Brazília a hierarchikus, államvezérelt kapitalizmus csapdájában – a Világgazdasági Tudományos Tanács tizedik ülése videón
Milyen gazdasági modell jellemzi Brazíliát, mennyire egyedi a kapitalizmus brazil változata, és milyen eredményeket ért el az új szegénység és az egyenlőtlenségek csökkentésre fókuszáló, az oktatás és technológia fejlesztését is célzó, ugyanakkor erőteljes állami irányítással megvalósított gazdaságpolitika? Ezekre a kérdésekre kereste választ a Világgazdasági Tudományos Tanács legutóbbi ülésén Ricz Judit, a KRTK Világgazdasági Intézet tudományos munkatársa.
„Brazíliát Stefan Zweig már a múlt század közepén a jövő országaként jellemezte – kissé pesszimistán hozzátehetnénk, hogy azóta is az maradt. Bár az »örök feltörekvő« dél-amerikai ország gazdaságtörténete a liberális és államvezérelt gazdaságpolitikai ciklusok állandó váltakozásával jellemezhető, a piacgazdaság működési mechanizmusait, logikáját tartósan az állami irányítás, a hierarchikus és informális kapcsolatok dominálják, és ez még a 21. század elején is érvényes (sőt a legújabb politikai és gazdasági változások tükrében egyre inkább erősödő tendenciát mutat).
A VTT ülésén készült képek a fotóra kattintva nézhetők meg Fotó: mta.hu / Szigethy TamásA gazdaságpolitika ciklikusságát jól jelzi a »rövid« 20. század, és az azóta eltelt időszak. Az államilag irányított fejlődési modell átívelt az importhelyettesítés különböző variációival jellemezhető, 1930 és 1985 közé eső öt évtizeden. Majd a század végén a strukturális kiigazítás (liberalizáció és privatizáció) időszaka következett. Az ezredforduló után azonban újra az állami szerepvállalás növekedése figyelhető meg, amit 2012 óta eleinte fokozatosan és burkoltan követett a piacorientált reformok irányába való elmozdulás. 2016 óta pedig nyilvánvalóan és explicit módon a liberális gazdaságpolitika útjára lépett a legnagyobb dél-amerikai ország.”
Brazília a hierarchikus, államvezérelt kapitalizmus csapdájában. Ricz Judit, a KRTK Világgazdasági Intézet tudományos munkatársának előadása ide kattintva olvasható. (összefoglaló)
A VTT ülésén készült videófelvétel
A VTT első ülésén Szanyi Miklós, az MTA KRTK Világgazdasági Intézet igazgatója tanulmányát vitatták meg a résztvevők. Az elemzés a műszaki fejlődés és a hosszú távú gazdasági ciklusok közötti összefüggéseket mutatta be.
A VTT második tanácskozásán Kína növekedési kilátásaival foglalkoztak a szakértők.
A harmadik ülésen az orosz gazdaság teljesítményéről és helyzetéről tartott előadást Deák András, az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont tudományos főmunkatársa.
A negyedik ülésen a Brexit várható hatásait elemezte Darvas Zsolt, a brüsszeli Bruegel Intézet munkatársa.
A VTT ötödik tanácskozásán Kiss Judit, az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont tudományos tanácsadója beszélt az átalakuló világkereskedelemről.
A hatodik ülés témája ismét a Brexit volt. A résztvevők kerekasztal- tanácskozáson vitatták meg a tervezett brit kilépés várható következményeit.
Milyen gazdasági tényezők segítették Donald Trump elnökké választását? Erre a kérdésre kereste a választ a VTT hetedik ülésén tartott előadásában John Komlos gazdaságtörténész, a Chicagói Egyetem professzora.
A Világgazdasági Tudományos Tanács nyolcadik ülésén a török gazdaság helyzete volt a téma. Szigetvári Tamás, a KRTK Világgazdasági Intézet tudományos főmunkatársa arról beszélt, milyen politikai és gazdasági dilemmákkal kell szembenéznie Törökországnak, és mi áll a jelenlegi török társadalmi és gazdasági folyamatok hátterében.
A VTT kilencedik tanácskozásán Sass Magdolna, a közgazdaság-tudomány kandidátusa, a KRTK Közgazdaságtudományi Intézet tudományos főmunkatársa arról beszélt, hogy milyen alternatív növekedési utakat keresnek a visegrádi országokban.
