Az értékelési helyzetben átélt szorongás általában gyengébb vizsga eredménnyel, rosszabb tanulmányi átlaggal jár
MTA-ELTE Matematikai Tanuláselméleti Kutatócsoport Educational Assessment c. folyóiratban megjelent tudományos közleményének összefoglalója
Az értékelési helyzetben átélt szorongás általában gyengébb vizsga eredménnyel, rosszabb tanulmányi átlaggal jár, különösen a vizsgaszorongás magas kognitív komponense mellett. A kognitív vizsgaszorongás aspektusai például a gyenge teljesítmény következményeitől való félelem, a társakkal való kedvezőtlen összehasonlítás, az önbecsmérlés, de ide tartozik az is, amikor a diák a magas szorongás miatt nem képes rendezetten gondolkodni. A Kognitív Vizsgaszorongás Skála (Cassady és Johnson, 2002) kifejezetten a vonásszorongás kognitív aspektusának mérésére szolgál, eredetileg egydimenziós mérőeszközként mutatták be. Saját vizsgálatainkkal azt mutattuk ki, hogy ez nem így van, a kognitív tesztszorongás három faktorra bontható és ez jobban magyarázza a korábbi eredményeket. Az első az általános aggodalom, az értékelő helyzetben megélt feszültség, a második a lefagyás, amikor nehézséget okoz a rendezett gondolkodás és a harmadik faktor a kudarctól való félelem, a saját teljesítménnyel kapcsolatos aggodalmak.
A közlemény itt érhető el:
