A 2013. június 11 -i osztályülésen Vonderviszt Ferenc, az MTA doktora az Önszerveződő biológiai rendszerek a nanotechnológiában címmel tartotta meg előadását. Az előadó kutatásainak egyik kiemelt célkitűzése a szupramolekuláris biológiai rendszerek önszerveződő képességének felhasználása a bio-nanotechnológiában alkalmazható komplex nanoszerkezetek előállítására. Munkája során a polimerizációra képes flagellin (FliC) fehérjét, a baktériumok flagelláris filamentumainak fő alkotóelemét építi össze más monomer fehérjékkel oly módon, hogy mindkét fúziós partner funkcionális tulajdonságai megmaradjanak. Így polimerizációra képes enzimeket, kötőfehérjéket vagy fluoreszcens jeladó alegységeket hozhatnak létre, amelyekből különféle filamentáris nanoszerkezetek állíthatók elő, alkalmazási lehetőségeket kínálva a nanoszenzorikában, nanomedicinában és biotechnológiában.

A 2013. április 09 -i osztályülésen Papp László és Pócs Tamás, az MTA rendes tagjai beszámoltak a Thaiföld déli részén 2012. október - novemberében az osztály anyagi támogatása segítségével megtett 3 hetes gyűjtő útjukról. Ez az ország a legnagyobb diverzitású délkelet-ázsiai térség, amely Indo-burma (indokínai) és Szunda (indonéziai) régióját köti össze. Ugyanakkor ebben a térségben leggyorsabb és legnagyobb mértékű a természetes élőhelyek pusztulása és a fajok kihalása, amely a század végére meghaladhatja a 40%-ot.

Papp László és Pócs Tamás 2012 októberében a Prince of Songkhla Egyetem (Hat Yai) Biológiai Intézetével és a Kuala Lumpur-i Egyetem két oktatójával lépett kapcsolatba. A terepmunka szervezésében Dr. Sahut Chantanaorrapint volt segítségükre, akivel közös publikáció is készül. Trópusi esőerdőkben (240 m tszf. magasságig) , illetve hegyi esőerdőkben (940 m-ig) elsősorban májmohákat és kétszárnyú rovarokat gyűjtöttek.

A rovargyűjtés eredményeként 6160 gyűjteményi példány készült, amely 900-1000 fajképviseletet tartalmaz. Egy, a tudomány számára új nemzetség leírása már publikálás alatt van.

Botanikai részről 540 mohapéldány begyűjtése történt meg 24 lelőhelyen. Határozás során ez 165 fajnak bizonyult, amelyből 141 már meghatározásra került (Pócs T. 62, S. Chantanaorrapint 52, Orbán S.13, Sass-Gyarmati A. 4). Ez a thaiföldi mohaflórának mintegy 10%-a. Az eddig meghatározott 141 fajból 26 új Thaiföld ill. Indokína területére, 4 pedig új fajnak bizonyult a tudományra nézve. A mohafajok földrajzi elterjedését vizsgálva értékes biogeográfiai következtetések vonhatók le.

Előadásukat 28 dia vetítésével és rovarbemutatóval is illusztrálták.

A 2013. március 12 -i osztályülésen Gál Péter PhD, az MTA Természettudományi Kutatóközpont Enzimológiai Intézetének munkatársa tartott előadást. Az előadás a komplement proteázok szerkezetével és élettani szerepével foglalkozott. Kutatótársaival modellt dolgoztak ki a C1r és a MASP-2 proteázok autoaktiválódási mechanizmusára. Megmutatták, hogy a nemkatalitikus domének döntő módon hozzájárulnak a komplement proteázok szubsztrát specificitásának kialakításához. Felfedezték a komplementrendszer egy új funkcióját: a proteáz általi közvetlen sejtaktiválást. Tisztázták a lektin út aktiválódásának pontos mechanizmusát, aminek az alapkutatási vonatkozásain kívül fontos gyakorlati jelentősége is van. Az előadásban elhangzott, hogy a komplementrendszer a természetes immunválasz egyik ősi effektor komponense. Mintázatfelismerő molekulák (C1q, mannóz-kötő lektin,fikolinok) kapcsolódnak a veszélyes struktúrákhoz (pl. patogén mikroorganizmusok, apoptotikus sejtek), aminek következtében szerin proteáz zimogének aktiválódnak. A szerin proteázok egy kaszkádrendszer keretében a kezdeti jelet nagymértékben felerősítik, ami végül a veszélyes struktúrák semlegesítéséhez, eltávolításához vezet.

A 2013. január 08- i osztályülésen Müller Viktor PhD, az ELTE Növényrendszertani, Ökológiai és Elméleti Biológiai tanszékének munkatársa tartott előadást, aki arra keresett választ, miképpen indulhatott el Afrikában a HIV-járvány: mi volt az oka annak, hogy a huszadik század elején a majmokról átugró vírusok több változata is képes volt elterjedni az emberi népességben, noha erre sem azelőtt, sem azóta nem ismerünk példát. Részletes szimulációs modell segítségével megmutatta, hogy ezekben az évtizedekben a növekvő gyarmati központok különösen kedvező feltételeket kínáltak a HIV heteroszexuális terjedésének, amiben komoly szerepe volt a vírus átvitelét segítő bakteriális nemi betegségeknek. E betegségek visszaszorítása - a harmincas évektől - szabhatott gátat újabb HIV törzsek kialakulásának, és kordában tartásuk a jövőben is fontos lehet ahhoz, hogy elkerüljük további majomvírusok átugrását.