Alternatív növekedési utak keresése a visegrádi országokban – a Világgazdasági Tudományos Tanács kilencedik ülése videón

Hogyan változott az elmúlt három évtizedben a visegrádi országokban a külföldi közvetlentőke-befektetések helyzete? Erre a kérdésre kereste a választ a VTT legutóbbi tanácskozásán Sass Magdolna, a közgazdaság-tudomány kandidátusa, a KRTK Közgazdaságtudományi Intézet tudományos főmunkatársa. Előadása most megnézhető az mta.hu-n.

2020. február 24.

„A konvergencia problémája gazdasági és politikai szempontból is nagy jelentőségű a visegrádi országokban. 1989 után, más-más időponttól ugyan, de mindannyian nagy mértékben támaszkodtak a külföldi közvetlentőke-áramlásra) (foreign direct investment, FDI) a fejlettebb országokhoz való felzárkózásban” – mondta előadásában Sass Magdolna.

Sass Magdolna
(A fotóra kattintva megnézhető a tanácskozásról készült képgaléria)
Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás

Szerinte ebben a folyamatban a külföldi tulajdonú leányvállalatok súlya – Lengyelország kivételével – jóval az OECD-átlag felé nőtt. Mind a négy országban tetten érthető a multinacionális cégek leányvállalatainak teljesítményéből való kiábrándulás, főként a V4-es gazdasági növekedés és a központi EU-országokhoz való felzárkózás felgyorsítása tekintetében.

Mint elmondta, a befelé áramló FDI rövid „nászutas” időszaka után a válság évei megmutatták, hogy az FDI bizonyos formái növelik a kérdéses gazdaságok sérülékenységét. A krízis utáni visszafogott FDI-környezet és a multinacionális vállalatok veszteségeinek fedezésére megnövekedett profitrepatriálás miatt a külföldi tőkének való kitettség árnyoldalai is megmutatkoztak a régióban. Ebben a környezetben a visegrádi országok egyre inkább alternatív gazdasági növekedési motorok keresésébe fogtak.

Sass Magdolna úgy értékelte, hogy mára a retorika megváltozott, és kezdetét vette a „jó” és a „rossz” FDI megkülönböztetése. Ennek dacára a megfelelően beágyazott leányvállalatok, kifejezetten az exportra termelő termelői iparágban, továbbra is élvezik a kormányok támogatását különféle ösztönzők formájában.

Nézze meg az előadásról készült videót:

Huszonöt évnyi szünet után tavaly alakult újjá a Magyar Tudományos Akadémián a Világgazdasági Tudományos Tanács. A testület negyedévente vitafórumokat szervez, amelyeken a közgazdász kutatók mellett az oktatás, az üzleti élet és a kormányzat szereplői vesznek részt.

A Világgazdasági Tudományos Tanács elnöke Török Ádám, az MTA főtitkára.

Az első ülésen Szanyi Miklós, az MTA KRTK Világgazdasági Intézet igazgatójának tanulmányát vitatták meg. Az elemzés a műszaki fejlődés és a hosszú távú gazdasági ciklusok közötti összefüggéseket mutatta be.

A VTT második tanácskozásán Kína növekedési kilátásaival foglalkoztak a szakértők.

A harmadik ülésen az orosz gazdaság teljesítményéről és helyzetéről tartott előadást Deák András, az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont tudományos főmunkatársa.

A negyedik ülésen a Brexit várható hatásait elemezte Darvas Zsolt, a brüsszeli Bruegel Intézet munkatársa.

A VTT ötödik tanácskozásán Kiss Judit, az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont tudományos tanácsadója beszélt az átalakuló világkereskedelemről.

A hatodik ülés témája ismét a Brexit volt. A résztvevők kerekasztal- tanácskozáson vitatták meg a tervezett brit kilépés várható következményeit.

Milyen gazdasági tényezők segítették Donald Trump elnökké választását? Erre a kérdésre kereste a választ a Világgazdasági Tudományos Tanács hetedik ülésén tartott előadásában John Komlos gazdaságtörténész, a Chicagói Egyetem professzora.

A Világgazdasági Tudományos Tanács nyolcadik ülésén a török gazdaság helyzete volt a téma. Szigetvári Tamás, a KRTK Világgazdasági Intézet tudományos főmunkatársa arról beszélt, hogy milyen politikai és gazdasági dilemmákkal kell szembenéznie Törökországnak, és mi áll a jelenlegi török társadalmi és gazdasági folyamatok hátterében.