzetelt, tudományos szövegkiadásokban. Miközben az anyag normatív értékekről beszél és a kánon előírására törekszik, látványosan eltekint a szakmai kánontól és a szaktudományos normáktól.

A tartalmi szempontoktól függetlenül is kifogásoljuk a rendelkezés kiadása és a tervezett bevezetés közötti idő rövidségét. Nem látunk esélyt arra, hogy idén szeptemberig jól használható, magas szakmai minőséget képviselő tananyagok készüljenek az új tantervhez.

A magyartanárok képzéséért felelős intézmények nevében kérjük Magyarország kormányát, hogy vonja vissza a NAT rendelkezéseit a magyar nyelv és irodalom tantárgyról, mert a kiadott tanterv nem segíti, hanem gátolja a tantárgy szakmai megújulását és az irodalmi kultúra fenntartását.

ELTE BTK Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézet Intézeti Tanácsa