Ez a fantasztikus gyűjtemény hazánkban is egyedülálló, online megjelenésének aktualitását pedig az adja, hogy idén, 2024-ben ünnepli a Szegedi Tudományegyetem földrajzi tanszékeinek és földrajztanár képzésének százéves évfordulóját.

Vajon milyen tanáccsal szolgáltak száz évvel ezelőtt a tankönyvírók a térképek használatát illetően?

„Térkép nélkül egy lépést se tegyünk a földrajzban!”

Ezzel a felszólítással ma is egyetért a hazai és valószínűleg a nemzetközi földrajztanári közösség is. Legyen az hagyományos, hajtogatható és nyűhető, legyen az digitális, és fusson okoseszközön, van helye és haszna életünkben a térképeknek, értéket képvisel a térképolvasás képessége. Ha belelapozunk a könyvekbe, és tüzetesebben vizsgálódunk, láthatjuk, hogy míg a 19. században szövegközpontúak voltak az egykori tankönyvek, addig a 20. század kezdetétől egyre gazdagabb illusztráció jellemzi őket. Kézzel rajzolt ábráik és térképeik pontossága a mai napig csodálatra késztetik az értő olvasót.

A Magas-Tátra főgerince egy 1877-es tankönyv ábráján és a Google Earth 3D-ben

A gyűjtemény szkennelést az SZTE Klebelsberg Könyvtár csúcsminőségű szkennerével, a könyvtár munkatársainak segítségével Tóth Ádám, az SZTE biológia-földrajz szakos osztatlan tanárszakos hallgatója, kutatócsoportunk tagja végezte. A gyűjtemény ide kattintva minden érdeklődő és kutató számára szabadon elérhető.

A hír Lévai Ferenc: Valóra vált jövendölések: 180 év földrajzkönyveinek digitalizált változata vált elérhetővé az SZTE honlapján cikke alapján készült, amely elérhető itt.

A képeket dr. Szilassi Péter és Kovács-Jerney Ádám készítették.