Eseménynaptár

'Kinek mit jelent 1956? És miért emlékezünk rá másképp?

Kinek mit jelent 1956? És miért emlékezünk rá másképp?

Beszélgetés

Regisztráljon az eseményre!

A helyek száma korlátozott

Határidő: november 3.

Regisztráció

A *-gal jelölt mezők kitöltése kötelező
A *-gal jelölt mezők kitöltése kötelező
Ez meg az nem jó

Felhívjuk szíves figyelmét, hogy az eseményen a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) megbízásából kép- és hangfelvételek készülhetnek.

Időpont

2026. november 3., 18:30 óra

Helyszín

MTA Székház, Díszterem
1051 Budapest, Széchenyi István tér 9.

Részletek

Tudományünnep+ | Beszélgetés

1956-ot különböző társadalmi csoportok más-más helyzetből élték meg, és az emlékezetét azóta is újra és újra alakítják a politikai és társadalmi változások, a családi történetek, a média, az oktatás, az irodalom és a történettudomány. Hogyan formálódik ezekből a különböző tapasztalatokból és értelmezésekből társadalmi emlékezet?

A beszélgetésben különböző nézőpontokból járjuk körül, hogyan alakult 1956 emlékezete az elmúlt hetven évben, és adhat-e a tudomány közös támpontokat úgy, hogy közben a múltról alkotott különböző emlékezetek továbbra is együtt élnek.

A beszélgetés résztvevői:

Gyáni Gábor társadalomtörténész, emlékezetkutató. Kutatásainak egyik központi területe a kollektív emlékezet és a történelmi múlt viszonya. Azt vizsgálja, hogyan formálják a múlt képét az egyéni emlékezetek, a történetírás és a mindenkori társadalmi-politikai közeg.

Pléh Csaba pszichológus, nyelvész. Kutatásaiban többek között az emberi emlékezet működésével és konstruktív jellegével foglalkozik, ezen belül azzal is, hogyan formálják emlékeinket társas és kulturális kereteink, és hogyan kapcsolódik össze az egyéni és a közösségi emlékezet.

Vásárhelyi Mária szociológus, médiakutató, a Medián társalapítója. Édesapja, Vásárhelyi Miklós a Nagy Imre-kormány sajtófőnöke volt, a forradalom leverése után családjával együtt Romániába deportálták. Könyveiben családja történetén és saját gyermekkori emlékein keresztül idézi fel 1956-ot és annak következményeit. 

Závada Pál író, szociográfus. Regényeiben egyéni és családi sorsokon, kisközösségek történetein keresztül vizsgálja a 20. századi magyar történelem traumáit, valamint azt, hogyan őrződik meg, alakul át vagy hallgatódik el a múlt az egyéni és közösségi emlékezetben.

Moderátor: Borbás Barna, a Válasz Online újságírója

 

Fotó: Fortepan / Horváth János és családja 

 


A rendezvényről kép- és hangfelvétel készül, részvételével egyben hozzájárul nyilvános publikálásukhoz.