Mexikó közelmúltja és jövőbeli kilátásai – a Világgazdasági Tudományos Tanács tizenharmadik ülése videón
Milyen sajátosságok jellemzik Mexikó társadalmi-gazdasági fejlődését, és melyek azok a belső és külső tényezők, amelyek meghatározzák az ország Egyesült Államokhoz való felzárkózását? Többek között erről beszélt az MTA Világgazdasági Tudományos Tanácsának legutóbbi ülésén Erdey László, a Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Kar Közgazdaságtan és Világgazdaságtan Intézetének intézetigazgató egyetemi docense. Az előadásról és az azt követő vitáról készült felvétel az mta.hu-n.
Az amerikai kontinensen elhelyezkedő Mexikó 130,2 millió lakosával[1] a 10., csaknem 2 millió négyzetkilométeres területével a 14., gazdasági kibocsátását tekintve 15., egy főre jutó GDP-jével pedig – a különböző statisztikák szerint – a 65–70. legnagyobb ország a Földön, HDI-mutatója alapján a rangsorban a 74. (2020), IHDI-mutatója alapján a 87. helyet[2] foglalja el.
Az ország földrajzilag Észak-Amerikához, jelenét, történelmét és fejlődési útját tekintve Latin-Amerikához tartozik, amit lakóinak önazonossága sem cáfol. Kvalitatív és kvantitatív kutatásaink egyértelműen arra utalnak, hogy az igen változatos, de sok vonatkozásában mégis rendkívül hasonló latin-amerikai fejlődési pályától Mexikó sem tudott elszakadni, a fejlődési csapda hatékony csökkentése kihívás maradt a számára.
Nogales Forrás: https://hu.m.wikipedia.org/wiki/F%C3%A1jl:Mexican-American_border_at_Nogales.jpg (Szerző: Sgt. 1st Class Gordon Hyde, public domain) Az előadás és az alapjául szolgáló tanulmány (lásd összeállításunk végén – a szerk.) egymást kiegészítve mutat rá ennek a fejlődési útnak a sajátosságaira, illetve alternatív magyarázataira és lehetséges következményeire. Mexikónak a latin-amerikai (és karibi) térségen belüli sajátos adottságát az Egyesült Államokhoz való közelsége, az északi szomszéddal közös, 3145 kilométeres határvonala, illetve a két ország közötti munkamegosztás viszonylag korai kialakulása adja.
Az együttműködés a nemzetközi értékláncok második világháborút követő fejlődésének már korai szakaszában kialakult, amelyet fennállásának csaknem negyven éve alatt a világ a fejlődés egy sajátos kérdőjeleként, a maquiladora- iparként ismerhetett meg.
A maquiladora-szektor létezése jelentős mértékben megkönnyítette az észak-amerikai integráció, a NAFTA 1994-es életbe lépését, majd Donald Trump elnöksége nyomán USMCA-ként való továbbélését. Amellett, hogy az USMCA a világ egyik legjelentősebb új típusú, tehát már nem csak kizárólag az áruk szabad kereskedelmére irányuló integrációja, mélységét, belső kereskedelmét tekintve is kiemelkedő fontosságú: ebben a formájában az első számottevő gazdasági együttműködés volt, amelynek egyszerre tagjai fejlett gazdaságok és egy fejlődő ország.
Mexikó gazdaságfejlődésében végigjárta a latin-amerikai utat, az importhelyettesítésnek a helyiek szempontjából „aranykorként” átélt időszakától többek között az 1982-es adósságválság által is kikényszerített paradigmaváltásig, a jelentős külgazdasági liberalizáció és dereguláció nyomán az exportorientált gazdaságfejlődésre való áttérésig.
Ez az út a várakozásokkal ellentétben, csakúgy mint sok más latin-amerikai ország esetében, átmeneti fellendülésekhez, majd kiújuló válságokhoz vezetett, amelyek egyértelműen bebizonyították, hogy a gazdaság nyitottsága legfeljebb szükséges, de nem elégséges feltétele a felzárkózásnak és a fenntartható növekedésnek. Kína egyre erőteljesebb világgazdasági terjeszkedése tovább árnyalta ezt a folyamatot.
A mexikóiak évszázadokra visszanyúló aspirációi az USA-hoz való konvergenciára időnként kézzelfoghatónak, máskor igen távolinak tűnnek, megvalósulásukat természetesen mind a belső, mind a külső tényezők változásai befolyásolják.
A belső tényezők közül kiemelendő a klasszikus gazdasági dualitás fennmaradása, a jelentős területi fejlettségbeli és a szélsőséges jövedelemkülönbségek, amelyek számottevő csökkenése a közelmúltban többek között a közoktatáshoz köthető kondicionális transzferprogramok sikerét is jelzik. Nehezen megfékezhetőnek tűnik a kábítószer-kereskedelemhez, a hetvenéves egypárt-dominanciájú politikai berendezkedésből is adódó korrupcióhoz, az illegális migrációhoz kötődő erőszakhullám párhuzamosan a társadalom produktív pacifikálásával. Kérdéses az értékláncokban tett előrelépés, a spillover hatások hatékonyabb kihasználása, ráadásul a jóléti területen a COVID-19-járvány körülbelül egy évtizednyi haladást söpört el pillanatok alatt, fenntartva, akár erősítve is az informális gazdaság nemzetközi összehasonlításban is kirívó súlyát.
A külső tényezők közül meghatározóak lehetnek az Egyesült Államok törekvései a hegemóniatranszfer megakadályozására és késleltetésére, amelyekben a „hátsó udvar” Mexikó és Latin-Amerika szerepe jelentősen felértékelődik. Mindemellett, ahogyan empirikus kutatásaink második blokkja strukturális gravitációs modell segítségével bemutatja, ez a folyamat a nemzetközi kereskedelemben, a pénzügyi válságot követően már meg is indult. Az USA és Mexikó közötti kapcsolatok további mélyülése, számításaink szerint, az ismét kulcsjelentőségű témává váló alkalmazkodási költségek terén is pozitívabb kilátásokkal kecsegtet. Kérdés, hogy az Egyesült Államok hogyan dolgozza fel konfliktusát a számára óriási piacot (is) jelentő Kínával, míg Mexikó gazdasági teljesítménye mindössze talán Texas szövetségi államéval mérhető össze. Az is kérdés, hogy a kapitalista rendszer napjainkban egyik legégetőbb kérdésévé váló, a technológiai változások és a nemzetközi kereskedelem, a stagnáló termelékenység, a munkajövedelmeknek a tőkejövedelmekhez viszonyított csökkenése, a homoploutia[3], a megváltozó családi összetétel és párválasztás nyomán fokozódó jövedelmi különbségek megoldása, a nagyvállalatok piaci erejének korlátozása milyen politikai lépéseken keresztül valósítható meg, és nyilvánvalóan az, hogy az észak-amerikai szomszédok hogyan tudják egymást ezekben a lépésekben támogatni.
Az előadó:
Erdey László PhD, intézetigazgató habil. egyetemi docens (Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Kar Közgazdaságtan és Világgazdaságtan Intézet)
E-mail:
Az előadás alapjául szolgáló tanulmány szerzői: Erdey László és Márkus Ádám PhD, egyetemi adjunktus (Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Kar Közgazdaságtan és Világgazdaságtan Intézet)
Opponensek:
Török Ádám, az MTA rendes tagja, a PE és a BME egyetemi tanára (KRTK KTI)
Lévai Csaba PhD, habil. egyetemi docens (Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kar Történelmi Intézet Egyetemes Történeti nem önálló Tanszék)
A VTT Tanácskozásán készült videó itt nézhető meg
[1] https://www.census.gov/popclock/print.php?component=counter (2021. 05. 28.)
[2] UNDP
[3] egy olyan új társadalmi réteg kialakulása, amely párhuzamosan rendelkezik magas munka- és tőkejövedelmekkel
Erdey László – Márkus Ádám: Mexikó: észak és dél között – közelmúlt és jövőbeli kilátások
A Világgazdasági Tudományos Tanács 2021. június 17-i ülésére készült vitaanyag ide kattintva olvasható el.
Huszonöt évnyi szünet után 2017-ben alakult újjá a Magyar Tudományos Akadémián a Világgazdasági Tudományos Tanács. A testület negyedévente vitafórumokat szervez, amelyeken a közgazdász kutatók mellett az oktatás, az üzleti élet és a kormányzat szereplői vesznek részt.
A Világgazdasági Tudományos Tanács elnöke Török Ádám, az MTA volt főtitkára.
Az első ülésen Szanyi Miklós, az MTA KRTK Világgazdasági Intézet igazgatójának tanulmányát vitatták meg. Az elemzés a műszaki fejlődés és a hosszú távú gazdasági ciklusok közötti összefüggéseket mutatta be.
A VTT második tanácskozásán Kína növekedési kilátásaival foglalkoztak a szakértők.
A harmadik ülésen az orosz gazdaság teljesítményéről és helyzetéről tartott előadást Deák András, az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont tudományos főmunkatársa.
A negyedik ülésen a Brexit várható hatásairól beszélt Darvas Zsolt,
a brüsszeli Bruegel Intézet munkatársa.
A VTT ötödik tanácskozásán Kiss Judit, az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont tudományos tanácsadója beszélt az átalakuló világkereskedelemről.
A hatodik ülés témája ismét a Brexit volt. A résztvevők kerekasztal- tanácskozáson vitatták meg a tervezett brit kilépés várható következményeit.
Milyen gazdasági tényezők segítették Donald Trump elnökké választását? Erre a kérdésre kereste a választ a VTT hetedik ülésén tartott előadásában John Komlos gazdaságtörténész, a Chicagói Egyetem professzora.
A Világgazdasági Tudományos Tanács nyolcadik ülésén a török gazdaság helyzete volt a téma. Szigetvári Tamás, a KRTK Világgazdasági Intézet tudományos főmunkatársa arról beszélt, milyen politikai és gazdasági dilemmákkal kell szembenéznie Törökországnak, és mi áll a jelenlegi török társadalmi és gazdasági folyamatok hátterében.
A VTT kilencedik tanácskozásán Sass Magdolna, a közgazdaság-tudomány kandidátusa, a KRTK Közgazdaságtudományi Intézet tudományos főmunkatársa arról beszélt, hogy milyen alternatív növekedési utakat keresnek a visegrádi országokban.
A tizedik tanácskozáson arról volt szó, hogy milyen gazdasági modell jellemzi Brazíliát. Az előadó Ricz Judit, a KRTK Világgazdasági Intézet tudományos munkatársa volt.
A tizenegyedik tanácskozáson Szalavetz Andrea, a KRTK Világgazdasági Intézet tudományos tanácsadója arról beszélt, hogy miért nem jár a digitális átalakulás olyan mértékű pozitív hatásokkal a függő kapitalizmusmodellbe tartozó, közép-európai országokban, mint a fejlett gazdaságokban.
A tizenkettedik ülésen Szanyi Miklós, a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Világgazdasági Intézetének (MTA Kiváló Kutatóhely) tudományos tanácsadója előadásában Kelet-Közép-Európa fejlődését történelmi távlatokban tekintette át.
