Az MTA Gyógyszerésztudományi Osztályközi Állandó Bizottság (GYOÁB) tudományos üléssorozatot indított Kutatás és innováció a gyógyszerészeti tudományban címmel, melynek első ülésére 2025. november 21-én került sor Budapesten a MTA Könyvtár és Információs Központ Konferenciatermében „Fókuszban a gyógyszertechnológia” témában. Összesen 7 előadás hangzott el a gyógyszertechnológia különböző szakterületeiről.

Az ülés levezető elnökei Szökő Éva egyetemi tanár, a GYOÁB elnöke,

és Hohmann Judit akadémikus, a GYOÁB társelnöke voltak.

Bácskay Ildikó egyetemi tanár (Debreceni Egyetem) „Tradíció és innováció a gyógyszertechnológiában” címmel adott elő. A prezentációban kitért arra, hogy a gyógyszertechnológia fejlődése az ókori empirikus gyógyszerkészítéstől a modern, digitális megoldásokig ível. A klasszikus gyógyszerformák – tabletta, kapszula, kenőcs, oldat, injekció – máig alapvetők, gyártási technológiájuk több mint százéves. A 19. századtól a kémiai és fizikai-kémiai ismeretekre épülő galenusi korszak tette tudományossá a gyógyszerkészítést, majd a 20. század közepén kialakult az ipari méretű, szabályozott gyártás és a minőségbiztosítás. A 70-es évektől megjelentek a kontrollált hatóanyag-leadású rendszerek és a biotechnológiai gyógyszerek, amelyek új gyógyszerhordozókat és gyártási eljárásokat igényeltek. Napjaink digitális és nanotechnológiai korszakában célzott és egyénre szabott terápiák, 3D-nyomtatott tabletták, szenzoros „okos” gyógyszerek és AI-alapú fejlesztési módszerek jelennek meg. A folyamatos gyártás és a digitális technológia biztonságosabbá és hatékonyabbá teszi a modern gyógyszerfejlesztést.

Kállai-Szabó Nikolett egyetemi docens (Semmelweis Egyetem) „Multipartikuláris rendszerek a betegközpontúság érdekében” című előadásában elmondta, hogy a multipartikuláris rendszerek több mint hetven éve állnak rendelkezésre hatóanyaghordozóként, számos előnyt kínálva az egyegységes gyógyszerformákkal szemben. A mikroméretű alegységek változatos alakja, szerkezete és tulajdonságai, valamint a belőlük kialakítható adagolási egységek sokszínűsége lehetővé teszik betegközpontú gyógyszerformák fejlesztését. Az előadás ezt a szemléletet mutatta be, intézeti kutatások és publikációk eredményeire támaszkodva

Katona Gábor egyetemi docens (Szegedi Tudományegyetem) „Újdonságok és lehetőségek az intranazális bevitel terén” címmel bemutatta, hogy az orrüregen keresztüli gyógyszerbevitel különösen előnyös lehet a neurodegeneratív betegségek terápiájában. A nazálisan beadott, megfelelően formulált hatóanyagok az orrnyálkahártyáról képesek felszívódni és a szaglóideg révén bejutni az agy különböző régióiba a vér-agy gát megkerülésével. Kutatásaik igazolták, hogy a nazálisan beadott nem-szteroid gyulladásgátló hatóanyagok előnyösek lehetnek a neuroinflammáció gátlásában. Újabban vizsgálataik az agytumorok terápiájában előnyösen alkalmazható siRNS tartalmú intranazális nanohordozók, valamint az orrüregi bakteriális infekciók lokális kezelésére alkalmazható antibiotikum tartalmú nazális in situ gélek fejlesztésére irányul

Széchenyi Aleksandar tudományos főmunkatárs (Pécsi Tudományegyetem) „Kitozán-alapú hidrogélek és nanohidrogélek tervezése, előállítása és jellemzése” című előadásában rávilágított arra, hogy a kitozán-alapú hidrogélek és nanohidrogélek mucoadhezív, kémiailag térhálósított gyógyszerhordózok. A térhalósítás katalizátor és segédanyag nélkül dikarbonsavakkal megvalósítható, amid kötéseken alapul, amit IR-spektroszkópia és vezetőképességi titrálások igazolnak. A glutársav sűrű, mechanikailag stabil hidrogélt eredményez, míg az almasavas rendszerek nagyobb vízfelvételre képesek. A térhalósítás körülményeinek változtatásával a hidrogél tulajdonságokat (viszkozitás, mucoadhezivitás, adszorpciós kapacitás), a technológiai szükségletnek megfelelőn tudjuk hangolni, így alkalmasak lehetnek, nazális vagy akár intracelluláris célzott gyógyszer szállításra.

Budai-Szűcs Mária egyetemi docens (Szegedi Tudományegyetem) „A fogágybetegségek lokális kezelésének technológiai kihívásai” címmel elmondta, hogy a parodontitis egy krónikus gyulladásos fogászati betegség, amely a fogak tartószöveteit érinti. Kezelésében nagy igény mutatkozik lokálisan alkalmazható gyógyszerkészítményekre, amelyek lokalizáltan nagy hatóanyagkoncentrációt tudnak kifejteni, növelve a készítmény biohasznosulását, miközben csökkentik a szervezet terhelését, a mellékhatások kialakulását. Az előadásban a lokális gyógyszeres terápia olyan innovatív megoldásai kerültek bemutatásra, mint az in situ gélesedő injektábilis gélek, inzertek, nanoszálak, illetve kombinált nanorendszerek, amelyekbe mind hagyományos, a terápiában korábban is alkalmazott hatóanyagok, mind természetes eredetű anyagok inkorporálásra kerülhetnek.

Nagy Zsombor Kristóf egyetemi docens (Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem) ”Adatgazdag gyógyszergyártás fejlesztése” című előadásában bemutatásra került néhány FDA által publikált "warning letter", ami alapján az inspekció és "quality-by-testing" alapú minőségbiztosítási rendszerrel szemben sok kritika fogalmazható meg. A 21. századi technológiai lehetőségek mellett a "folyamatba beépített minőségellenőrző labor" megközelítés szerinti gyártás elérhető lehet, amire több, laborszintű példát mutatott be az előadó. Egy integrált folyamatos gyártósor esetében ismertetésre került, hogy a folyamatparaméterek és PAT eszközökből (NIR, Raman, gépi látás) jövő adatok gyűjtésével a termékminőség valós időben monitorozható. Megállapította, hogy a termékminőség, gyártáshatékonyság és a hatóságok szempontjából is az automatizált, digitalizált, transzparens gyógyszergyártás elterjedése a preferált.

A tudományos ülés záróelőadásaként Konta Melinda szenior fejlesztő technológus, projekt koordinátor (Richter Gedeon Nyrt) „A Kariprazin szájban diszpergálódó tabletta fejlesztése és engedélyeztetése életciklus-menedzsment termékként” című előadásában bemutatta, hogy a Cariprazine orodiszpergálódó tabletta (ODT) kifejlesztése jelentős előrelépés a készítmény életciklus-menedzsmentjében. Az új gyógyszerforma célja a beteg-együttműködés javítása és a könnyebb adagolás biztosítása, különösen nyelési nehézséggel küzdők számára. A fejlesztés során kulcsfontosságú volt a 30 másodpercen belüli szétesés, az íz elfedése és a gyártási paraméterek optimalizálása. Az európai forgalomba hozatali engedély és a szabadalmi bejelentés a projekt innovációs értékét hangsúlyozza.

A tudományos ülésen élénk diszkusszió bontakozott ki valamennyi előadás után a hallgatóság aktív közreműködésével. A rendezvényen kávészünetei a Richter Nyrt támogatásával valósultak meg.

Marosi György akadémikus hozzászólása

Gáspár Róbert, az MTA Gyógyszerésztudományi Osztályközi Állandó Bizottságának titkára