- Címoldal
- Osztályok
- VII. osztály
- A hónap publikációja
- 2022. március hónap kiemelt publikációi
2022. március hónap kiemelt publikációi
- Peptide epitope-imprinted polymer microarrays for selective protein recognition. Application for SARS-CoV-2 RBD protein, Chemical Science, 2022, 13
-Extended similarity indices: the benefits of comparing more than two objects simultaneously. Part 1: Theory and characteristics, 2021, 13; Article No: 32
-Assessment of Fatty Acid-Specific Lipolysis by In Vitro Digestion and GC-FID, Nutrients, 2021, 13(11)
Peptide epitope-imprinted polymer microarrays for selective protein recognition. Application for SARS-CoV-2 RBD protein
Peptid epitóp lenyomatú polimer chipek szelektív fehérje felismerésre. A SARS-CoV-2 RBD fehérje meghatározása
Chemical Science, 2022, 13, 1263-1269
Bognár, Zs1; Supala, E1; Yarman, A2; Zhang, X2; Bier, F2; Scheller, F, W;2 Gyurcsányi, R, E1
1Lendület Kémiai Nanoérzékelők Kutatócsoport, Szervetlen és Analitikai Kémia Tanszék, Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
2Institute of Biochemistry and Biology, University of Potsdam, Karl-Liebknecht-Str. 24-25, 14476 Potsdam OT Golm, Germany
Szakmai összefoglaló
Gyurcsányi Róbert vezetésével a Műegyetemen egy általánosan alkalmazható chiptechnológiát fejlesztettek ki fehérjék szelektív felismerésére alkalmas nagy affinitású „műanyag antitestek” szintézisére. A módszert elsőként a Covid-19 járványt okozó SARS-CoV-2 vírus unikális peptidláncával molekulárisan lenyomatolt polimer előállítására alkalmazták. A kifejlesztett chiptechnológia várhatóan alkalmazható lesz egyéb fehérjék és vírusok meghatározására alkalmas műanyag antitestek gyors előállítására.
Közérthető ismertető
Gyurcsányi Róbert kutatócsoportja egy általánosan alkalmazható chiptechnológiát fejlesztett ki fehérjék és vírusok szelektív felismerésére alkalmas szintetikus diagnosztikai reagensek gyors előállítására és tesztelésére. A kifejlesztett eljárást sikeresen alkalmazták a Covid-19 járványt okozó SARS-CoV-2 vírus unikális peptidláncával lenyomatolt ”műanyag antitestek” szintézisére.
Extended similarity indices: the benefits of comparing more than two objects simultaneously. Part 1: Theory and characteristics
Kiterjesztett hasonlósági indexek: több mint két molekula egyidejű összehasonlításának előnyei. 1. rész: elmélet és tulajdonságaik
Journal of Cheminformatics, 2021, 13; Article No: 32
Miranda-Quintana, R, A1; Bajusz, D2; Rácz, A3; Héberger, K3
1Department of Chemistry, University of Florida, Gainesville, FL, 32603, USA
2Gyógyszerkémiai kutatócsoport Szerves Kémiai Intézet, Természettudományi Kutatóközpont, a Magyar Tudományos Akadémia Kiválósági Intézete
3Plazmakémiai Kutatócsoport, Anyag- és Környezetkémiai Intézet, Természettudományi Kutatóközpont, a Magyar Tudományos Akadémia Kiválósági Intézete
Szakmai összefoglaló
A gyógyszertervezéseben alapvető fontosságú a molekulák hasonlóságának megállapítása. A szerkezetek kódolását nullából és egyesekből álló bitsorozatokkal ún. ujjlenyomatokkal (fingerprintekkel) szokás megadni, a hasonlóságokat pedig páronként végzett összehasonlítással állapítják meg; a leggyakrabban használt hasonlóságmérték a Tanimoto koefficiens.
Bevezettük a többszörös, n-szeres fingerprint összehasonlítást, a szokványos páros (bináris) összevetés helyett. A dichotómus (bináris) együtthatók (mint pl. a Tanimoto) párhuzamaként, kiterjesztett indexeket alkottunk meg; felderítettük a tulajdonságaikat és optimáltuk az összehasonlítások számát. Kimutattuk a hasonlósági együtthatók függését a molekulák szerkezetét kódoló bitszalagok hosszától és megállapítottuk azt is, hogy súlyozást érdemes használni. Meghatároztuk, mely együtthatókat célszerű használni (Baroni-Urbani-Buser és Faith analógiájára alkotott kiterjesztéseket).
Assessment of Fatty Acid-Specific Lipolysis by In Vitro Digestion and GC-FID
Emésztés során felszabaduló zsírok vizsgálata
Nutrients, 2021, 13(11)
Tormási, J1; Abrankó, L1
1Department of Food Chemistry and Analytical Chemistry, Institute of Food Science and Technology, Hungarian University of Agriculture and Life Sciences (MATE), 1118 Budapest, Hungary
Szakmai összefoglaló
Az élelmiszerekkel elfogyasztott zsiradékok emésztését, lebontását a szervezetünkben működő lipáz enzimek végzik. Ezen enzimek lebontó munkájára van szükség ahhoz, hogy az elfogyasztott zsiradék tápanyagként, energiaforrásként hasznosítható formába kerüljön. Hogy mekkora valójában ez a mennyiség? Ez a zsír típusától, az adott élelmiszerben megtalálható egyéb összetevőktől és az élelmiszer szerkezetétől is függhet. A kidolgozott vizsgálati eljárás erre a kérdésre tud választ adni. A módszert, az EU földrajzi eredetvédelmi oltalommal rendelkező Akasztói sziki ponty vizsgálatán keresztül mutatja be a tanulmány. A sült pontyfilét emésztésszimulációs modellben vizsgálva megállapítható volt, hogy az ételben található mintegy 14% zsiradék 72%-a vált hozzáférhetővé. Egyes zsírsavak hozzáférhetőségét külön-külön vizsgálva ez a szám 40-87% között mozgott. A kidolgozott módszerrel az is megállapítható volt, hogy a megemésztett zsiradék mintegy 87% a vékonybélben alakul át hozzáférhető szabad zsírsavvá, ugyanakkor 13% már a gyomorban megemésztődik. A módszer alkalmazása segítséget nyújthat olyan teremékfejlesztésekben, ahol az élelmiszer zsiradék-emészthetőségének módosításával szándékoznak egészségesebb, vagy éppen energiadúsabb funkcionális élelmiszereket kialakítani.