A Brexit hatása az európai integrációs folyamatokra − a Világgazdasági Tudományos Tanács negyedik ülése
Milyen gazdasági, intézményi és politikai kihívások elé állítja az Európai Uniót az, hogy az Egyesült Királyság jövő tavasszal várhatóan elhagyja a közösséget? Erre a kérdésre kereste a választ a VTT negyedik ülésén tartott előadásában Darvas Zsolt, a brüsszeli Bruegel Intézet munkatársa.
Az Egyesült Királyság várhatóan 2019. március 29-én kilép az Európai Unióból. Bár a kilépés feltételei és a hosszú távú kapcsolatrendszer az EU és az Egyesült Királyság között még nem ismertek, reális forgatókönyveket feltételezve a kilépés komoly gazdasági, intézményi politikai kihívások elé állítja az Európai Uniót. A Világgazdasági Tudományos Tanács negyedik ülésén Darvas Zsolt közgazdász tekintette át a Brexit folyamatának jelenlegi állasát,
a Brexit várható gazdasági hatásait az Európai Unióra, valamint az európai integrációs folyamatokra.
Darvas Zsolt (A fotóra kattintva megnézheti az eseményről készült képgalériát) Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás
Az előadó következtetése szerint a Brexit nem fog jelentős szerepet játszani a jövőbeli integrációs folyamatokban. Mint mondta, túl erős a politikai és gazdasági kohézió és egymásrautaltság ahhoz, hogy a Brexit az EU széthullásához vezessen. Mivel a globális és európai gazdasági válságot követő jelentős integrációs lepések után egyébként is lelassult az integrációs folyamat, nem is nagyon van mit a Brexitnek lelassítania vagy megakadályoznia.
A közgazdász ugyanakkor úgy látja, hogy Olaszország esetleges gazdasági és pénzügyi válsága az ország mérete és gazdasági beágyazottsága miatt olyan súlyos pénzügyi válsághoz vezethet, amely az (Olaszország nélküli) euroövezet szorosabb integrációját követelheti meg. A különböző külpolitikai és biztonsági kockázatok pedig fokozhatják e területeken az EU-tagországok együttműködését, akár az EU-n kívüli Egyesült Királysággal is.
Darvas Zsolt szerint a Brexiten kívül számos olyan európai és globális folyamat van kibontakozóban, amely alapvetően befolyásolja az európai integrációs folyamatokat. Ilyennek nevezte például a populista pártok térnyerését,
az élesedő kelet–nyugati vitát a jogállamiságról, a szélesedő északi–déli gazdasági divergenciát és bizalmi válságot, a bevándorlási válságot, az EU közvetlen szomszédságában zajló háborúkat, illetve a biztonsági kockázat emelkedését, valamint az Amerikai Egyesült Államok globális szerepvállalásának visszaszorulását.
A VTT negyedik üléséről készült videót később publikáljuk az mta.hu-n.
Huszonöt évnyi szünet után tavaly alakult újjá a Magyar Tudományos Akadémián a Világgazdasági Tudományos Tanács. A testület negyedévente vitafórumokat szervez, amelyeken a közgazdász kutatók mellett az oktatás, az üzleti élet és a kormányzat szereplői vesznek részt.
A Világgazdasági Tudományos Tanács elnöke Török Ádám, az MTA főtitkára.
Az első ülésen Szanyi Miklós, az MTA KRTK Világgazdasági Intézet igazgatójának tanulmányát vitatták meg. Az elemzés a műszaki fejlődés és a hosszú távú gazdasági ciklusok közötti összefüggéseket mutatta be.
A VTT második tanácskozásán Kína növekedési kilátásaival foglalkoztak a szakértők.
A harmadik ülésen az orosz gazdaság teljesítményéről és helyzetéről tartott előadást Deák András, az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont tudományos főmunkatársa.
