A konferencia reformáció-kutatás módszertani és historiográfiai eredményeit és aktuális trendjeit tekintette át. Az Invention, Transfer, and Reception: the Making of the European Reformation(s): A Methodological Survey of Reformation Historiography című tanácskozáson nyolc ország vezető professzorai, illetve a Lendület-munkacsoport három tagja tartott előadást. A magas színvonalú és a reformáció-kutatás aktuális kérdéseit reflektáló előadások, illetve a szekciók végén elhangzó beszélgetések világosan kirajzolták, hogy a Luther-központú reformáció nagyelbeszélésének korát felváltotta az a sajátos pluralizmus, amely régiónként fogalmazza újra a reformáció(k) fogalmát és történetét. Hiszen az ily módon értelmezett historiográfiai disszemináció a kutatás módszertanát is meghatározza; egy bővülő és folyamatosan alakuló önálló diszciplínával lesz dolgunk, amely kitüntetett jelentőséggel ruházza fel mind a fogalmi-nyelvi apparátus használatát, mind a források kialakításának és használatának módozatait és eljárásait. E tény látványosan mutatkozott meg az elhangzott előadások és az azokat követő érdemi beszélgetések során is. A Luther-mítosz kritikájával induló első szekció az ún. versengő német és svájci reformáció-felfogásokra világított rá, amit a holland kálvinizmus-kutatás hagyományainak kritikai szemléje egészített ki. A szekciót, egy újabb módszertani perspektíva felnyitásával, az északi vagy skandináv reformációk (dán, svéd, norvég hagyomány) komparatív szemléje zárta. A második szekció első előadása az ökumenizmus jelentőségét járta körül a 2017-es évforduló kontextusában. Ezt követte a németalföldi bibliakiadás esettanulmánya, amely a reformáció bibliahasználati programjának mítoszát kritizálta. A harmadik előadás az angliai katolicizmusról nyújtott áttekintést, így egy sor olyan történeti és módszertani újdonságot villantott fel a téma kapcsán, amelyet mindezidáig a reformáció-történet és reformáció-kutatás perifériájára száműzött a kutatás. A harmadik szekció, a magyar és szlovák kutatás problémáinak megjelenítésével a közép- és kelet-európai régiót emelte be a beszélgetések fókuszába, így érthető módon a kulturális átvitelek/fordítások és a recepciótörténet módszertani problémái kerültek tárgyalásra.

Az MTA-Lendület támogatásával működő kutatócsoport és az ún. Hosszú reformáció fogalma köré felépített projekt a REFO500 nemzetközi tudományos konzorcium része, így a kutatócsoport rendezvényei és eredményei állandó nemzetközi promócióban részesülnek. Az ily módon kialakított és fenntartott szakmai kapcsolatnak és állandó együttműködésnek köszönhetően a magyar reformáció-kutatás jelentős nemzetközi figyelmet kapnak.

A tanácskozás egyben előkészítéséül szolgált a 2021 májusában Budapesten megrendezésre kerülő Eleventh Annual REFORC Conference on Early Modern Christianity című nemzetközi konferenciának is, amelynek szervezését az MTA BTK Lendület - Hosszú Reformáció Kelet Európában 1500–1800 Kutatócsoport biztosítja. A nemzetközi rendezvény témája, érthető módon, a Hosszú reformáció lesz.