Ablak bezárása X

Eötvös 2020+: az Akadémia nagyot lépett a Kormány innovációs céljainak támogatásában

Átalakulóban a világkereskedelem? − a Világgazdasági Tudományos Tanács ötödik ülése

Miként alakul át a világkereskedelem napjainkban? Mi jellemzi az áruösszetételt, milyen következményei lehetnek az előnyök egyenlőtlen eloszlásának? Egyebek mellett erről beszélt a VTT ötödik ülésén tartott előadásában Kiss Judit, az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont tudományos tanácsadója.

2019. január 14.

A Az előadás teljes szövege itt olvashatókülkereskedelem a gazdasági növekedés motorja, hiszen az export a piac bővítése és az erőforrások hatékonyabb elosztása révén növekedést generál, míg az exportbevételek a beruházási javak és a technológia importját tudják finanszírozni. A globalizáció és a nemzetközi munkamegosztás elmélyülése következtében mára a világkereskedelem a világgazdaság szerves részét képezi, s jelentős változásokon ment keresztül az elmúlt évtizedekben. Noha kilábalt a 2008-as világgazdasági válságból, korábbi dinamikáját nem sikerült visszaszereznie, s ha végbemegy egy gazdaságistratégia-váltás a világgazdaságban az exportorientációról a belső keresletre alapozott növekedés felé, akkor elfelejthetjük a magas növekedési ütemeket.

Kiss Judit
(A Világgazdasági Tudományos Tanács ülésén készült képek galériájához kattintson a fotóra)
Fotó: Szigeti Tamás / mta.hu

A kereskedelem áruösszetétele a magasan feldolgozott és high-tech termékek felé mozdult el, amelyek termelésében kiemelt szerepet játszanak a multinacionális vállalatok és az értékláncok. A világkereskedelmen belül egyre jelentősebb a szolgáltatáskereskedelem (turizmus, szállítás, közlekedés, üzleti szolgáltatások), amelynek jelenlegi 23 százalékos részaránya 2025-re 50 százalékosra is nőhet. Míg a világ árukereskedelmében egyre fontosabb szereplők a korszerű exportstruktúrájú feltörekvő ázsiai országok, azokon belül is Kína, addig a szolgáltatáskereskedelmben egyelőre még a fejlett országok dominálnak.

A világkereskedelemből származó előnyök azonban meglehetősen egyenlőtlenül oszlanak el, hiszen a világ árucsere-forgalma igen nagy mértékű koncentrációt mutat (az első 3 ország adja a forgalom 30 százalékát, az első 10 pedig az 52 százalékát), a világkereskedelem pedig jelentős egyensúlytalanságokkal küzd.

Az erőviszonyok megváltozása, az előnyök egyenlőtlen elosztása és az egyensúlytalanságok kereskedelmi vitákhoz, rosszabb esetben kereskedelmi háború(k)hoz vezetnek, mint ahogy azt a 2018-ban kialakult amerikai–kínai kereskedelmi konfliktus is mutatja. Ennek végkifejlete akár a konfliktus eszkalálódása, egy globális kereskedelmi háború kirobbanása, akár tárgyalások útján való csendes rendezése is lehet.

Mára a világgazdaság oly mértékben globalizálódott, hálózatosodott és a kölcsönös függések olyan magas foka alakult ki, hogy a világgazdaság szereplői alapvetően a globalizáció folytatásában és az ebből fakadó előnyök egyenlőbb elosztásában érdekeltek. Ezt a kereskedelem szabályozásában a liberalizáció folytatása, az áru- és szolgáltatáscsere útjában álló akadályok csökkentése/lebontása szolgálja. Ennek egyik eszköze a Világkereskedelmi Szervezet, a WTO keretében megvalósuló multilateralizmus (például a körtárgyalások, a dohai forduló) folytatása, hiszen a szervezet tagjai a világkereskedelem 98 százalékát reprezentálják. A másik lehetőség a több százra tehető szabadkereskedelmi és regionális megállapodáson belüli kereskedelemliberalizáció és gazdaságfejlesztés.

Magyarországnak – mint exportorientációt folytató és az export vezérelte növekedési stratégia előnyeit élvező kis országnak – alapvető érdeke egy liberalizálódó, kereskedelmi konfliktusoktól mentes világgazdaság és az EU védőernyőjének erősödése, ami ugyanakkor meghagyja a kapcsolatok és a piacok diverzifikálásának lehetőségét.

Huszonöt évnyi szünet után tavaly alakult újjá a Magyar Tudományos Akadémián a Világgazdasági Tudományos Tanács. A testület negyedévente vitafórumokat szervez, amelyeken a közgazdász kutatók mellett az oktatás, az üzleti élet és a kormányzat szereplői vesznek részt.

A Világgazdasági Tudományos Tanács elnöke Török Ádám, az MTA főtitkára.

Az első ülésen Szanyi Miklós, az MTA KRTK Világgazdasági Intézet igazgatójának tanulmányát vitatták meg. Az elemzés a műszaki fejlődés és a hosszú távú gazdasági ciklusok közötti összefüggéseket mutatta be.

A VTT második tanácskozásán Kína növekedési kilátásaival foglalkoztak a szakértők.

A harmadik ülésen az orosz gazdaság teljesítményéről és helyzetéről tartott előadást Deák András, az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont tudományos főmunkatársa.

A negyedik ülésen a Brexit várható hatásairól beszélt Darvas Zsolt, a brüsszeli Bruegel Intézet munkatársa.