2016. május 5.

A konferencia a tudományos kommunikáció fontos, bár kevéssé tárgyalt részét állítja a figyelem előterébe: a tudományok közötti kommunikációt. Ahogy minden közösség létmódjának egyik megkerülhetetlen feltétele a kommunikáció, úgy e körülmény nyilvánvaló tényezője a tudománynak is. Természetes és megkerülhetetlen működési jellemző és feltétel az egyes tudományok (tudományágak) diszkurzivitása, a kutatásban részt vevők társalgása, vitája a kutatás menetében. A közös figyelemirányítás és jelentésképzés a kutatás nélkülözhetetlen dinamikáját segíti.

A 2016. májusi konferencia az egymástól különböző, látszólag egymástól távol álló tudományok közötti kommunikáció módjait, lehetőségeit keresi és mutatja be, meghatározott, időszerű kutatási területeken. A tudományrendszertan szükségszerű strukturálásait és kategorizálásait részben felszínre hozó, részben meghaladó termékeny tevékenységek egyikeként a „A határok meghaladása” konferencia azt kívánja bemutatni, hogy milyen diszkurzív lehetőségek léteznek és milyen diszkurzív viszonyok valósulnak meg a bölcsészettudományok és a természettudományok között. Azt vizsgájuk meg, hogy a két nagy, intézményesített tudomány bevett működési rendje, elméleti keretei és módszertanai, szemantikái mennyire értik meg egymást, mennyire képesek egymásra építeni és hatni, hogyan működnek együtt.

A konferencián meghatározott témákhoz egy-egy bölcsész és természettudós előadása hangzik el, egymással párbeszédben.

Elnök: Kertész András, az MTA rendes tagja

Megnyitó: Kertész András, az MTA rendes tagja

Tudomány és kommunikáció

Tolcsvai Nagy Gábor, az MTA levelező tagja: Kommunikációelméleti és tudományfilozófiai feszültségek a tudományközi diszkurzusban

Kaotikus dinamika

S. Varga Pál, az MTA levelező tagja: Irodalmi szövegek mint nemlineáris rendszerek modelljei

Fokasz Nikosz, az MTA doktora: Ha „nem ülnek törvényt a szenátorok… majd hoznak a barbárok, csak betörjenek”. Rend, kreatív feszültség és innovációk komplex rendszerekben

Képiség

Pléh Csaba , az MTA rendes tagja: Az izomorfizmus elsődleges és másodlagos formái a gondolkodás modellálásában és a neurális alapok keresésében

Nyíri Kristóf, az MTA rendes tagja: A képi reprezentáció a gondolkodás történetében s a képek kognitív szerepe

Elnök: Török László, az MTA rendes tagja

Nativizmus

Surányi Balázs, az MTA doktora: Nativizmus a nyelvészetben

Szathmáry Eörs, az MTA rendes tagja: Az emberi nyelvkészség biológiai alapjai

Hálózatok

Csermely Péter, az MTA levelező tagja: A természetben előforduló hálózatok szerkezetének és átalakulásainak általános vonásai

Ritoók Zsigmond, az MTA rendes tagja: Homérosz és a hálózatok