Költő, akadémikus, főtitkár – születésének kétszázadik évfordulóján ki más is lehetett volna a tudományünnepi diákelőadás főszereplője, mint Arany János. Az MTA Székházába látogató iskolások közéleti és irodalmi oldaláról is megismerhették a XIX. századi Magyarország egyik meghatározó személyiségét.
Lehet-e memóriája a víznek? Érdemes-e oxigénnel dúsítani vagy mágneses térrel kezelni? És vajon mitől szűz a szűzvíz? Fábián István előadásában kémiai szempontból vizsgálja a homeopátia, a pi-víz és társaik állítólagos hatásmechanizmusát – az előadás videofelvételét cikkünkben tesszük közzé.
Vajon tartalmukon kívül milyen további információt rejtenek a kimondott szavak és a leírt mondatok? Vicsi Klára tudományünnepi előadásában bemutatja, hogy hangunk finom árnyalatai hatalmas adatgazdagságot rejtenek, melyekből akár egyes lappangó betegségeink is kimutathatók. Prószéky Gábor előadása pedig arra világít rá, hogy a szövegek megértése hatalmas világismereti tudást feltételez – azonban ezt a tudást kellő mennyiségű szöveg elemzésével a gépek is birtokba vehetik.
Mi kell ahhoz, hogy egy fiatal kutató jól „eladja” témáját? Erről tudhattak meg többet az érdeklődő diákok a SCIndikátor tudománykommunikációs verseny szervezőjétől, Groó Dórától és három tavalyi nyertesétől. Pálné Kovács Ilona előadásában pedig az okos városok társadalmi problémáiról beszélt.
„A hatvanasok az új negyvenesek” – ezt az egyre világosabban kirajzolódó képet járja körül tudományünnepi előadásában Rudas Tamás a szociológia és a statisztika eredményeire támaszkodva. A hosszabb és egészségesebb időskor előtt álló egészségügyi akadályokról (és leküzdésük esélyeiről) pedig Hortobágyi Tibor beszél.
Vajon a szoftverfejlesztők hibái, a felhasználók nemtörődömsége, esetleg egy teljesen váratlan matematikai módszer megjelenése jelenti a legnagyobb veszélyt számítógépes rendszereink biztonságára? Egy matematikus és egy informatikus esélylatolgatása tudományünnepi videónkon.
Mi áll az utóbbi évek genomikai forradalmának hátterében? Mihez kezdenek a kutatók a rájuk ömlő soha nem látott adatmennyiséggel? Milyen áttöréseket várhatunk a biológiában és az orvostudományban? Csabai István előadásának videofelvétele cikkünkben teljes terjedelmében megtekinthető.
Hogyan viszonyul egymáshoz a nemesítés, a génmódosítás és a génszerkesztés? És lehet-e helye utóbbinak a biogazdálkodásban? Egyebek mellett ezekről a kérdésekről beszél Dudits Dénes tudományünnepi előadásán, melynek videofelvétele cikkünkben teljes terjedelmében elérhető.
Valóban kibékíthetetlen ellentét feszülne a természettudományos gondolkodás és a vallás között? A középkor embere tényleg laposnak gondolta a Földet? Mi köze lehet a mágiának a tudományos módszerhez? Egyebek mellett ezekre a kérdésekre kaphatunk választ Láng Benedek tudományünnepi előadásából.
Mely embrióknak van a legtöbb esélyük rá, hogy az anyaméhben fejlődésnek induljanak? Kovács L. Gábor és kutatótársai új diagnosztikai módszere az eddigieknél jóval pontosabb előrejelzést ad, ráadásul nem jár kockázattal az embriókra nézve. A 2017-es Magyar Tudomány Ünnepe nyitóelőadásának videofelvétele cikkünkben teljes terjedelmében megtekinthető.
