Makrogazdasági populizmus és/vagy a populizmus politikai gazdaságtana – A Világgazdasági Tudományos Tanács 20. ülése videón
Miként vázolható fel az az út, amely a makrogazdasági populizmus jelenségétől a populizmus mint ideológia újrafogalmazásáig terjedt? Milyen értelmezése lehet a populizmusnak politikai gazdaságtani megközelítésből? Ezekre a kérdésekre válaszolt a Világgazdasági Tudományos Tanács legutóbbi ülésén Benczes István, az MTA doktora, a Budapesti Corvinus Egyetem professzora, a KRTK Világgazdasági Intézet tudományos tanácsadója. Az előadásról és az azt követő tanácskozásról készült felvétel cikkünkben elérhető.
Az előadás összefoglalója
A populizmus korábban a fejlődő és feltörekvő Benczes istván előadása teljes terjedelmében ide kattintva olvashatóországok egyik meghatározó jelensége volt, mostanra azonban a fejlett országokban is tartósan megtapadt. A populizmus meghatározása mindazonáltal továbbra sem egyértelmű a társadalomtudományban.
Benczes István Fotó: mta.hu / Szigeti TamásA jelenséget a közgazdaságtudomány is és a politikatudomány is megpróbálta a maga igényei szerint definiálni. Előbbi meghatározása jó három évtizeddel ezelőtt született és Latin-Amerika stop-go típusú gazdaságpolitikai ciklusait igyekezett leírni. Időközben a populizmus általános jelenséggé vált, így megfogalmazódott a gazdasági rendszerleírásokon túlmutató és a valódi összehasonlíthatóság lehetőségét megteremtő konceptualizáció igénye.
Így született meg az az értelmezés, amely a populizmust olyan ideológiának tekinti, amely a társadalmat két homogén, egymással szemben álló, ellenséges csoportra osztja („tiszta” emberek versus korrupt elit), és amely a politikát a népakarat közvetlen kifejeződésének tartja. Ami izgalmassá és egyben problematikussá is teszi a populizmus ezen újszerű meghatározását, az az, hogy szemben a klasszikus ideológiákkal, mint a liberalizmus vagy a konzervativizmus, a populizmus jellemző módon nem önmagában létezik, hanem más, gazdagabb, árnyaltabb ideológiákkal összeházasítva.
A VTT 16. tanácskozásán készült képek a fotóra kattintva nézhetők meg Fotó: mta.hu / Szigeti TamásEz az együttélés teszi oly szokatlanul sokszínűvé, árnyalttá, és egyben nehezen megfoghatóvá, azonosíthatóvá a populizmust. A tanulmány ezért egyrészt azt az utat mutatja be, amely a makrogazdasági populizmus jelenségétől a populizmus mint ideológia újrafogalmazásáig terjedt. Másrészt igyekszik ezen új meghatározás alapján úgy operacionalizálni az ideológia-alapú definíciót, hogy az a közgazdaságtudomány művelői számára is hasznosnak bizonyuljon, kibontva a populizmus (egy lehetséges) politikai gazdaságtani értelmezését.
A tanácskozásról készült felvétel a videóra kattintva nézhető meg
Huszonöt évnyi szünet után 2017-ben alakult újjá a Magyar Tudományos Akadémián a Világgazdasági Tudományos Tanács. A testület negyedévente vitafórumokat szervez, amelyeken a közgazdász kutatók mellett az oktatás, az üzleti élet és a kormányzat szereplői vesznek részt.
A Világgazdasági Tudományos Tanács elnöke Török Ádám, az MTA volt főtitkára.
Az első ülésen Szanyi Miklós, az MTA KRTK Világgazdasági Intézet igazgatójának tanulmányát vitatták meg. Az elemzés a műszaki fejlődés és a hosszú távú gazdasági ciklusok közötti összefüggéseket mutatta be.
A VTT második tanácskozásán Kína növekedési kilátásaival foglalkoztak
a szakértők.
A harmadik ülésen az orosz gazdaság teljesítményéről és helyzetéről tartott előadást Deák András, az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont tudományos főmunkatársa.
A negyedik ülésen a Brexit várható hatásairól beszélt Darvas Zsolt,
a brüsszeli Bruegel Intézet munkatársa.
A VTT ötödik tanácskozásán Kiss Judit, az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont tudományos tanácsadója beszélt az átalakuló világkereskedelemről.
A hatodik ülés témája ismét a Brexit volt. A résztvevők kerekasztal- tanácskozáson vitatták meg a tervezett brit kilépés várható következményeit.
Milyen gazdasági tényezők segítették Donald Trump elnökké választását? Erre a kérdésre kereste a választ a VTT hetedik ülésén tartott előadásában John Komlos gazdaságtörténész, a Chicagói Egyetem professzora.
A Világgazdasági Tudományos Tanács nyolcadik ülésén a török gazdaság helyzete volt a téma. Szigetvári Tamás, a KRTK Világgazdasági Intézet tudományos főmunkatársa arról beszélt, milyen politikai és gazdasági dilemmákkal kell szembenéznie Törökországnak, és mi áll a jelenlegi török társadalmi és gazdasági folyamatok hátterében.
A VTT kilencedik tanácskozásán Sass Magdolna, a közgazdaság-tudomány kandidátusa, a KRTK Közgazdaságtudományi Intézet tudományos főmunkatársa arról beszélt, hogy milyen alternatív növekedési utakat keresnek a visegrádi országokban.
A tizedik tanácskozáson arról volt szó, hogy milyen gazdasági modell jellemzi Brazíliát. Az előadó Ricz Judit, a KRTK Világgazdasági Intézet tudományos munkatársa volt.
A tizenegyedik tanácskozáson Szalavetz Andrea, a KRTK Világgazdasági Intézet tudományos tanácsadója arról beszélt, hogy miért nem jár
a digitális átalakulás olyan mértékű pozitív hatásokkal a függő kapitalizmusmodellbe tartozó, közép-európai országokban, mint a fejlett gazdaságokban.
A tizenkettedik ülésen Szanyi Miklós, a KRTK Világgazdasági Intézetének tudományos tanácsadója előadásában Kelet-Közép-Európa fejlődését tekintette át történelmi távlatokban.
A VTT tizenharmadik tanácskozásán Erdey László, a DE Gazdaságtudományi Kar Közgazdaságtan és Világgazdaságtan Intézetének intézetigazgató egyetemi docense Mexikó múltját és jövőbeli kilátásait elemezte.
A VTT tizennegyedik ülésén az üvegházhatású gázok kibocsátáscsökkentésére irányuló európai tervekről és magyarországi hatásaikról beszélt Felsmann Balázs, a BCE Vezetés és Stratégia Tanszék vezetője, a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont kutató főmunkatársa.
A tizenötödik tanácskozáson Karsai Judit, a KRTK Közgazdaság-tudományi Intézetének tudományos tanácsadója a kockázati tőke gazdaságfejlesztő hatását vizsgálta Kelet-Közép-Európában.
