VII. Kémiai Tudományok Osztálya

Idén 60 éve, hogy megalapították az MTA Alkaloidkémiai Tanszéki Kutatócsoportját

2021. január 19.

A Magyar Tudományos Akadémia Alkaloidkémiai Tanszéki Kutatócsoportját 1961-ben a Budapesti Műszaki Egyetem Szerves Kémiai Tanszékén hozták létre. Első vezetője (1961-1994) Lempert Károly professzor volt, akit Szántay Csaba (1995-1998), Novák Lajos (1999-2006), majd Huszthy Péter professzorok (2007-2011) követték a Kutatócsoport élén. 2011 év végén a Kutatócsoport finanszírozása, és ebből következően a működése, 50 év sikeres és eredményes munka után, 2011. dec. 31-i hatállyal megszűnt.

A Kutatócsoport működése kezdetén kizárólag biológiailag aktív nitrogén tartalmú természetes szerves anyagok (alkaloidok) szerkezetfelderítésével és szintézisével foglalkozott, illetve ezen természetes anyagok olyan kémiai módosításaival, melyek a biológiai hatásukat szelektívebbé, ill. hatékonyabbá tették. A kutatómunka során számos alkaloid, illetve alkaloid analógon szintézisét és származék képzését végezték el pl.; emetin, korinantein, johimbin, dezerpidin, vinkamin, vinblasztin, különböző dimer-indol-alkaloidok (vinkrisztin), aspidospermin alkaloidok, tebain, morfin, galantamin, epibatidin stb. A kutatómunka egyik, iparilag is jelenős eredménye volt a vinkamin származékok közül kiemelkedő gyógyszerhatással rendelkező, később Cavinton néven a Richter Gedeon Gyógyszergyár által forgalomba hozott, az emberi agy jobb oxigénellátását biztosító gyógyszer kifejlesztése. A 2000-es évek során a Kutatócsoport kutatási területe szélesedett, és foglkoztak feromonok, juvenil-hormonok, illetve nagy szelektivitással rendelkező koronaéter típusú vegyületek szintézisével.

Az idők folyamán nagyszámú kutató dolgozott hosszabb-rövidebb ideig a Kutatócsoportban: (a teljesség igénye nélkül) Bekéné Bárczay Marietta, Szabó Lajos, Tőke László, Honthy Katalin, Kalaus György, Dörnyei Gábor, Tóth István, Blaskó Gábor, Sápi János, Hazai László, Hornyánszky Gábor, Tóth Tünde, Móczár Ildikó stb. A Kutatócsoport vezető munkatársainak irányításával több fiatal kutató PhD fokozatot ért el, és lett sikeres ipari vezető kutató. Csak két példát említve; ma Greiner István a Richter Gedeon Gyógyszergyár Rt. kutatási igazgatója, Tháler György pedig ugyanezen gyár fejlesztési igazgatója. Mindketten a Kutatócsoportban elvégzett munkájuk alapján érték el a PhD fokozatot. Példák nemzetközi szinten tovább folytathatók; Tóth István 1998-tól professzor a Biological Chemistry Institute of The University of Queensland (Ausztrália), az MTA külső tagja, valamint Sápi János a Molekuláris Kémiai Intézet vezetője - a Université de Reims (Franciaország) professzora, és éveken át elnöke a Francia Gyógyszerkémiai Tudományos Társaságnak.

A Kutatócsoport összes tagja, leghangsúlyozottabban vezetői mindig tudatában voltak annak, hogy a Kutatócsoportban kifejtett tevékeny-ségükkel három feladatot kell magas szinten ellátniuk; kiváló kutatási munkát kell végezniük, részt kell venniük a Szerves Kémia Tanszék magas színvonalú oktatói tevékenységében, és tevőleges szerepet kell vállalniuk a kutatói utánpótlás nevelésében.

A Kutatócsoport folyamatosan tette közre kutatási eredményeit magas színvonalú nemzetközi folyóiratokban, és több szerves kémiai témájú könyvet, illetve könyvfejezetet jelentettek meg. Ezek közül érdemes kiemelni a nagytekintélyű "The Alkaloids" című monográfia sorozatban megjelent öt fejezetet, a Kutatócsoport tagjainak szerzőségével.

Az MTA Alkaloidkémiai Tanszéki Kutatócsoportja, működésének 50 éve alatt, bebizonyította, hogy magas tudományos színvonalon lehet egyszerre a kutatási, oktatási és kutatói utánpótlás nevelési feladatnak eleget tenni. A Kutatócsoport munkájával bebizonyította, hogy a biológiailag aktív természetes vegyületek kutatásával, szerkezet-felderítésével és szintézisével olyan alapkutatási eredményeket lehet létrehozni, melyek a gyógyszerkutatásban iparilag is alkalmazható új szintetikus eljárások kidolgozásával értékes, új gyógyszerhatónyagok előállításához vezethetnek, és hozzájárulhatnak a biológiai hatás és a kémiai szerkezet összefüggéseinek felismeréséhez.

Blaskó Gábor, az MTA rendes tagja

2021. január 10.